Hoffmann Rózsa után Marekné Pintér Arankát is eltávolították az oktatásirányítás éléről, így most már hivatalosan is a korábbi köznevelési államtitkár és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) eddigi elnöke "vitte el a balhét" a közoktatási rendszer 2013 óta tapasztalható működési zavaraiért. Pedig a problémák valódi forrása az Országgyűlés által 2011 óta meghozott köznevelési jogszabályokban, illetve az intézkedések erőltetett, előkészítetlen és túlságosan gyors bevezetésében kereshető.
Az önkormányzati iskolák 2013 januárjában lezajlott állami fenntartásba vételét - vagyis, hogy a működtetési feladatokon (karbantartás, közüzemi számlák stb.) kívül mindent a Klik irányít és finanszíroz - alig hét hónap alatt kellett előkészítenie a 2012. májusában miniszteri biztossá kinevezett Mareknénak, aki korábban - pedagógusként végigjárva a "ranglétrát" - az Oktatási Hivatal elnökhelyettese volt.
A Klik vezetője rendelkezett vezetői tapasztalatokkal - volt gimnázium igazgató, kollégiumi vezető, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális igazgatója -, így egyáltalán nem biztos, hogy csak a személyes kvalitásaival volt a legfőbb baj.
Hol a pénz?
Ennek legfőbb bizonyítéka az a tavalyi jelentés, amely "megalapozhatta" Marekné Pintér Aranka bukását. Az Index birtokába került dokumentumot Szabó Balázs miniszteri biztos készítette azzal a szándékkal, hogy feltárja a Klik működési problémáit.
Bár a miniszteri biztos személyesen Mareknét tette felelőssé a gondokért, az általa leírtakból világosan látszik, hogy az iskolafenntartó vezetőjének egy teljesen átgondolatlan koncepciót, a közoktatás totális államosítását kellett viszonylag rövid idő alatt levezényelnie, amire egyszerűen képtelen volt.
A jelentés szerint az ésszerű gazdálkodást az is akadályozta, hogy a vizsgálat idején még mindig nem volt pontos kimutatás a Klik-vezetés kezében a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, holott mind a 120 ezer pedagógus bérét a szervezetnek kellett fizetnie.
A kapkodást jelzi, hogy Szabó Balázs szerint az elszámolások egy része törvénytelenül zajlott, például egy beszállító céggel 10 hónappal az első teljesítés után még nem kötöttek szerződést, mert nem voltak képesek elkészíteni azt.
Elmaradtak a nagyobb közbeszerzések, holott azzal lehetett volna spórolni az iskolák költségein, ha az eszközöket egyszerre, nagy tételben szerzik be számukra.
A jelentés 2014 végére óriási, több mint 50 milliárdos hiányt jósol a Klik költségvetésében. Ha így lesz, a deficitet a kormánynak hamarosan pótolnia kell, mert idén szeptembertől nem lesz meg az újabb, már beígért pedagógusbér-emelés fedezete az intézményfenntartónál.
- Nincs elég jelentkező a Klik tankerületi igazgatói posztjaira
- Sok tankerületi irodába az iskolákból hordják át a bútorokat, számítógépeket
- Késve érkezik a pedagógusok fizetése, ami ráadásul sokaknak kevesebb
- Tankerületi igazgatók mondanak le, pár hónappal kinevezésük után
- A 6 éves kortól kötelező tankötelezettség miatt túljelentkezés és tömött sorok az általános iskolai beiratkozásnál
- A felsőoktatási forráskivonás miatt csődközelbe kerül több gyakorlóiskola
- Kényszernyugdíjazzák a 62 éven felüli tanárokat, egyes tantárgyaknál szaktanárhiány alakul ki
- Kiderül, hogy fél éve szervezeti és működési szabályzat nélkül működik a Klik
- A tankönyvcsomagok kifizetésének határidejét augusztus-szeptemberről július 31.-re hozzák előre
- Tantestületek, szülők által nem támogatott iskolaigazgatókat neveznek ki
- Késik a tankönyvek kiszállítása
- Az Emmi nyilvánosságra hozta, hogy 192 köznevelési intézménynek nincs igazgatója, sok iskolában a Klik nem támogatta az iskolaközösség jelöltjét
Ki a munkáltató?
További problémát jelent, hogy jogi szempontból az sem tisztázott, egyáltalán ki az állami fenntartású iskolákban dolgozók munkaadója, amelyre az Alkotmánybíróság (Ab) június 30-i határozata mutatott rá. Bár "elvileg" a Klik mintegy 120 ezer pedagógus munkáltatója, egy munkaügyi per miatt a miskolci munkaügyi bíróság az Ab-tól a köznevelési törvény alaptörvény-ellenességének kimondását kérte. A munkaügyi bíróság ugyanis nem tudta megállapítani, hogy valójában ki a felperes fél - egy iskolai alkalmazott - munkáltatója.
Az Ab elutasította a bírói kezdeményezést, és megállapította, hogy nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési problémáról van szó, vagyis a bíróságoknak a törvényt értelmezve kell eldönteniük a vitás esetekben, hogy ki a közoktatásban dolgozók munkáltatója.