Jelentős mértékben korrigált a Kopint-Tárki az első negyedévi prognózisán, akkor még 2,2 százalékos idei gazdasági növekedésre számítottak, mostanra 3,0 százalékra emelték várakozásukat. Sőt olyasmit is leírnak, amit ebben a vonatkozásban igazán ritkán olvashatunk, a kockázatok felfelé mutatóak, ami annyit tesz, hogy még a megjósolt 3,0 százaléknál is erőteljesebbnek vélik az izmosodásunkat. Mindennek legfőbb okát a régió kedvező állapotának tudják be.
Még a bankok tőkehelyzetét alaposan próbára tevő devizahitelesmentés hatásaiban is találnak pozitívumot: a fogyasztás növekedhet általa. A Kopint-Tárkinak ez a véleménye tükrözi azt a lakossági magatartást, amelyet akkor is tapasztalni lehetett, amikor az elemzők a rezsicsökkentés révén a családoknál megmaradó pluszpénzek további útját vizsgálták.
Megállapították, az adós családok nem hiteleik törlesztésének rendezésére fordították az el nem költött pénzeiket, hanem fogyasztásra. A Kopint-Tárkinál a GDP-növekedés egyik forrásának ezt tartják.
Katona Tamás egyetemi tanár az április-májusi gazdasági helyzetünkről szólva ugyanakkor figyelmeztet, az első negyedévben regisztrált növekedési adatok a korábbi recessziós időszakhoz viszonyítva minősíthetők impozánsnak. Két komoly gondtól azonban nem lehet eltekinteni, amelyek a következő évek kilátásait a most láthatónál sötétebbre színezik.
Az egyik probléma a viszonylag sok, egyszeri hatást kifejtő tényező, a másik a statisztikai módszertani bizonytalanság. Az átmeneti hatások közül a legnagyobb súlyú az uniós projektek gazdaságot élénkítő szerepe. Az Európai Unió forrásai térségünk országaiban jelentős szerepet töltenek be a felzárkózási folyamatban, mivel nagyon komoly pénzeszközökkel egészítik ki a közösségi beruházási keretet.
A magyar gazdaságban az uniós projektek más funkciót töltenek be, mivel nem kiegészítő, hanem szinte az egyetlen forrását jelentik az állóeszköz felhalmozásnak - érvelt Katona Tamás.
Az utóbbi években nálunk szinte kizárólag uniós forrásból valósultak meg számottevő közösségi beruházások, csupán néhány kormányzati presztízsberuházás, főképp stadionépítés jött létre közvetlenül vagy közvetetten költségvetési forrásból, az előbbire példa a debreceni stadion és a Fradi pálya, az utóbbira a felcsúti aréna.
A korábban előkészített uniós projekteket 2010-ben leállította a kormány, és gyökeresen átalakított mindent, feszegetve az uniós szabályrendszer adta kereteket is. Ennek következtében csaknem két évig álltak a fejlesztések, majd az ismételt indítást követően sok kormányzati rögtönzés, számos intézményi átszervezés lassította a megvalósítást. Így a múlt évben időzavarba került a kormány, mivel ez volt a 7 éves ciklus utolsó éve, decemberig lehetett programokat indítani, és a jövő év végéig pénzügyileg is zárni kell az összes fejlesztést. Ennek következményeként olyan mértékben torlódtak fel a különböző uniós fejlesztések a múlt év ősze óta, amely komolyan hat a GDP-indexre - vélekedett Katona Tamás.
A gazdasági növekedés üteme 2015-ben valószínűleg kissé csökken, a Kopint-Tárki kutatói jelenleg 2,5 százalékkal számolnak 2015-re, alapvetően a mérséklődő uniós támogatás miatt.
Más országokban is jellemző ugyanis a növekedés lassulása, amikor az uniós költségvetési ciklus végén a régi projektek kifutnak, az újak pedig csak fokozatosan indulnak be. Kérdés azonban, hogy ezt a kiesést a magánfogyasztás, illetve a magánberuházások milyen mértékben képesek kompenzálni - teszik fel a kérdést a Kopint-Tárki munkatársai, akik némileg előre is tekintenek.
Modellszámításaik szerint a jelenlegi helyzetben - újabb érdemi gazdaságpolitikai intézkedések nélkül - a magyar GDP középtávon stabilan 2-3 százalék közötti mértekben képes növekedni. Ezzel együtt nem látják a 3 százalék feletti tartós növekedés esélyét - mondta Palócz Éva.
Fontos kérdés, hogy folytatódik-e a magánberuházások három negyedéve tartó növekedése, illetve az autóiparon kívül más ágazatok is lendületbe jönnek-e, erre utaló jelek az utóbbi negyedévekben már - mérsékelten, de - megfigyelhetőek voltak.
Meglepő, hogy a mezőgazdaságban idén 3,0 százalékos visszaeséssel számolnak, és jövőre sem tudjuk meghaladni majd ezt a szintet. A GDP arányos államadósság 80 százalékos mértékével 2014-ben kis mértékben meghaladja a tavaly év végi szintet, és a jövő év végén is ezzel számolnak. Ezek a számok minden bizonnyal nem állnák ki az Európai Bizottság kritikáját, amely egyre szigorúbban ragaszkodik az államadósság állandó csökkentéséhez, egészen a GDP arányos 60 százalékos mértékig, amelytől még messze vagyunk.
