Ab: a dohányárusítás joga szűnt csak meg

Közérdekre hivatkozva korlátozható a vállalkozási szabadság és a magántulajdon is - ez olvasható ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntése a trafikokról és a takarékszövetkezetekről. Tizenhat egykori trafikos fordult az Ab-hoz, miután a kormány újraosztotta a dohány-kiskereskedelemhez való jogokat. Az Ab azonban úgy ítélte meg, hogy nem megalapozott a beadvány, hiszen nem üzleteiket vesztették el, csak a dohányárusítás jogát.

Az Ab szerint önmagában az, hogy évekig árusítottak cigarettát, nem jelenti azt, hogy ez a tulajdonukká vált. Az államnak ugyanakkor tekintettel kell lenni a cégekre, el kell kerülnie, hogy egy-egy döntésével megnehezítse egy vállalkozás működését: az ugyanis a vállalkozási szabadság megsértése.

A taláros testület szerint ennek ténye sem áll fenn, hiszen a régi trafikosoknak senki sem tiltotta meg, hogy pályázzanak. Ez annak fényében különösen arcpirító, hogy több forrás is alátámasztotta, hogy a trafikokat Fidesz-közeli vállalkozóknak osztották el. Az Ab szerint a pályáztatás azonban már nem alkotmányjogi kérdés.

Szintén elutasította az Ab a takarékszövetkezetekről szóló kezdeményezést: a Veszprémi Törvényszék bírája az integrációs törvény alkotmányellenességének megállapítását, és ez alapján visszamenőleges hatállyal az egész törvény megsemmisítését kérte az Ab-től. A testület csak a beadvány egyes pontjait találta érdemi elbírálásra alkalmasnak, ugyanis az eljáró bíró csak annak a jogszabálynak a megsemmisítését kérheti, amelyiket alkalmaznia kell.

Egy héttel ezelőtt az Ab már döntött a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény ügyében: aszerint ha a jogalkotó a közérdekre hivatkozik, nem alkotmányellenes a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő egy éve elfogadott kötelező integráció egésze.

Nem fogunk népszavazni a paksi hitelszerződésről - erről is tegnap döntött az Ab. Ebben a témában az Együtt-PM fordult a taláros testülethez, miután mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.

Arra hivatkoztak, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel függ össze. A testület szerint "a népszavazásból kizárt tárgykörök értelmezésének mikéntjét - alapjogi sérelem állítása nélkül - önmagában nem lehet vitatni az Alkotmánybíróság előtt". Az Ab szerint bár az alkotmányjogi panasz formálisan a népszavazásban való részvétel jogának sérelmét állítja, tartalmi szempontból nem vet fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

A testület indoklásában arra is kitért, hogy mióta idén januárban hatályba lépett az új népszavazási eljárásról szóló törvény, az Ab először bírált el olyan alkotmányjogi panaszt, amelyet az NVB határozatát felülvizsgáló, a Kúria által hozott végzés ellen nyújtottak be.