Ukrajna egyre több gázt vár Magyarországról

Publikálás dátuma
2014.07.09. 07:22
Csúcsra jár az Európából visszafordított gáz Ukrajnába. Fotó: Thinkstock/Getty Images
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat pályázatot írt ki gázszállításra Magyarországon át. A cég tegnapi közleménye szerint az ukrán-magyar határon szabad kapacitás áll rendelkezésre gáz továbbítására Magyarországon át Ukrajnába. 

A pályázatból az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség egyebek között azt emelte ki, hogy Ukrajna tíz napon belül fizet attól számítva, hogy beérkezett a földgáz az országba. Az érdeklődőknek öt napon belül kell nyilatkozniuk arról, hogy mennyi földgázt szállítanának, azért nagyjából mennyit kérnek, és hogy mikor indítanák Ukrajna felé az energiahordozót.

Ukrajna hétfőn a az előző hét csütörtöki szinthez képest háromszorosával, azaz napi 3,5 millió köbméterrel 5,2 millió köbméterre növelte gázbehozatalát Magyarországon keresztül - közölte a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt.-re hivatkozva a dialog.ua ukrán hírportál. Az FGSZ adatai szerint július 1-3. között az ukrán gázimport Magyarországon át napi 1,7 millió köbméter volt.

Ugyancsak hétfőn közölt adat szerint Ukrajna mintegy 214 millió köbméter földgázt szerzett be Magyarországon át júniusban. Ukrajna május elsején újította fel a földgáz behozatalát Magyarországon át. Magyarországon keresztül maximum napi 16 millió köbméter földgáz juthat el Ukrajnába, így a szállítási kapacitás még messze nincs kihasználva.

Időközben az ukrajnai gázkereslet húsz százalékának megfelelő szállítókapacitást kötöttek le egy szlovákiai gázvezetéken ismeretlen ügyfelek. Annyit tudni róluk, hogy "európai közműszolgáltatók".

Az Eustream szlovák gázszállító vállalat tegnapi tájékoztatása szerint ügyfelei 2019-ig lefoglalták az általa üzemeltetett Vojany-Uzshorod gázvezetéket, hogy évente tízmilliárd köbméter földgázt szállítsanak az Európai Unióból (EU) Ukrajnába. Szóvivője szerint az évi tízmilliárd köbméter az ukrajnai gázkereslet húsz százalékát tudná kielégíteni. Az érintett vezetéknek még nincs ekkora kapacitása, de 2015 első negyedévére a fejlesztéseknek köszönhetően már lesz.

Szlovákia és Ukrajna áprilisban állapodott meg, hogy az akkor használaton kívüli vezetéken keresztül Ukrajna gázt kaphat az EU-tól. Az Ukrajnával vitában álló Oroszország júniusban megszakította az Ukrajnába irányított szállításait, mert az ukrán fél nem fizetett időben a gázért.

Az intézkedés nem érintette az Ukrajnán át Európába irányuló orosz szállításokat, az orosz exportban azóta sincs fennakadás.
Alekszej Miller, a Gazprom orosz gázipari cég vezérigazgatója tegnap közölte: Ukrajna kifizetetlen orosz gázszámlája tovább emelkedett júniusban, már meghaladja az 5 milliárd dollárt.

Szerző

Ab: a dohányárusítás joga szűnt csak meg

Publikálás dátuma
2014.07.09. 07:20
Nem sérült a trafikosok "vállalkozási szabadsága"... Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Közérdekre hivatkozva korlátozható a vállalkozási szabadság és a magántulajdon is - ez olvasható ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntése a trafikokról és a takarékszövetkezetekről. Tizenhat egykori trafikos fordult az Ab-hoz, miután a kormány újraosztotta a dohány-kiskereskedelemhez való jogokat. Az Ab azonban úgy ítélte meg, hogy nem megalapozott a beadvány, hiszen nem üzleteiket vesztették el, csak a dohányárusítás jogát.

Az Ab szerint önmagában az, hogy évekig árusítottak cigarettát, nem jelenti azt, hogy ez a tulajdonukká vált. Az államnak ugyanakkor tekintettel kell lenni a cégekre, el kell kerülnie, hogy egy-egy döntésével megnehezítse egy vállalkozás működését: az ugyanis a vállalkozási szabadság megsértése.

A taláros testület szerint ennek ténye sem áll fenn, hiszen a régi trafikosoknak senki sem tiltotta meg, hogy pályázzanak. Ez annak fényében különösen arcpirító, hogy több forrás is alátámasztotta, hogy a trafikokat Fidesz-közeli vállalkozóknak osztották el. Az Ab szerint a pályáztatás azonban már nem alkotmányjogi kérdés.

Szintén elutasította az Ab a takarékszövetkezetekről szóló kezdeményezést: a Veszprémi Törvényszék bírája az integrációs törvény alkotmányellenességének megállapítását, és ez alapján visszamenőleges hatállyal az egész törvény megsemmisítését kérte az Ab-től. A testület csak a beadvány egyes pontjait találta érdemi elbírálásra alkalmasnak, ugyanis az eljáró bíró csak annak a jogszabálynak a megsemmisítését kérheti, amelyiket alkalmaznia kell.

Egy héttel ezelőtt az Ab már döntött a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény ügyében: aszerint ha a jogalkotó a közérdekre hivatkozik, nem alkotmányellenes a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő egy éve elfogadott kötelező integráció egésze.

Nem fogunk népszavazni a paksi hitelszerződésről - erről is tegnap döntött az Ab. Ebben a témában az Együtt-PM fordult a taláros testülethez, miután mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.

Arra hivatkoztak, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel függ össze. A testület szerint "a népszavazásból kizárt tárgykörök értelmezésének mikéntjét - alapjogi sérelem állítása nélkül - önmagában nem lehet vitatni az Alkotmánybíróság előtt". Az Ab szerint bár az alkotmányjogi panasz formálisan a népszavazásban való részvétel jogának sérelmét állítja, tartalmi szempontból nem vet fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

A testület indoklásában arra is kitért, hogy mióta idén januárban hatályba lépett az új népszavazási eljárásról szóló törvény, az Ab először bírált el olyan alkotmányjogi panaszt, amelyet az NVB határozatát felülvizsgáló, a Kúria által hozott végzés ellen nyújtottak be.

Szerző

Tisztogat a miniszter

Publikálás dátuma
2014.07.09. 07:18
Seszták Miklós miniszter Orbán Viktor döntését hajtja végre. Fotó: Bielik István/Népszava
Megkezdődött a fejcserék előkészítése és a pénzügyi források újraosztása a fejlesztési tárcánál. A főként állami cégeknél várható tisztogatás a fideszes érdekcsoportok közötti harc része, amelyben a kormánypárt gazdasági erejét megtestesítő Simicska Lajos üzletember és a politikai hatalmat gyakorló, a miniszterelnökséget vezető Lázár János emberei csapnak össze - állítják elemzők. A vezetők leváltását Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője előre jelezte. A minisztérium ugyanakkor cáfolja, hogy leállította a szerződéskötéseket a hozzá tartozó állami vállalatoknál.

Megkezdődött a tisztogatás a fejlesztési minisztériumban, bár a tárcánál ezt igyekeznek leplezni. A folyamat lényege, hogy az előző tárcavezető, Németh Lászlóné kádereit lecseréljék az új miniszter, Seszták Miklós embereire. A minisztérium pénzügyi forrásait pedig újraosztják egymás között a fideszes üzleti körök - nyilatkozták lapunknak névtelenséget kérő elemzők.

Az elemzők szerint ebbe a sorba illeszkedik a Cink.hu - egy állami cégnél dolgozó bejelentése nyomán - tegnap közölt információja is, miszerint az állami cégeket e-mail-ben értesítették arról, hogy fel kell függeszteniük az összes szerződéskötést. Azt ugyanakkor maga az értesülés kiszivárogtatója is megjegyezte, hogy ha elengedhetetlen, akkor Seszták Miklós miniszterrel és a vagyonpolitikáért felelős államtitkárral egyeztetve lehet szerződést kötni, illetve a "normál üzletmenethez szükséges" szerződéseket újra lehet kötni.

A felfüggesztésről szóló sajtóhírekre nem reagált a szaktárca, a Napigazdaság.hu kormányzati információkra hivatkozva állította, ilyen tiltás nem történt.

Orbán kérésére keményített Seszták
Az Index információi szerint a fejlesztési minisztert Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az intézkedésre. Seszták arra „kapott mandátumot”, hogy vizsgálja felül az állami tulajdonú cégek üzletkötéseit. Azt a Fideszben sem tagadják, hogy a frissen kinevezett fejlesztési miniszter felhatalmazása szokatlan lépés Orbántól, hiszen az ehhez hasonló intézkedések általában kormányváltások idején történnek.

A Cink.hu értesülése viszont összefüggésben lehet Seszták Miklós Napi Gazdaságnak adott múlt heti interjújában közöltekkel. A miniszter ugyanis kijelentette: a tárcánál és az egyes cégeknél még a héten eredményhatékonysági elemzést készítenek. Amennyiben valahol úgy látják, hogy a hatékonyság vezetői kompetencia miatt szenved csorbát, ott gyorsan meglépik a szükséges személyi változásokat. Ugyanakkor azt is mondta, hogy nem cél az állami cégek lefejezése.

Ha lesznek személycserék, azokat a következő hetekben bejelentik, mert senkit nem szeretnének sokáig bizonytalanságban tartani. Ez a nyilatkozat pedig a szakértők szerint nem más, mint a burkolt kádercsere előrevetítése. Nem tudni mennyire az eredményhatékonysági vizsgálat része, de úgy hallani, hogy egyes államicég-vezetők naponta tesznek jelentést a minisztériumban.

A fejlesztési tárcánál, illetve az állami cégeknél megkezdődött "átvilágítás" feltehetően része a Fidesz hátterében álló üzleti érdekcsoportok közötti küzdelemnek is. A minisztérium éléről ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul lecserélte a korábbi tárcavezető Németh Lászlónét Seszták Miklósra, a minisztérium forrásai pedig részben a miniszterelnökséget vezető Lázár János befolyása alá kerültek - nyilatkozta lapunknak Juhász Attila.

A Political Capital vezető elemzője úgy véli: bár ma már részben a nyilvánosság előtt zajlik a Fideszen belüli gazdasági hatalom és a politikai erőt jelentő kormány közötti küzdelem, a Fidesz nem végletesen megosztott. A kormánypárthoz tartozó üzleti körök érdekei között ugyanis nagymértékű átfedések vannak egymással, amelyek ugyanakkor erős köteléket jelentenek.

A szakértő hozzátette: nemcsak fejlesztési minisztérium forrásaiért zajlik a csata, miután az erős pénzügyi központosítás keretében Lázár irányítása alá kerültek a vidékfejlesztési források, vagy az ugyancsak sok pénzből finanszírozott közigazgatás jelentős hányada is.

Szerző