Szigorúbban lépnek fel a jövőben az unió tagállamai azon uniós állampolgár dzsihadisták ellen, akik iszlám szélsőségesek ellen harcolnak, majd haza akarnak térni szülőhazájukba. Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes megbízottja azt közölte, fokozottan ellenőrzik ezeket a személyeket a schengeni határnál. A német, francia, belga, brit, olasz, svéd, spanyol, dán és holland belügyminiszter által elfogadott akcióterv szerint az új programmal jobban sikerül kiszúrni a dzsihadistákat, akik saját hazájukra is veszélyt jelenthetnek. Thomas de Maiziere német belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a rendelkezés miatt törvénymódosításra lesz szükség. Elengedhetetlen továbbá egyes országokkal, így például a Szíriával határos Törökországgal a hatékonyabb információcsere.
Az EU-ban egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a Közel-Keleten harcoló, vagy kiképzésen részt vevő dzsihadisták hazatérésük után merényleteket akarnak végrehajtani objektumok, személyek ellen. Ez különösen Franciaország, Belgium, illetve azon államok számára jelent nagyobb problémát, amelyekben jelentősebb muzulmán kisebbség él. Május végén a brüsszeli zsidómúzeumnál gyilkolt meg egy férfi három embert. A brüsszeli merénylőhöz hasonló életpályát járt be a 23 éves Mohammed Merah, aki 2012 márciusában Dél-Franciaországban lőtt le több személyt. Az algériai gyökerekkel rendelkező antiszemita fiatalember egy zsidó iskolát is megtámadott. A francia börtönben vált iszlám szélsőségessé, s később Afganisztánban, illetve Pakisztánban vett részt kiképzésen.
Becslések szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta 780-an mentek a közel-keleti országba, hogy az iszlamisták mellett harcoljanak Bassár el-Aszad elnök rezsimjével szemben. Belgiumból kétszáz dzsihadista érkezhetett Szíriába. A MI6 titkosszolgálat volt vezetője, Richard Dearlove nem tartja annyira fenyegetőnek a dzsihadisták okozta veszélyt. Úgy vélte, bár fontosak a terrorellenes intézkedések, de nem határozhatják meg az ország biztonságának tervezését. A Royal Unites Services Institute intézet konferenciáján elmondta, komoly problémáról van szó, amellyel „megtanultunk együtt élni”.
Brit közlések szerint mintegy 500 iszlamista utazott el Nagy-Britanniából, hogy fanatikus muzulmán milíciákban harcoljanak. Nagy feltűnést keltettek olyan videoüzenetek, amelyekben brit útlevéllel rendelkező iszlamisták fenyegették meg terrortámadással Londont. Emlékeztetett arra, hogy a szíriai és iraki konfliktusban „muzulmánok harcolnak muzulmánokkal”, Nagy-Britannia szerepe e tekintetben csak másodlagos.
