Az 54 oldalas jelentésben a szervezet elsősorban azt olvassa Brüsszelre, hogy miközben nagyon sok pénzt áldoz határai lezárására és ezáltal egy migránsok által egyre nehezebben elérhető "Európa-erőd" megteremtésére, egyre csekélyebb figyelmet fordít a menekültek helyzetének javítására.
Fotó: Getty Images
Az "Európa-erőd emberi életekben mért ára" című dokumentum példaként felhozza, hogy az EU 2007 és 2013 között mintegy kétmilliárd eurót költött határvédelmi intézkedésekre, így kerítések vagy határmegfigyelő rendszerek kiépítésére, miközben a menekültek életkörülményeinek javítására csak 700 milliót áldozott. Az AI kiemelte azt is, hogy az unió együttműködik a szomszédos országokkal - például Törökországgal, Marokkóval és Líbiával - annak érdekében, hogy "ütközőzónát" hozzon létre határai mentén, ahol még azelőtt feltartóztathatják a menekülteket, hogy azok elérnék az EU határait. "Az említett országok nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák az ott ragadt migránsok és menekültek számára az őket megillető jogokat. Sokukra szűkölködés, kizsákmányolás és zaklatás vár amellett, hogy képtelenek valódi menedékre találni" - szögezte le John Dalhuisen, a szervezet európai és közép-ázsiai programigazgatója.
Fotó: Getty Images
A jelentésben bírálták a törvénytelen visszafordítások gyakorlatát is. Az Amnesty International szerint Görögországban és Bulgáriában gyakran előfordul, hogy a menekülteket a határról azonnal visszafordítják. A dokumentumban felemlegetik azt a Ceutában, az egyik spanyol észak-afrikai enklávéban idén történt esetet is, amikor határőrök gumilövedékekkel lőtték a területre bejutni próbáló 250 embert, 14 migráns halálát okozva.
Dalhuisen aláhúzta: az EU-ba bejutni próbálók majdnem fele konfliktusok vagy üldöztetés elől menekül. Az AI programigazgatója szerint az unó felé tartó emberek haláláért kollektív felelősséggel tartozunk, a határokon naponta lezajló tragédiák pedig nem elkerülhetetlenek, azok elkerüléséért a tagországoknak"a határok sérthetetlensége elé kell helyezniük az emberek érdekeit.