átvilágítás;állami cégek;Seszták Miklós;

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nél nagy arányú tisztogatásra lehet számítani az ellenőrzések nyomán. Fotó: Szalmás Péter/Néps

- Utána nyúlnak a pénznek

Csak találgatni lehet, hogy mi állhat a fejlesztési tárca felügyelete alá tartozó állami cégek átvizsgálása és a kilátásba helyezett vezetőváltások körül. A legtöbben fideszes belharcokat emlegetnek. A lefejezések feltehetően az MVM-nél zajlanak majd a leglátványosabban.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy Seszták Miklós közelmúltban kinevezett fejlesztési miniszter nagyszabású tisztogatásra készül a minisztériuma irányítása alá tartozó állami vállalatoknál, aminek a célja a pénzügyi források feletti teljes ellenőrzés megszerzése, illetve a korábbi vezetők saját emberekre cserélése - állítják elemzők.

Seszták a lefejezések előkészítésére indíttatta el a felügyelete alatt lévő cégek átvilágítását, és állíttatta le a nyár végéig a beszerzési szerződések megkötését a cégeknél.

Lakner Zoltán politológus szerint a háttérben Orbán Viktor miniszterelnök áll, aki az eddigi Simicska Lajos üzletember által irányított gazdasági hatalmi bázis mellett igyekszik egy másik centrumot is kialakítani a miniszterelnökséget vezető Lázár János és az általa bársonyszékbe ültetett Seszták Miklós közreműködésével. A politológus úgy véli: ez a lépés Orbánra vall, miután a kormányfő eddig is előszeretettel alkalmazta az "oszd meg és uralkodj" elvet.

A miniszter bája
Önmagában bájos történet, hogy az a Seszták Miklós fogja felülvizsgálni az állami szerződéseket, akinek az elmúlt hetekben sorra jöttek elő az ügyei a különböző offshore tevékenységeivel kapcsolatban - mondta Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese pedig tegnap az ATV Start című műsorában. Harangozó szerint, miután nem volt valódi kormányváltás, a fejlesztési miniszternek a nyilvánosság előtt kellene beszámolnia arról, hogy milyen gyanú alapján van szükség ilyen vizsgálatokra. Az összes állami cég szerződéskötésének felfüggesztése viszont ugyanolyan problémákat okozna, mint az okmányirodák minapi leállása - vélekedett.

Lapunk tegnap kérdéseket tett fel a minisztériumnak a cégvizsgálatok módjával, céljával, lehetséges következményeivel és a vezetőváltások mikéntjével kapcsolatban, ám ezekre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Az Együtt-PM Szövetség tegnap arra szólította fel a fejlesztési tárcát, hogy vonja be a vizsgálódásaiba a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Mondván: ha mind Seszták Miklós fejlesztési miniszter, mind pedig Orbán Viktor úgy látja, hogy zavar van a minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó állami társaságok működésében és gazdálkodásában, akkor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) minden alapja megvan arra, hogy haladéktalanul vizsgálatot indítson a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és cégei gazdálkodása, illetve szerződései ügyében.

A Kehi korábban - állítólag politikai nyomás nélkül, saját kezdeményezésre - vizsgálatot indított a Norvég Alappal kapcsolatban álló független civil szervezetekkel szemben, a norvég közpénzek miatt, amihez amúgy semmi köze nincs.

Ezek után kérdés, hogy ha a megjelent sajtóhírek és a minisztérium saját bevallása szerint is zavaros a működés, akkor a Kehi saját hatáskörben, a kötelességét ellátva, miért nem indít vizsgálatot egy magyar közpénzeket kezelő, magyar minisztérium ügyében - mert ehhez viszont nagyon is van köze - fogalmazott közleményében a párt. Az Együtt-PM szerint a Kehi most nyilvánvalóvá teheti, hogy nem mér kettős mércével.

Hozzáértők szerint a lefejezések a legnagyobb pénzügyi forrásokkal és befolyással rendelkező állami vállalatnál, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nél zajlanak majd a leglátványosabban. Így várhatóan eltávolítják posztjáról Baji Csaba elnök-vezérigazgatót, aki még 2010-ben Fellegi Tamás fejlesztési minisztersége idején került a posztjára.

Az MVM egyebek mellett azért számít zsíros falatnak, mert ez a cég irányítja a minimum 3000 milliárd forintos paksi atomerőmű bővítési beruházást, emellett ez a társaság bonyolítja le a 100 milliárdos most induló gázbeszerzést, és még számtalan állami nagyberuházás, cégfelvásárlás gazdája.

A 444.hu hírportál értesülései szerint az MVM-nél már készülnek is a vezetőcserékre. Az állami vállalat szinte lebénult a minisztérium részéről ránehezedő nyomás alatt. A portál azt írja: hogy mi a célja az átvilágításnak, az az MVM-ben ülve sem világos. Arra mindenki felkészült, hogy nagy tisztogatás lesz.

Ha a minisztériumot valóban közgazdasági megfontolások vezérlik, akkor a forrásuk szerint lenne min spórolni. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az MVM-et több tőkeigényes felvásárlásba kényszerítették bele, mint amilyen a tavalyi E-ON-os akvizíció volt, emiatt tőkét kellene emelni a cégben, de ezt az állam nem hajlandó teljesíteni.

Az MVM kommunikációs büdzséje például meghaladja a tízmilliárd forintot. Hirdetik például a paksi atomerőművet vagy a Magyar Földgázkereskedőt, miközben ezeknek konkurenciájuk sincs, és nincsenek közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal sem. És vastagon benne van az MVM különböző sportklubok szponzorációjában is. Az egyelőre nem látszik, hogy ezt a büdzsét például le akarja-e faragni a minisztérium, vagy csak másra bízná az elköltését.

Indul a százmilliárdos gázüzlet
Az MVM Zrt. és az orosz gázipari vállalat, a Gazprom Export illetékese ezen a héten egyeztetnek arról, hogy a magyarországi csoport további gázmennyiséget vesz át az eladódtól Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és orosz kollegája, Alekszandr Novak egy héttel ezelőtt bécsi megállapodása alapján - tudta meg a Világgazdaság. A napilap szerint az orosz eladó garanciát kérhet arra, hogy a határon átvett, és a magyar energiabiztonság javítását célzó gáz nem jelenik majd meg a nemzetközi piacokon. A beszerzés forrása az elmúlt napi hírek szerint az a 100 milliárd forint, amit az MVM tulajdonosa kölcsönként ad a csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nek, ugyanakkor nem tudni, hogy a pénz egésze gázbeszerzésre fordítható-e, vagy abból kell fizetni a szállítást, a tárolást is, ami az összegnek a negyedét is elviheti. Az is kérdés, hogy ezt a szerződést hogyan érinti a most elindított felülvizsgálat.

Az Eiffel-torony, a Louvre és az Avignoni Fesztivál is szerepelt azon a listán, amelyet egy Franciaországban élő algériai dzsihádista állított össze terrortámadások potenciális célpontjairól az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat észak-afrikai szárnya, az Iszlám Magreb al-Kaidája (AQMI) vezetőinek.