Lázár János;unió;Miniszterelnökség;útépítők;
2014-07-11 09:52:00
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a TV2 csütörtök esti híradójában megerősítette, nem terveznek különadót kivetni az útépítő cégekre, a kormány megvédi a magyar cégeket, de csak azokat - tette hozzá Lázár János. Mint elmondta, az Európai Unió bizottsága vizsgálatot indított Magyarországgal szemben - ahogy Lázár fogalmazott, "Magyarország ellen" - amelyben 500 milliárd forint értékű útépítéssel kapcsolatban fogalmaz meg kételyeket és aggályokat.
Az üggyel kapcsolatban a Magyar nemzet azt írja: Akár a hazai építőipart is megroppanthatja az útépítési pályázatokon nyertes társaságok különadója, a nagyvállalatok mellett lenullázódhatnak azok a kis- és közepes cégek is, amelyek alvállalkozóként vagy beszállítóként vettek részt a munkában. A lap szerint a szektor az építőipari cégeket terhelő különadót az ágazat hosszú, csaknem hét évig tartó recessziója után azért sem tudná elviselni, mutatóit ugyanis még mindig az infrastrukturális beruházások húzzák fel. Az első áldozatok ráadásul minden bizonnyal az építőipari dolgozók lennének, több ezer szakember és képzettség nélküli segédmunkás veszítheti el az állását.
Mint a Népszava is megírta, a 444.hu adott közre, egy - ahogy fogalmaznak - birtokukba került törvénytervezet, amit hamarosan tárgyal a kormány. Az előterjesztés szerint minden olyan cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól, a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetnie.
Bár a Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a kabinet nem tervezi különadó kivetését, a központ válaszából arra lehet következtetni, hogy az Európai Bizottság által kivetett bírságot áthárítják az építőipari cégekre - írja a privátbankár.hu. A közbeszerzési adatok szerint 2007-től összesen 648 milliárd forint volt azoknak az útépítési beruházásoknak az összértéke, amelyek érintettek lehetnek az aszfaltkeverős ügyben.
Tizenöt százalékos teherrel számolva a különadó csaknem százmilliárd forintos többletteret jelentene az útépítő cégekre, ennek nyolcvan százalékát a négy legnagyobb cég - a Strabag-csoport, a Közgép, a Colas-csoport és a Duna Aszfalt - fizetné, társaságonként nagyjából húszmilliárd forintot. A Strabag szóvivője a Magyar Nemzetnek korábban elmondta: az elmúlt években az építőipar nyeresége jelentősen csökkent, az útépítések kapcsán a profit három százalékra esett.
Ha a kormány mégis bevezeti az építőipart sújtó sarcot, megeshet, hogy a cégek nemcsak az útépítéseket hagyják félbe, hanem más beruházásokat sem tudnak befejezni, köztük olyan állami megrendeléseket, amelyeket a 2007-2013-as európai uniós támogatási időszak forrásaiból finanszíroznak. Közben Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba. Ez ugyanakkor értékelése szerint nem visszamenőleges adó lesz.
Az államtitkár ugyanakkor nagyjából 570-600 milliárd forintnyi beruházást érinthet az ügy, az esetleges korrekció összegét a politikus 60-90 milliárd forintra becsülte, hangsúlyozva, az összeg nem vész el, más pályázatok támogathatók belőle. Erre 2015 végéig van mód.