Ön tudta? A stressz miatt lassabban égeti a kalóriákat a szervezet

Publikálás dátuma
2014.07.14. 19:54
Fotó: Thinkstock
Stressz hatása alatt a szervezet lassabban égeti a kalóriákat, tehát aki feszültséget él át, annak lassul az emésztése, így ugyanattól az ételtől könnyebben hízik, mint nyugodt lelki állapotban - állapította meg egy amerikai kutatás, amelyet nők körében végeztek.

A fogyást is nehéznek találják, mivel lassabban hasznosul a bevitt táplálék - idézi a The Daily Telegraph a Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányt.

Ugyanazt az ételt adták a résztvevőknek, majd megkérdezték, mekkora stresszt élnek át, ezután megmérték az elégetett kalóriák mennyiségét. Azt találták, hogy akik az előző nap egy vagy több stresszel járó eseményt éltek át, azonos táplálék fogyasztása után kevesebb kalóriát égettek el, mint akik nem tapasztaltak feszültséget. A különbség a kutatók szerint öt kilogrammra is rúghat egy év leforgása alatt.

Stressz hatása alatt a vizsgált nőknél magasabb volt az inzulinszint is, ami segíti a zsírraktározást. A tárolt zsírt az ő szervezetük kevésbé oxidálta, vagyis kevesebbet égetett belőle "üzemanyag" gyanánt - írták a kutatók.

Az Ohiói Állami Egyetem tudósai 58 középkorú nőt kérdeztek arról, mennyire volt stresszes az előző napjuk. Olyan menüt adtak nekik, amely 950 kalóriát és 60 gramm zsírt tartalmazott. Az evést követő hét órában a stresszről beszámoló résztvevők átlagosan 104 kalóriával égettek el kevesebbet, mint akik nem éltek át feszültséget.

Elmondásuk szerint a stressz forrása lehetett a kollégákkal, házastárssal, barátokkal folytatott vita, a gyerekekkel kapcsolatos gondok, a munkahelyi nyomás. Csak hat nő mondta, hogy teljesen stresszmentes volt a napja.

A kutatás során fogyasztott menü tojásból, pulykakolbászból, kekszből és szószból állt, nagyjából annyi kalóriát és zsírt tartalmazott, mint egy duplahúsos hamburger és egy adag sült burgonya. "Nem különleges mennyiség, ha összevetjük azzal, amit sokan sietve, menet közben magunkhoz veszünk" - mondta Jan Kiecolt-Glaser, az egyetem Viselkedési Orvostani Intézetének igazgatója.

Martha Belury, a tanulmány társszerzője azt tanácsolta, stressz idején jobb kerülni a vigaszul fogyasztott ételeket, vagyis az úgynevezett kényeztető falatokat. "Senki sem élhet kellemetlenségek nélkül, de azt megteheti, hogy egészséges élelmiszereket tárol a hűtőjében, kamrájában, így van választása, ha gondok gyötrik és jól esne valami finomsággal nyugtatni magát" - magyarázta a kutató.

http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/10964582/Stressed-women-burn-calories-more-slowly.html

Szerző

Külföldön jönnek világra a magyar babák?

Publikálás dátuma
2014.07.11. 16:15
Fotó: Thinkstock
A gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik - mondta Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára egy pénteki budapesti konferencián.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza Találkozás és tanácskozás a népesedési világnap alkalmából című rendezvényén Kapitány Balázs azt mondta, az elmúlt öt-hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása, és ma már a gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik, míg egy évtizede ez az arány egy-két százalék volt.

Felhívta a figyelmet arra: tudható és várható volt az elvándorlás, de Magyarország nem készült fel erre a tendenciára. Még arról folyik a vita, hogy miként lehet megakadályozni az elvándorlást, miközben a sikeres vándorlási politika azt segíti elő, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek - szögezte le. Hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy nálunk nincs gazdája az államigazgatásban ennek a kérdésnek. 

A hasonló helyzetbe került országokban, amelyek öt-hat évvel járnak Magyarország előtt ebben a kérdésben - mint például Lengyelország és a Baltikum államai - már születtek úgynevezett jó gyakorlatok arra, hogy a vándorlási veszteséget csökkentség - mondta. Az asszimilációval kapcsolatban kifejtette: a Kárpát-medencében a vegyes párkapcsolatokban született gyermekek általában a többségi nemzethez tartozók lesznek. Ennek részben az az oka, hogy nincs presztízse a magyar nyelvnek, a vegyes családban élők számára nem vonzó a magyar nyelv megtartása. A nyelv presztízsének visszaállítása mellett fontos volna vonzó, színvonalas, jó iskolarendszert teremteni, hogy a vegyes családokban is felmerüljön, magyar iskolába adják a gyereket. 

Kapitány Balázs azt mondta, Magyarországon tartósan alacsony a termékenység, a statisztikában pedig a gyermekvállalási kedvet nézik, hogy több gyerek szülessen. Ugyanakkor a politikai cél mintha 2010 óta az lenne, hogy a középosztálybeli házaspárok termékenysége nőjön. Míg a termékenység növelése megoldható, a három feltétel együttes megvalósítása nagyon nehéz - jelentette ki. 

A kutató hangsúlyozta: az elmúlt évek termékenységcsökkenése kizárólag arra vezethető vissza, hogy a házasságban született gyerekek száma csökkent - négy év alatt 60 ezerről 48 ezerre -, miközben a házasságon kívüli termékenység stabil maradt.  2012 óta az anyák többsége házasságon kívül vállalja első gyerekét. A főváros és Győr-Moson-Sopron megye kivételével az országban már mindenütt jellemzően házasságon kívül történik a gyerekvállalás, bizonyos területeken ez az arány kétharmad feletti. A tanácskozáson felszólalt Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Az MNT az egyetlen olyan magyar külhoni közösség, amely népesedési stratégiát alkotott. Mint mondta, Vajdaságban húsz év alatt 350 ezerről 250 ezerre csökkent a magyarság száma, a közösség folyamatosan elöregszik, az iskoláskorúak száma megfeleződött, ami súlyosabb veszteség, mint amit a számok mutatnak, ezért tartották fontosnak a népesedési stratégia megalkotását. 

Fő céljuk a gyermekvállalási hajlandóság növelése, ezt akarják tudatosítani a közösségben például az anyaság és a család mint értékrend támogatásával. Emellett anyagilag, különböző kedvezményekkel elismerik az anyák nemzetmegtartó erejét. Javasolták a magyar többségű önkormányzatoknak, hogy vezessenek be nagycsaládos kártyát, adjanak kedvezményeket, amivel erősíthetik az anyák megbecsülését. Korhecz Tamás fontosnak nevezte a családbarát munkahelyek elterjesztését, a rugalmas munkaidőt és a részmunkaidős foglalkoztatást. A Magyar Nemzeti Tanács saját intézményrendszerében már tett is lépéseket ennek érdekében - mondta. Jelezte: az intézkedések reményt adnak arra, hogy a mostani alacsony születésszám nőjön.

Szerző

A svéd gyerekek hajlamosabbak a gluténérzékenységre

Publikálás dátuma
2014.07.11. 12:47
Fotó: Thinkstock
A kutatást svéd részről Daniel Agardh, a Lund Egyetem orvosa vezette. A Stockholmtól délre fekvő egyetemhez nagy kórház tartozik. A tanulmányhoz német, finn és amerikai kutatók is csatlakoztak. A szakemberek a vizsgálat során csaknem 8700, cukorbetegségre hajlamos, gluténérzékenységben szenvedő gyereket követtek születésüktől hatéves korukig.

A gluténérzékenységet - közkeletűbben lisztérzékenységet - elsősorban a gabonafélékben megtalálható sikérfehérje, a glutén váltja ki. A vizsgált országokban a gabonák fontos részét képezik a táplálkozásnak. A kutatók megállapították, hogy a svéd gyerekek esetében kétszer akkora a kockázata a gluténérzékenységnek, mint az amerikai gyerekeknél. Mi több, az is kiderült, hogy a Svédország déli részén élő gyerekek hajlamosabbak a gluténérzékenységre, mint északabbra élő társaik.

Agardh a Dagens Nyheter svéd napilapnak elmondta: a kutatók nem tudják, miért több a lisztérzékeny gyerek az országban, és vajon mi okozza, hogy délen még rosszabb a helyzet ezzel kapcsolatban. Az orvos szerint a genetikai és környezeti tényezők kombinációja lehet a kulcs, de mindenképpen további kutatások szükségesek ennek kiderítésére.

Világszerte átlagosan az emberek 1,5 százalékánál fordul elő lisztérzékenység, Svédországban azonban átlagosan 3 százaléknál. A svéd gyerekeknél ráadásul fiatalabb korban alakul ki, mint más országok gyerekeinél.

Szerző