Bár az uniós tagállamok egy része még nem hozta nyilvánosságra, kit akar jelölni a biztosi posztra, ahol már nyilatkoztak, többnyire férfiakat neveztek meg. Finnország Jyrki Katainen volt kormányfőt delegálja Brüsszelbe, Németország Günther Oettinger energiaügyi biztos mellett marad, s Ausztria sem cserélné le eddigi biztosát, aki a regionális politikáért felelt a második Barroso-bizottságban.
Enda Kenny ír kormányfő pénteken jelentette be, hogy Phil Hogan volt környezetvédelmi tárcavezetőt jelölik, ám az ír európai parlamenti képviselők meg akarják torpedózni kinevezését. Lengyelország Radoslaw Sikorski külügyminisztert jelölné, abban a reményben, hogy ő követhetné a távozó brit Catherine Ashtont az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztján.
Szlovákia meghosszabbítaná az eddigi kulturális és oktatási biztos, Maros Sefcovic mandátumát, de az sem kizárt, hogy Miroslav Lajcákot nevezik meg, aki szintén szóba jöhet az uniós fődiplomata posztjára. Magyarország Navracsics Tibort delegálná.
Mindössze néhány női nevet emlegettek potenciális biztosjelöltként, jelentette az uniós ügyeket nyomon követő European Voice. Brüsszelbe készül Federica Mogherini, aki idén február óta állt az olasz külügyi tárca élén.
Bulgária újrajelölné eddigi biztosát, Krisztalina Georgievát, aki a nemzetközi együttműködéssel, humanitárius segítségnyújtással foglalkozott. Rajtuk kívül még egy hölgy neve forog: Belgium a kereszténydemokrata EP-képviselőnőt, Marianne Thyssent delegálná.
Az idén leköszönő bizottság 28 tagja közül kilencen voltak nők, köztük az egyik alelnök, Neelie Kroes. Juncker úgy véli, nem lenne hiteles a következő Európai Bizottság, ha csak két-három biztos képviselné a szebbik nemet. Juncker környezetéből kiszivárogtatták, az EB új elnöke fontos poszttal, vagy alelnöki hellyel jutalmazná azokat az államokat, amelyek hajlandók lennének nőt jelölni.
Második elnöksége kezdetén José Manuel Barroso is írt a tagállamoknak, hogy részesítsék előnyben a női jelölteket. Ezúttal a leköszönő biztosnők maguk is lobbizni kezdtek, levélben fordultak Junckerhez, azt kérve, hogy legalább tíz, de inkább még több női biztost válasszon. Erősen tartja magát az a hír is, hogy Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő válthatja Herman van Rompuyt az Európai Tanács élén.
A volt brit munkáspárti vezér, Neil Kinnock menye nemrégiben reflektorfénybe került, amikor Nelson Mandela temetésén a brit kormányfővel és az amerikai elnökkel "szelfizett". Bár Thorning-Schmidt eddig nem erősítette meg a találgatásokat, de kétségkívül emelné az uniós vezetői poszt fényét.
A dán kormányfő mellett befolyásos hangok szólaltak meg, Angela Merkel német kancellár is kedvezően nyilatkozott erről a lehetőségről. Párizsban ugyanakkor nem helyeselnék, ha az eurózónához nem tartozó tagállam képviselője elnökölne az Európai Tanács és az Eurocsoport ülésein.
Van Rompuy utódának személyéről is dönthetnek az EU állam- és kormányfői július 16-i rendkívüli tanácsülésükön. Juncker minden országot arra kért, szerdáig nevezze meg biztosjelöltjét, s jelezze azt is, hogy mely reszortokat céloznák meg. A háttérben már folyik a helyezkedés a legbefolyásosabb tárcákért. Juncker, amikor az EP szocialista és demokrata frakciójával találkozott, ígéretet tett rá, hogy az egyik legfontosabb posztot, a gazdasági és pénzügyi biztos helyét szocialista politikusnak adja.
A finn Olli Rehn vitte ezt a területet a második Barroso-bizottságban. Hírek szerint az Eurocsoport jelenlegi vezetője, a holland munkáspárti képviselő, jelenlegi holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem kaphatja meg a tárcát, a másik esélyes jelöltnek Pierre Moscovici francia gazdasági minisztert tartják.
Párizs a gazdasági mellett a belső piaci biztosi poszt iránt is komolyan érdeklődik. Moscovici esetleges jelölése azt is jelenti, hogy romlottak a francia biztosi posztra esélyesnek mondott Ségolene Royal, illetve Élisabeth Guigou kilátásai.
Kelet-európai tagállamok egy csoportja a Financial Times értesülései szerint külön lobbizásba kezdett, hogy megtorpedózzák az olasz külügyminiszter-asszony jelölését az uniós diplomácia élére. Lengyelország és a három balti állam is ellenezné, hogy Federica Mogherini vegye át a stafétabotot Lady Ashtontól.
Ha a lengyelek és a balti államok megvétóznák az olasz jelöltet, írta a brit pénzügyi körök lapja, akkor várhatóan Sikorski is elbukik, s akkor a másik nemzetközi kapcsolatokban jártas hölgy, a bolgár Georgieva személye körül alakulhat ki konszenzus. Az uniós fődiplomata személyéről minősített többséggel kell dönteni.
Juncker szeretné, ha még a nyári szünet előtt létrejönne az elvi megállapodás a posztok elosztásáról, mivel szeptemberben már kezdődnek a meghallgatások. Az új bizottság összetételét az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, a biztosok októberben lépnek hivatalba.
