Műkincsaukció interneten

Együtt készít online árverési felületet a Sotheby's nemzetközi aukciósház és az eBay aukciós weboldal, hogy az interneten, élőben is lehessen licitálni a nagy értékű műkincsekből és más értéktárgyakból tartott árveréseken - jelentették be a cégek képviselői.

A Sotheby's ügyvezető igazgatója, Bruno Vinciguerra elmondta: az aukciósház "a világon a lehető legszélesebb közönséget szeretné elérni" ezzel a lépéssel. 

A cég szerint az online eladott áruk értéke 2013-ban 36 százalékkal emelkedett. Az internetes művészeti eladások 2020-ra a várakozások szerint elérik a 13 milliárd dollárt (3000 milliárd forint).

Áprilisban John James Audubon Amerika madarai című alkotása megdöntötte a céges rekordot: élő online aukción 3,5 millió dollárért (795 millió forint) kelt el.

Az új platform elsőként a Sotheby's New York-i központjából fog élő aukciókat közvetíteni az interneten, ami lehetővé teszi, hogy a világ minden tájáról licitálhassanak az érdeklődők az aukcióval egy időben.

Induláskor 18 kategória lesz, a hangsúly az ékszerre, órára, nyomtatványra, borra, fényképre és a 20. századi dizájnra kerül, mivel ezek a tételek vonzzák leginkább az online vevőket - mondta a cég képviselője.

Tavaly az Amazon jelentette be, hogy műalkotásokat - Salvador Dalí és Andy Warhol műveit - is árusítani fog weboldalán.

(http://www.bbc.com/news/business-28301139)

Szerző

L. Simon: az örökségvédelem nem gyengül, csak a szemlélet változik

Fenntarthatóbb szemléletet szeretne meghonosítani az örökségvédelemben L. Simon László, a Miniszterelnökség új parlamenti államtitkára, aki a budai Vár hosszú távú hasznosításáról szóló Hauszmann-terv kidolgozásáért, valamint több kulturális nagyberuházásért is felelős.

L. Simon László az MTI-nek elmondta, hogy klasszikus parlamenti államtitkári, illetve miniszterhelyettesi teendői szakfeladatokkal is kiegészülnek: irányítja a kulturális örökségvédelmet, a területhez tartozó háttérintézményeket, továbbá a kulturális fejlesztéseket és kiemelt kulturális beruházásokat.

Továbbra is felel a budai Vár hosszú távú fejlesztéséért és a Kúria megújításáért; felügyelete alá tartozik a jövőben a Forster Központ, a gödöllői kastély, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a fertődi Eszterházy-kastély, valamint a vár fejlesztésében közreműködő állami cégek.

 "Nálunk lesz tehát az örökségvédelem szakmai irányítási és jogszabály-előkészítési feladatai. Egyesítjük azt, ami régen kettévált, így most egy erős helyettes államtitkárság fogja össze mind a műemlékvédelemmel és a világörökséggel, mind a régészettel kapcsolatos feladatokat. Az ehhez tartozó tudományos háttérfeladatok is visszakerülnek a Lechner Lajos Tudásközpontból a Forster Központba" - jegyezte meg.

L. Simon László elmondása szerint az örökségvédelem átalakításával kapcsolatban "nagyon komoly tervek és elvárások fogalmazódtak meg". A kormány úgy gondolja, hogy felül kell vizsgálni a magyar műemlékállományt, meg kell kérdezni arról az ingatlantulajdonosokat, hogy a jelenlegi műemléki besorolás szerintük hozzájárul-e az épületek fenntartásához - tette hozzá.

"Azt tervezzük, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézzük, és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy kora középkori templomokat fogunk a műemléki listáról levenni, de sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket" - számolt be terveiről.

Az államtitkár hangsúlyozta: az örökségvédelem nem gyengül, csak a szemlélet változik. "Mi a jobb, ha a jelenlegi örökségvédelmi szabályok betarthatatlansága miatt elpusztulnak a műemlékeink vagy ha adott esetben egy másfajta szabályozás mellett érdekeltté tesszük a tulajdonost a felújításban?" - tette fel a kérdést, hozzáfűzve: meg kell találni a középutat az örökségvédelmi szempontok és a mindennapi élet elvárásai között.

A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokról szólva L. Simon László elmondta: nem valósult meg maradéktalanul a kormánynak az a korábbi célja, hogy azok gyorsabban és alacsonyabb költséggel történjenek. "Valamit tennünk kell, hogy valóságos versenyhelyzet alakuljon ki a feltárásoknál. Azt vallom, hogy a területileg illetékes múzeumok hatókörét a gyűjtési kérdésben és a leletek feldolgozása, benntartása tekintetében nem szabad bántani, de meg kell oldanunk, hogy az ásatások sokkal gyorsabban valósuljanak meg, ahogyan azt is, hogy a feltárási árak ne szökjenek az égbe" - közölte, hozzátéve: minderről a régész- és a múzeumi szakma véleményét éppúgy kikérik, mint az építőiparét.

Az államtitkár beszámolója szerint a kormány június 25-i ülésén határozott arról, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Hauszmann-tervet: "az a szándékunk, hogy széles körű tudományos és társadalmi vita kíséretében szülessen meg a budai Vár és elsősorban a palotanegyed hosszú távú hasznosításáról szóló, illetve a rekonstrukciós irányokat megszabó koncepció" - fogalmazott.

L. Simon László elmondta: azt tervezik, hogy a Miniszterelnökség felköltözik a budai Várba, amely így ismét az állami reprezentáció fontos színhelyévé válik. "Európában sok helyen jól működik az állami reprezentáció műemléki környezetben, olyan módon, hogy az őrségváltások, zászlófelvonások a turizmus számára attrakciót jelentenek" - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve azonban: a tervek szerint a budai Vár töredékét használnák ilyen célokra, anélkül, hogy az kulturális funkcióit elveszítené.

A Nemzeti Táncszínház várból való kiköltözéséről szólva az államtitkár elárulta, hogy a teátrum új otthonát a Millenáris területén képzelik el, amiről az intézmény vezetésével folyamatos az egyeztetés. "Egy biztos: az állam nemcsak ahhoz nyújt kiemelkedő támogatást, hogy a Nemzeti Táncszínház új helyre költözhessen, hanem hosszú távon a működési támogatásának emelését is tervezi" - árulta el.

L. Simon László szólt az Eszterháza Központról is, amelyet elmondása szerint megerősítenek: "a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a fertőrákosi püspöki palotát is ez az intézmény fogja kezelni, így egy jelentős turisztikai vonzerőt nyújtó, nagy állami intézmény működik majd a térségben, amely versenyképes lesz a szomszédos ausztriai intézményekkel" - számolt be a tervekről.

Hozzátette, hogy a térségben tervezett kerékpárút-felújítások jelentős része megtörtént, Fertőszentmiklóstól Fertődig szeretnék visszaállítani az egykori keskeny nyomtávú vasutat, amely komoly turistaforgalmat generálhat, de a vendégek mellett a vasúti megközelítési lehetőséggel nem rendelkező helyieket is kiszolgálja majd. Az Esterházy-kincstár szállítható és kiállítható darabjai a nyugati szárny felújításának elkészültével kerülhetnek a kastélyba, a tervek szerint még 2015-ben - jegyezte meg.

Az általa benyújtott reklámtörvényről szólva elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy az államkincstárba a reklámadóból befolyó összegek egy részét a minőségi újságírás támogatására fordítsák. "Szeretném, ha a kultúra, az oktatás, a média területén maradna ez a forrás, de konkrét javaslat még nem fogalmazódott meg" - közölte L. Simon László.

Szerző

Füstbe ment trilógia

Publikálás dátuma
2014.07.14. 18:18
Leemelik a falról Munkácsy képét. FOTÓ: MTI, Balázs Attila
Elszállították a debreceni Déri Múzeumból hétfőn Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét.

A Munkácsy-trilógia másik két darabja, a Golgota és az Ecce Homo továbbra is együtt látható a múzeum Munkácsy Termében.
A hétvégén több mint 3200-an keresték fel a még együtt látható Munkácsy-trilógiát, miután a múzeum múlt hét csütörtökön bejelentette: a képek nem maradhatnak együtt, a Krisztus Pilátus előtt című festmény visszatér Kanadába, a Hamilton galériába.

A monumentális festményt hétfőn előbb leemelték a falról, majd speciális fóliára fektették, eltávolították róla a díszkeretet, a vásznat pedig egy hengerre tekerték. A becsomagolást követően ládába helyezték a képet és a Déri Múzeum kupolatermének ablakán keresztül daruval emelték ki és helyezték el a képet szállító kamionba.

A hat mázsás rakományt repülővel előbb Frankfurtba, onnan a hétvégén Torontóba szállítják - tudta meg az MTI tudósítója.
A csomagolási munkálatokat ezúttal is a helyszínen irányító Szentkirályi Miklós vezető restaurátor az MTI érdeklődésére emlékeztetett arra, hogy először 1995-ben érkezett Magyarországra a festmény. Akkor átfogó restaurálást végeztek rajta, ami a mai napig megőrizte a kép jó állapotát. Ugyanakkor a festménynek ez már a harmadik kanadai útja, közben volt Pécsett, Budapesten és Bécsben, de már Munkácsy idejében is sokat utazott Európa nagyvárosai, valamint Európa és Amerika között.
"A sok utazás, a sok fel- és letekerés miatt a kép fizikai állapota elhasználódott, anyaga elfáradt, ezért nagyon ajánlott végre leállítani a szállítgatását, s egyben tartani a trilógiát, mégpedig Debrecenben" - mondta Szentkirályi Miklós az MTI-nek.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere azt mondta pénteken, hogy nem tettek le Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képének megvásárlásáról, de annak meg kell teremteni a jogszabályi hátteret. Bejelentette: most ugyan visszaszállítják a képet a kanadai Hamilton Művészeti Galériába, de nyáron szeretnék véglegesen megvásárolni, amelynek az anyagi fedezete rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank értéktár programja keretében.
Kósa Lajos arra kéri a kormányt, hogy a trilógia másik darabját, a Golgotát is vásárolja meg Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtőtől. A harmadik alkotás, az Ecce Homo már magyar állami tulajdonban van.

Szerző