A szerencsétlenség a főváros keletről északnyugati irányba haladó, Arbatszko-Pokrovszkaja nevű vonalon, a Szlavjanszkij bulvar és a Park Pobedi állomás között történt. A Szlavjanszkij bulvar megálló előtt 200 méterrel a szerelvény vezetője élesen fékezett, mert a feszültség hirtelen zuhanása miatt hamis vészjelzést adott le a biztonsági rendszer.
A moszkvai metró a világ második legsűrűbben használt földalatti vasúthálózata. Egy átlagos hétköznapon kilencmillió utas használja - derül ki a Wikipedia adataiból. A rendszer teljes hosszúsága 325,4 kilométer, 12 vonalán 194 állomás van (a másfél évvel ezelőtti állapot szerint). A vonalakon 4500 kocsi (500 vonat) közlekedik , az átlagos sebesség 41,55 kilométer/óra, a szerelvények 90 másodpercenként követik egymást. Az első vonalat 1935-ben adták át. A moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészeti irányzathoz tartozó műalkotásokkal díszített állomásairól. Nem csupán arról nevezetes azonban, hogy a világ egyik legrégebbi metrója, hanem arról is, hogy a legdrágább ilyen közlekedési eszköz. Üzemeltetői eddig büszkén hirdették, hogy vonalain soha nem történik baleset. Iszlamista szélsőségesek két robbantást követtek el 2010-ben, ami 40 embert ölt meg - emlékeztetett a Reuters.
A három kisiklott vagon egyike erősen megrongálódott. A szerencsétlenség után két és fél órával még folyt a mentés. A rendkívüli helyzetek minisztériuma nyolc helikoptert és hatvan mentőautós egységet állított be. Az alagútban rekedt, balesetet szenvedett szerelvényből 200 utast hoztak ki, de sajtójelentések szerint 7-15 utas az egyik megrongálódott vagonban rekedt.
A baleset egyik könnyebb sérültje a Rosszija 24 televíziónak arról számolt be, hogy a szerelvény hirtelen lefékezését követően az utasok egymásra estek, nagyon sokan szenvedtek kéz- és fejsérüléseket, s a vagonban keletkezett füsttől is alig kaptak levegőt. Az utasok többsége sokkot kapott,
Az 1931 óta épülő, 12 vonallal, 194 állomással rendelkező, több mint 325 kilométer hosszú moszkvai metrón az utóbbi hetekben is több kisebb műszaki baleset történt. Többnyire elektromos zárlat okozza a problémákat. A
metrókocsik többsége elöregedett. Az orosz főváros közgyűlésében elfogadott terv szerint 2020-ig újabb 79 állomást építenek és 160 kilométerrel bővítik a metró vonalait, illetve folyamatosan cserélik újakra az 1970-es években gyártott vagonokat.
A metrókatasztrófa áldozatai, illetve az elhunytak hozzátartozói fejenként maximum kétmillió rubel (13,2 millió forint) kártérítésre számíthatnak attól függően, hogy mennyire komoly a sérülésük - idézte az orosz felelősségbiztosítók szövetségének (NCCO) közleményét a Moscow Times. A legnagyobb összeget a halálos áldozatok családjainak utalhatják át.
Nekik a kétmillió rubeles kompenzáción túl 25 ezer rubel (165 ezer forint) temetési segély is fizetnek. Egy lábtörésért maximum félmillió rubeles (3,3 millió forint) kártérítést fizetnek, az agyrázkódások esetén pedig a kezelés idejétől függ a kompenzáció. Több mint tíz nap esetén 60 ezer rubel (400 ezer forint), több mint egy hónap esetén - amelyből legkevesebb egy hetet kórházban tölt a beteg - 100 ezer rubel (660 ezer forint) ez az összeg.
A segélyre egy 2013-ban elfogadott törvény jogosítja fel az érintetteket, ez ugyanis előírja az oroszországi tömegközlekedési vállalatoknak, köztük a metrócégeknek, hogy kössenek kötelező baleset-biztosítást utasaikra.
