Az e-útdíjrendszer esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam közbeszerzési eljárás nélkül kért fel egy két cégből álló konzorciumot a rendszer kiépítésére és működtetésére. A brüsszeli testület illetékesei tavaly április óta kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, de Budapestnek nem sikerült meggyőznie Brüsszelt arról, hogy miért volt indokolt a közbeszerzési pályázat mellőzése.
Emellett új kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogosítványokról szóló uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, a betegjogokat szabályozó, 2011-ben elfogadott uniós jogszabályt sem megfelelően ültette át Magyarország a saját jogrendjébe. Az MTI úgy értesült, hogy Brüsszel szerint, bár időben megtörtént a jogszabály átültetése, de az irányelv egyes rendelkezéseit Magyarország elmulasztotta belefoglalni a magyar jogszabályba.
Az EB a múlt héten összesen 13, Magyarországot érintő kötelezettségszegési döntést hozott. Hat olyan döntés is született, amelyekkel a Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le.
Az unió intézményei, így az Európai Bizottság nem érzelmek, hanem szikár jogszabályi előírások alapján működnek. Azokat a szabályokat kérik számon, amelynek betartására kötelezettséget vállaltunk - kommentálta a bizottság döntéseit Újhelyi István, MSZP-s Európai Parlamenti képviselő. Ezek a vizsgálatok nem Magyarország, hanem a magyar kormány kötelezettségszegései, az európai jogrend és szabályrendszer semmibevétele miatt indulnak - tette hozzá Újhelyi.
