Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság új elnöke

Amint azt EP-választások eredményének kihirdetésétől tudni lehetett, Jean-Claude Juncker lett öt évre az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament ezzel nemcsak a maga jelöltjét választatta meg bizottsági elnöknek, de precedenst szolgáltatott arra, hogy az EP-választások győztes listavezetője legyen automatikusan a következő ciklus bizottsági elnöke.

Jean-Claude Juncker váltja Jose Manuel Barossot az Európai Bizottság élén. Az európai képviselők tegnap nagy többséggel, 422 szavazattal 250 ellenében választották meg a luxembourgi politikust. Győzelméhez minősített többségre volt szükség, azaz a 751 voksból legalább 376-ra.

A parlamenti matematika alapján előre látható volt az eredmény, a brit-magyar álláspont veresége, hiszen a néppárti és a szocialista frakció mellett a liberálisok és részben a zöldek is támogatták Juncker elnökségét.

A néppárti Fidesz azonban listavezetője, Pelczné Gál Ildikó révén azonban tegnap is egyértelművé tette, nem változtatott álláspontján, nem szavazza meg a luxembourgi politikust. Juncker győzelmének legalább három oka és egyben tanulsága van.

A néppárti és a szocialista frakció "technikai koalíciója", amely lényegében 1945 óta meghatározza a nyugat-európai országok társadalmi modelljét és az integrációt is, továbbra is képes keresztül vinni az akaratát az európai intézményeken.

Ha az Európai Parlament a "sarkára áll", és saját demokratikus legitimációjára hivatkozva szembeszáll a kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal, akkor az utóbbi - széttartó nemzeti érdekek, otthoni feszültségek miatt - meghátrál.

Végül, ami persze eddig sem volt titok, ismét kiderült, hogy az Európai Uniónak egy vezető hatalma maradt, s az Németország. Ennek személyes okai is vannak. Angela Merkel német kancellár mellett a brit miniszterelnök és a francia köztársasági elnök másodrendű hatalmak gyenge vezetőinek tűnnek.

Az Egyesült Királyság és Franciaország valójában, gazdaságilag és politikailag nem olyan gyenge, mint vezetői mutatják, de az európai integrációs ügyekben messze kisebb a befolyásuk, mint Németországé. Ez a brit konzervatívok esetében részben tudatos döntés is, míg Franciaország szinte észrevétlenül gyengült meg a korábban általa dominált "francia-német" tengelyben.

Juncker luxemburgiként nyelvében (nyelveiben), egész eddigi pályájában a francia-német tengely árnyékában nőtt fel, s az egyetlen volt, aki a listavezetők vitájában franciául szólalt meg. Az Európai Bizottság luxemburgi munkatársai mindig is a legbuzgóbb "európéerek" közé tartoztak, s nyilván így lesz ez Juncker elnöksége alatt is.

Megválasztásával egészében a "business is usual" elve győzött, a nagy nyugati tagállamok által dominált integráció, amelyben az eurózónán kívülre szorult országok (talán Lengyelországot leszámítva) így vagy úgy, de másodhegedűsnek számítanak.

A Népszava Balázs Péter volt külügyminisztert kérdezte arról, rontja-e a magyar pozíciókat Orbán Viktor és a Fidesz Juncker elleni következetes kiállása? Balázs szerint az új elnök nyilvánvalóan nem fog különbséget tenni országok között, hanem pontosan a szabályok szerint fog eljárni, de Orbán Viktor komoly indok nélküli nemleges álláspontja minden bizonnyal nem alapozza meg a jó viszonyt a magyar kormány és a felálló új Európai Bizottság között.

A volt külügyminiszter úgy látja, Orbán állásfoglalása szervesen illeszkedik abba az unió ellenes vonalba, amelyet az utóbbi években képviselt. "Lehet nemmel szavazni, csak tudni kell mi lesz a következő lépés. David Cameron az ET-ben lezajlott szavazás után, amellyen maga is nemmel voksolt, felhívta Junkert, gratulált neki és jó együttműködést ígért. Én ezt, egy európai stílusú feloldását hiányolom a Magyar kormányfő ellenszavazatának" - mondta Balázs Péter.

Ma újabb személyi döntések várhatók. A huszonnyolcak Brüsszelben rendkívüli csúcson határoznak az Európai Tanács állandó elnöke (Herman Van Rompuy) és a külpolitikai főképviselő (Catherine Ashton) utódjáról.