Naponta egy ember jut egy rezsipontra

Egyre többen keresik fel a rezsipontokat: január óta már több mint 4500-an fordultak a kirendeltségekhez, ahol az ügyfelek általában a rezsicsökkentéssel kapcsolatban fogalmaznak meg panaszokat - mondta Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője tegnap a rezsipontok működéséről beszámoló sajtótájékoztatóján. A kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság épületében nyilatkozott, ahol a közelmúltban nyílt meg a második fővárosi rezsipont, amire azért volt szükség - indokolta -, mert a budapesti kormányhivatal kirendeltsége nagyon leterhelt volt.

A rezsipontok forgalma a vg.hu számításai szerint amúgy "óriási" lehet. Az országban húsz rezsipont üzemel, amelyek január 13-a óta vannak nyitva. Ez 4500 ügyféllel számolva azt jelenti, hogy egy rezsipontot egy napon átlagosan 1,22 ember keres fel. Ez a szám jelezhet komoly előrelépést is: márciusig még csak 0,94 látogatót kellett fogadnia egy nap egy átlagos rezsipontnak. Vagyis a felfutás valóban látványos. Lapunk úgy számol, ha ilyen ütemben folytatódik a rezsipontok elleni ügyfél invázió, akkor az év végére két napra már három panaszkodó fogyasztó juthat egy-egy irodára.

A rezsipontokhoz a közszolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő általános kérdésekkel és vélelmezett jogsértésekkel is lehet fordulni. A panaszok egy része információhiányból adódik. Az egyik leggyakoribb eset, hogy miután a fogyasztó kilépett az egyetemes szolgáltatásból - például egy nagy távközlési céggel kötött gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatási szerződést -, szóvá teszi, hogy nem érzi a rezsicsökkentés hatását. Ám ők "nem is érezhetik", mert ezekben az esetekben szabadpiaci szerződésekről van szó, "az egy más kérdés, hogy erről elfelejtették őket tájékoztatni", amiért már büntetett is a hatóság - mondta a rezsibiztos, majd felhívta az érintettek figyelmét, hogy - a szerződésfelmondási határidő letelte után - bármikor visszatérhetnek az egyetemes szolgáltatás körébe.

Németh Szilárd arról nem beszélt, hogy a kormány még tavaly azt ígérte: megoldást talál a szabadpiacra kilépett felhasználók rezsijének csökkentésére is. Ám ebből nem lett semmi.
Németh közölte viszont, ha a parlament elfogadja a júniusban benyújtott törvénymódosítási javaslatát, akkor kiterjesztik a rezsipontok feladat- és hatáskörét, így azokban minden olyan közszolgáltatás ügyében tudnak majd segíteni, amelyeket érintett a rezsicsökkentés. A fideszes politikus előterjesztése céljának "a még mindig meglévő, fogyasztókkal szembeni szolgáltatói túlhatalom" visszaszorítását, a fogyasztók érdekeinek minél erősebb védelmét és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, megerősítését nevezte.

Szerző

Sorozatos kötelezettségszegés

Publikálás dátuma
2014.07.16. 07:22
Herman Van Rompuy és Jose Manuel Barroso. Fotó: Getty Images, Dean mouhtaropoulos
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) az e-útdíjrendszer kialakításának módja, valamint több irányelv nem megfelelő átültetése miatt. Ezenkívül a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt is összeegyeztethetetlennek tartja a bizottság az uniós joggal - írta a Bizottság tegnap a honlapján közzétett összefoglalóban.

Az e-útdíjrendszer esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam közbeszerzési eljárás nélkül kért fel egy két cégből álló konzorciumot a rendszer kiépítésére és működtetésére. A brüsszeli testület illetékesei tavaly április óta kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, de Budapestnek nem sikerült meggyőznie Brüsszelt arról, hogy miért volt indokolt a közbeszerzési pályázat mellőzése.

Emellett új kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogosítványokról szóló uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, a betegjogokat szabályozó, 2011-ben elfogadott uniós jogszabályt sem megfelelően ültette át Magyarország a saját jogrendjébe. Az MTI úgy értesült, hogy Brüsszel szerint, bár időben megtörtént a jogszabály átültetése, de az irányelv egyes rendelkezéseit Magyarország elmulasztotta belefoglalni a magyar jogszabályba.

Az EB a múlt héten összesen 13, Magyarországot érintő kötelezettségszegési döntést hozott. Hat olyan döntés is született, amelyekkel a Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le.

Az unió intézményei, így az Európai Bizottság nem érzelmek, hanem szikár jogszabályi előírások alapján működnek. Azokat a szabályokat kérik számon, amelynek betartására kötelezettséget vállaltunk - kommentálta a bizottság döntéseit Újhelyi István, MSZP-s Európai Parlamenti képviselő. Ezek a vizsgálatok nem Magyarország, hanem a magyar kormány kötelezettségszegései, az európai jogrend és szabályrendszer semmibevétele miatt indulnak - tette hozzá Újhelyi.

Szerző

Alig nőtt a lakásszám

Publikálás dátuma
2014.07.16. 07:20
Az állami közlekedési beruházások voltak az építőipar lokomotívjai FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Rendkívül nagy mértékű építőipari növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése. A számok mögé tekintve azonban a kirajzolódó kép korántsem felhőtlen. Az ágazat a brüsszeli forrásokból táplálkozó állami beruházások nélkül gyakorlatilag szinte teljesen megbénult volna. Jövőre és az azt követő években jelentős visszaesésre  számítanak a szakemberek. 

Májusban 28,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az év első öt hónapjában csaknem ugyanilyen mértékű 27,8 százalékos volt a bővülés üteme, 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatot továbbra is az államilag finanszírozott, infrastrukturális beruházások húzzák. A szektort az állami infrastrukturális beruházások húzzák. Érdekes adat, hogy az építőipari vállalkozások 2014. május végi szerződésállományának volumene 60,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de tudjuk, hogy ezeknek csak a töredéke valósul meg. A szerződésállomány megoszlása is árulkodó: az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,4 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 83,6 százalékkal magasabb volt, mint 2013. május végén.

Rövid távon az építőipar a GDP-növekedéshez is érezhetően hozzá fog járulni - mondta Tóth Gergely, azonban a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy később ez a helyzet a visszájára is fordulhat, ha nem lesz folytatása a fokozott állami építkezéseknek. A magánszféra gyenge pozitív elmozdulása egyelőre nem pótolhatja az esetleg visszaeső nagy volumenű állami megrendeléseket. Az ágazat növekedésében bízik Balatoni András is. Az ING Bank vezető elemzője szerint becsléseik szerint idén 23,5 százalékos lesz a bővülés, jövőre azonban már csak egyszámjegyű éves emelkedés várható. A lakáspiaci konjunktúra fordulópontjára egyelőre várni kell, hiába a devizahiteles mentőcsomag, a lakosság jelentős része el van adósodva, “hitelundora” van, így a lakásvásárláshoz szükséges pénzügyi források bevonása még várat magára – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a csökkenő lakáspiaci árak miatt a lakosság számottevő része a kivárás stratégiáját alkalmazza, így a piaci mélypontot követő áremelkedés után várható a lakáspiaci vásárlás, lakásépítési kedv megugrása.

Jó hír viszont, hogy a közösségi és infrastrukturális beruházások mellett valamelyest bővült a lakóingatlan építési piac is: a tavaly valamivel több mint hétezer helyett idén akár a nyolcezret is elérheti az átadott új építésű otthonok száma. Igaz, 2005-ben 45 700 darab új lakásba költözhettek be tulajdonosaik.

Az élénkülés leginkább a társasház építéseknél figyelhető meg, a családi házak esetében ez a bővülés szerényebb és a növekedés mindkét esetben a tavalyi történelmi mélyponthoz kell mérni - említette a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. A társasházak építése is főleg Budapestre és néhány nagyvárosra jellemző. A kereslet enyhe erősödése mögött az is lehet, hogy sokan évek óta halasztották az új lakás megépítését és törvényszerű, hogy egy idő után valamelyest nő a vásárlási kedv, de ez elsősorban egy szűk fizetőképes körre korlátozódik. A jelenleginél hatékonyabb kormányzati intézkedésekre lenne szükség, de annak hatásai is legalább 1,5-2 év múlva lennének érzékelhetők.
Ha jövőre kifut az előző uniós pénzügyi ciklus támogatási dagálya, akkor mindenképpen számítani lehet a visszaesésre. Az építőipar 2000 milliárd forintos termelési értéket állít elő évente, ami a GDP-ben 4 -4,5 százalékát teszi ki, idén azonban ez az érték meghaladhatja az 5 - 5,5 százalékot is. A 2015-2016-os években viszont jóval ez alá a szint alá csökkenhet az építőipar részaránya - vélik az elemzők.

Szerző