Két év után ismét felmerült kormányzati körökben a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) feldarabolásának, megszüntetésének gondolata - értesült a Figyelő. A hetilap szerint a gödöllői Szent István Egyetemhez csatolhatják a Corvinus kertészeti, élelmiszertudományi és tájépítész karát, a társadalomtudományi kart pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE). Mivel a jelenlegi jogszabályok szerint egy egyetemnek legalább három karral kell rendelkeznie, a BCE mai formájában megszűnne.
Az intézmény nemzetközi hírű közgazdászképzése talán megmaradhat, a Figyelő szerint viszont elképzelhető, hogy egy közgazdasági "elitképzőt" hoznának létre a Kecskeméti Főiskola bázisán, egy másikat pedig - magánfinanszírozásban, a gazdasági szereplők támogatásával - Budapesten. Érdekesség, hogy 2012-ig a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese volt Palkovics László, a közelmúltban kinevezett felsőoktatási államtitkár.
Egy vezető beosztású BCE-s forrásunk csak a "szokásos pletykának" minősítette a Corvinus feldarabolásáról szóló híreket. Ő viszont úgy értesült: nem az egész társadalomtudományi kar kerülne át a NKE-hez, hanem csak a nemzetközi tanulmányok képzés, illetve a képzési helyek egy része. Itt oktatják ugyanis az ország jövendő diplomatáit, ami illeszkedne az NKE profiljához, hiszen az államigazgatási képzést már 2012-ben áthelyezték oda a Corvinusról. Forrásunk egyáltalán nem tartotta "ördögtől valónak", hogy a kertészeti, az élelmiszertudományi és a tájépítészeti kart más intézményhez csatolnák, hiszen a három kar 2003-ban kényszerből egyesült a Közgázzal. Az akkori jogszabályok szerint ugyanis minimum hét karral kellett rendelkezni az egyetemeknek.
Olyan mértékű intézmény összevonásra, mint amekkorában a Figyelő szerint Orbán Viktor gondolkodik, még nem volt példa Magyarországon. A hetilap szerint Orbán szeretné, ha a magyar felsőoktatás teljesítménye "láthatóvá váljon" a nemzetközi mezőnyben, ezért legalább egy hazai intézménynek be kell kerülnie a világ legjobb 200 egyeteme közé. Azonban a kormányfő szerint ez önállóan egyetlen magyar egyetemnek sem sikerülhet, ezért az University of London mintájára "egybegyúrnák" a nagy budapesti intézményeket, így az ELTE-t, a Műegyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Állítólag Orbán álláspontja az, hogy az intézményi mérettel együtt növekedne a tudományos teljesítmény is.
A miniszterelnök elmélete azonban már a közoktatásban sem vált be. Bár nehéz összehasonlítani a két ágazatot, de az összes önkormányzati iskolát is azzal a jelszóval olvasztották egyetlen szuperintézménybe, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba, hogy hatékonyabban fognak működni. A központosítás azonban a gyakorlatban napi működési problémákat és gazdálkodási káoszt okozott.