Egyetlen egyetem marad?

A diplomataképzést vehetik el a Corvinus Egyetemtől lapunk értesülése szerint, míg más sajtóhírek arról szólnak, hogy teljesen feldarabolják az intézményt. A kiszivárgott kormányzati tervek közt szerepel Orbán Viktor "álma" is, amely szerint egy budapesti "szuperegyetemet" hoznának létre a nagy fővárosi intézmények összevonásával.

Két év után ismét felmerült kormányzati körökben a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) feldarabolásának, megszüntetésének gondolata - értesült a Figyelő. A hetilap szerint a gödöllői Szent István Egyetemhez csatolhatják a Corvinus kertészeti, élelmiszertudományi és tájépítész karát, a társadalomtudományi kart pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE). Mivel a jelenlegi jogszabályok szerint egy egyetemnek legalább három karral kell rendelkeznie, a BCE mai formájában megszűnne.

Az intézmény nemzetközi hírű közgazdászképzése talán megmaradhat, a Figyelő szerint viszont elképzelhető, hogy egy közgazdasági "elitképzőt" hoznának létre a Kecskeméti Főiskola bázisán, egy másikat pedig - magánfinanszírozásban, a gazdasági szereplők támogatásával - Budapesten. Érdekesség, hogy 2012-ig a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese volt Palkovics László, a közelmúltban kinevezett felsőoktatási államtitkár.

Egy vezető beosztású BCE-s forrásunk csak a "szokásos pletykának" minősítette a Corvinus feldarabolásáról szóló híreket. Ő viszont úgy értesült: nem az egész társadalomtudományi kar kerülne át a NKE-hez, hanem csak a nemzetközi tanulmányok képzés, illetve a képzési helyek egy része. Itt oktatják ugyanis az ország jövendő diplomatáit, ami illeszkedne az NKE profiljához, hiszen az államigazgatási képzést már 2012-ben áthelyezték oda a Corvinusról. Forrásunk egyáltalán nem tartotta "ördögtől valónak", hogy a kertészeti, az élelmiszertudományi és a tájépítészeti kart más intézményhez csatolnák, hiszen a három kar 2003-ban kényszerből egyesült a Közgázzal. Az akkori jogszabályok szerint ugyanis minimum hét karral kellett rendelkezni az egyetemeknek.

Olyan mértékű intézmény összevonásra, mint amekkorában a Figyelő szerint Orbán Viktor gondolkodik, még nem volt példa Magyarországon. A hetilap szerint Orbán szeretné, ha a magyar felsőoktatás teljesítménye "láthatóvá váljon" a nemzetközi mezőnyben, ezért legalább egy hazai intézménynek be kell kerülnie a világ legjobb 200 egyeteme közé. Azonban a kormányfő szerint ez önállóan egyetlen magyar egyetemnek sem sikerülhet, ezért az University of London mintájára "egybegyúrnák" a nagy budapesti intézményeket, így az ELTE-t, a Műegyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Állítólag Orbán álláspontja az, hogy az intézményi mérettel együtt növekedne a tudományos teljesítmény is.

A miniszterelnök elmélete azonban már a közoktatásban sem vált be. Bár nehéz összehasonlítani a két ágazatot, de az összes önkormányzati iskolát is azzal a jelszóval olvasztották egyetlen szuperintézménybe, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba, hogy hatékonyabban fognak működni. A központosítás azonban a gyakorlatban napi működési problémákat és gazdálkodási káoszt okozott.

Mi a baj a Corvinusszal?

Az általunk megkérdezett egyetemi szakemberek értetlenül állnak a kormány Corvinussal szembeni "ellenérzései" előtt. Több ismert kormánypárti politikus végzett a Közgázon, például Varga Mihály, Rogán Antal, Kósa Lajos, Szijjártó Péter vagy a jegybankelnök Matolcsy György.

Mikor a Corvinus súlyos adósságai miatt két éve először felmerült az intézmény megszüntetése, Varga Mihály úgy fogalmazott: "Semmi ok arra, hogy az egyetem megszűnjön. Értelmetlen és rossz döntés lenne. A piac megnézte, megmérte az egyetemet, jónak találta, és minek bántani, minek változtatni azt, ami jól működik".

Ráadásul a Corvinus politikai szempontból sem olyan ellenzéki "darázsfészek", mint például a Színház- és Filmművészeti Egyetem. A 2012-es diáktüntetések idején a Közgázról kevesen csatlakoztak a demonstrálókhoz, sőt, amikor egyik alkalommal a tömeg benyomult az egyetem Fővám téri épületébe, az ott tartózkodó hallgatók nem mutattak "túlzott szimpátiát".Az viszont biztos, hogy nincs minden rendben a BCE gazdálkodásával.

Június végén került nyilvánosságra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése, amely több visszaélést is feltárt az intézményben. A vizsgálat egyebek közt megállapította, hogy az egyetem olyan dolgozókat foglalkoztatott vissza, akik korábban milliós végkielégítéssel távoztak. Az egyik kollégium üzemeltetését pedig egy olyan cégre bízták rá, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát (takarítás, őrzés-védelem, karbantartás) alvállalkozóknak adott át. A gondnoki munkát pedig a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért.