Igyunk vizet - de milyet?

Életbe lépett szombat hajnalban az országos tiszti főorvos által a tartós kánikula miatt elrendelt hőségriasztás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hét megyére és a fővárosra adott ki másodfokú figyelmeztetést. A következő napokban egyre melegebb léghullámok érkeznek a Kárpát-medence fölé. A hőségriasztás egyelőre vasárnap éjfélig van érvényben.

A nyári kánikulában fokozottan ügyelni kell a szükséges folyadékbevitelre, hiszen a hőségben folyadékszükségletünk többszörösére nőhet, a nem megfelelő folyadékfogyasztás pedig már rövid időn belül problémákat okozhat: a fejfájástól, szédüléstől kezdve az izomgörcsökig több, súlyos tünet jelentkezhet, szélsőséges esetben akár eszméletvesztés is előfordulhat. A nyári folyadékbevitel fontosságáról a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét (MDOSZ) kérdeztük.

A dietetikusok egybehangzó véleménye alapján elmondható, hogy a legmegfelelőbb szomjoltó minden tekintetben a víz. A nyári hőség idején az ember vízháztartásának egyensúlya könnyedén felborulhat, hiszen szervezetünk ilyenkor jóval több folyadékot veszít, amelynek egyik legfőbb oka éppen a test hűtését szolgáló, nagymértékű izzadás. A test megnövekedett folyadékveszteségét mindenképpen ki kell elégíteni, a többlet vízigény azonban egyénenként eltérő lehet: nagyban befolyásolja a külső hőmérséklet, a testtömeg, a fizikai aktivitás. Egy felnőtt ember szervezetének több mint 60 százaléka víz, ám csupán egy-két százaléknyi folyadékveszteség is okozhat egészségügyi problémákat. Nagyon fontos: ne csak akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk, hanem a nap folyamán egyenletesen, a főbb étkezések között is juttassunk folyadékot a szervezetünkbe.
Mit és mennyit igyunk? Egy felnőtt ember átlagos napi folyadékigénye másfél-két liter, a nyári időszakban azonban a vízigény növekedhet: a külső körülményektől, a testfelülettől vagy a fizikai aktivitástól függően naponta akár négy-öt liter vizet is gond nélkül elfogyaszthatunk, a napi másfél liter viszont mindenképpen a minimális folyadékbevitelt jelenti. Az MDOSZ Táplálkozási Akadémiájának egy 2012-es tanulmánya szerint a tikkasztóan forró napokon a legmegfelelőbb ital az egyszerű víz, ásványvíz, esetleg a cukor nélkül készített zöld tea, gyümölcstea, de bátran fogyaszthatunk natúr zöldség- és gyümölcsleveket is. Mindemellett - napi folyadékbevitelünk változatossá tétele érdekében - ihatunk cukrozott üdítőitalokat vagy cukorral ízesített teákat is, ám naponta legfeljebb csak egy-két pohárral. A tej valamint a teljes italok ugyancsak hasznosak, hiszen a tej 87-89 százaléka víz. Az alkoholtartalmú italok ugyanakkor egyáltalán nem jó szomjoltók, mert fokozzák az izzadást és a vizeletkiválasztást, ezzel növelve a test folyadékveszteségét. A kávé, a fekete tea és más koffein tartalmú italok szintén vízhajtó hatásúak, ezért csak mértékkel fogyasztandók.

Az ásványvíz fogyasztásával nemcsak szervezetünk vízháztartását tarthatjuk egyensúlyban, hanem az anyagcsere-folyamatok során elveszített ásványi anyagokat is pótolhatjuk. Az MDOSZ tanácsa, hogy az ásványvíz kiválasztásánál ügyeljünk a termék nátriumtartalmára: lehetőség szerint minél alacsonyabb - 20 mg/liter alatti - nátriumszintű vizet válasszunk, hiszen az ételek sózásával megfelelő mennyiséget viszünk be a szervezetünkbe, mindemellett a nagy nátriumtartalmú víz fogyasztása magas vérnyomás és vizenyők esetén sem ajánlott. A palackos ásványvizek eltérő mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat, ezért a dietetikusok szerint ajánlott, hogy ne folyamatosan ugyanazt a típust, márkát fogyasszuk, lehetőség szerint hetente-kéthetente váltsunk. Az ásványvíz mellett, vagy azok részleges hiányában csapvizet is ihatunk, hiszen Magyarországon igen jó a csapvíz minősége.

Az MDOSZ felhívja a figyelmet a kiemelten érzékeny csoportok - a gyerekek, idősek és a várandós nők - megfelelő folyadékpótlására, hiszen ők érzékenyebbek a melegre, terhesség és szoptatás idején pedig még inkább megnő a szervezet folyadékigénye. A gyerekek könnyedén megfeledkezhetnek arról, hogy a folyadékveszteséget pótolni kell, a hőség ellenére is aktívak, fokozva az izzadsággal történő folyadékvesztést, így az ő esetükben nem elhanyagolható a felelősségteljes szülői magatartás, figyelem. Az egy és három év közötti gyerekek napi folyadékszükséglete nagyjából 9 dl, a négy és nyolc éves korosztály számára napi 1,2 liter ajánlott, az ennél idősebbeknek pedig nagyjából annyi folyadékra van szükségük, mint a felnőtteknek.

Az idősebb korosztálynál az öregedési folyamatok természetes részeként csökken a szomjúságérzet, így ezen csoportok esetében különösen fontos a tudatos folyadékfogyasztás észben tartása: a szülők, családtagok figyelmeztessék, emlékeztessék gyermekkorú vagy idősödő szeretteiket a rendszeres folyadékpótlásra.

Mindemellett a kiemelten érzékeny csoportba tartozóknak kánikula idején nem ajánlott túl sok időt a napon tölteni, különösen a déli órákban. Ilyenkor igyekezzenek árnyékban, hűvösebb szobában maradni, és csak a reggeli, késő délutáni vagy kora esti órákban tartózkodjanak a szabadban - figyelmeztet az MDOSZ.

A tiszta víz is mérgezhet

Vízmérgezés akkor léphet fel, ha valaki annyi vizet iszik, hogy a szervezetében lévő tápanyagok felhígulnak, s nem tudják ellátni a feladatukat - írja a webbeteg.hu. Ez gyakori a sportolás közbeni folyadékvesztés pótlásánál, de valamilyen háttérben meghúzódó egészségügyi probléma is okozhatja. Amikor a vér nátriumtartalma túl alacsony, a sejtek működése nem megfelelő, s ez izzadást okoz. A krónikus vízmérgezés (yponatremia) esetén a nátriumszint fokozatosan csökken, akár napokig is túl alacsony szinten van, a tünetek pedig mérsékeltek. Az akut vízmérgezés esetén a nátriumszint hirtelen esik le, ez nagyon súlyos tünetekkel, agyduzzanattal, kómával és esetlegesen halállal jár. A vízmérgezés tünete lehet a szédülés, hányás, fejfájás, zavarodottság, letargia, kimerültség, étvágytalanság, érzékenység, izomgyengeség, de eszméletvesztés vagy kóma is.