- A Magyar Szocialista Párt új elnökével beszélgetünk?
- Szombaton eldől a kongresszuson. Más jelölt nem jelentkezett. Én vállalom ezt a feladatot.
- És milyen pártot vesz át?
- Olyat, amely az elmúlt fél évben két nagyon súlyos vereséget szenvedett, de amelyről az elmúlt néhány héten a jelölőgyűléseken egyértelműen kiderült, hogy van életereje, és meg akarja mutatni, hogy létezik baloldali politika. Érzi azt a felelősségét, hogy megváltoztassa, ami ma Magyarországon van. Érzi azt, hogy amit eddig csinált, az nem maradhat. Más kell és máshogyan.
- Ilyen helyzetben jó kihívó nélkül indulni?
- Önmagában jobb a többes jelölés, de az nem rajtam múlik, kinek milyen ambíciója van. Én örültem volna, ha van jelölttárs az elnöki posztra, mert egy verseny jobb megoldásokat hozhat. Mindenki érzi azonban, hogy a feladat túl súlyos. Kevésnek bizonyult, amit a Magyar Szocialista Párt az elmúlt 25 évben - 12 évig kormányon - tett, bár sikerek és kudarcok egyaránt voltak. A rendszerváltáskor remélt szabadság és a szociális piacgazdaság eszménye viszont még nem tudott megvalósulni, ezen a pártnak tovább kell dolgoznia. A tét tehát most az, hogy a kongresszus elindítja-e a változásokat, vagy egyszerűen az történik, hogy megint volt egy kongresszus, választottunk vezetőket, hazamegyünk, és minden marad a régiben.
- A Deák-kör szerint nem szabad, hogy háttéralkuk döntsék el, ki lesz vezető.
- A változás nem egyik napról a másikra történik.
- Tehát akkor léteznek még háttéralkuk?
- Nem tudom megmondani. A jelölő bizottság előtt elmondtam, hogyan gondolkodom a pártról és Magyarországról. Ezen kívül pedig elvi álláspontom, hogy tiszteletben kell tartani a helyi szervezetek együttműködését és nem kívánok beleszólni, hogy milyen összetételű lesz az elnökség. A döntés a kongresszusé, és meggyőződésem, hogy bölcsen döntenek.
- Mi a garancia, hogy elindulnak a változások?
- Annak felismerése, hogy nem működik, ahogyan eddig csináltuk. Bezártuk magunkat a szervezeti kereteinkbe és egy politikai térbe. Így a választó kevésbé érzékelhette, hogy valójában róla szól a történet. Mi magunknak közvetítettük és narráltuk a saját dokumentum filmünket. Alapkérdés, hogy ezt tovább már nem lehet csinálni. Hétfőtől új időszámítás kezdődik a Magyar Szocialista Párt életében. Nem a szervezet lesz érdekes, hanem az a politika, amit fölépít. A cél, hogy újra megnyerje azoknak a választóknak a bizalmát, akikét elveszítette, s megerősítse azokét, akik mindmáig a Magyar Szocialista Párt mellett vannak. Az irántuk érzett felelősség ugyancsak a párt vállán van. Ezzel kell megbirkóznia. Ellenzéknek és kormánypártnak is meg kell mutatni, rosszul gondolja, aki szerint nem olyan nagy baj, ha nem lesz Magyar Szocialista Párt. De reményt nyújt a megmaradt egymillió szavazó, s a pártnak azok a szimpatizánsai, tagjai, akik az elmúlt hetekben sok száz levelet írtak arról, hogyan képzelik el Magyarországot és benne az MSZP-t.
- A helyi szervezeteknél már lezajlott a választás. A megyékben a régi elnökök mintegy kétharmada megőrizte a pozícióját. Ez a változásra utal?
- A változásnak nagyon sokféle formája van. Sokan azt gondolják, hogy önmagában csak egy személyi kérdés legitimálja a változást. Én azt látom, pontosan érzik azokban a megyékben is, ahol nem történt személyi váltás, hogy nem folytathatják ott, ahol 2014. április 6-án abbahagytuk. Mindenkinek kell egy esély. A teljesítményt kell tudni bevezetni, hogy mérhetővé váljék, mit végzett el egy megyei vezető. Már nem a pozíció a fokmérője egy szervezetnek, hanem az, hogy a vezető tudja és akarja-e érzékelni, mi van körülötte a társadalomban, a helyi közösségekben. Ha például valahol az utóbbi önkormányzati választásokon nem állítottak jelöltet, polgármestert, az azt jelenti, hogy nem reflektáltak a helyi közösség várakozásaira. Márpedig egy politikai közösségtől joggal várható, hogy képviselje az ott élők értékeit, s vállalkozzon a társadalmi problémák kezelésére. Vagyis legyen véleménye arról, ami az adott településen, megyében zajlik. Most majd kiderül, a helyükön maradt megyei vezetők vállalják-e a valódi munkát.
- Háttérbe szorítja a megyei elnököket?
- Nem, nem. Ezek légből kapott ötletek, eszem ágában sincs. A választókerületi rendszerben a megyei elnököknek nem feltétlenül kell háttérbe szorulniuk. Itt két külön feladat van. Jelenleg az MSZP szervezeti rendszere sokkal inkább hasonlít egy kormányzó, vagyis hatalmon lévő pártéhoz. Márpedig egy ellenzéki pártnak nem kell mindenképpen így működnie. A választókerületi működés tehát azt jelenti, hogy közelebb a választóhoz, hogy érzékelni lehessen, mi zajlik az adott településen. Ismerni kellene a legkisebb közösségek problémáit és igényeit is. A cél, hogy ezekre tudjunk reagálni. De nem vagyok naiv, tehát pontosan tudom, ehhez nagyon szívós építőmunkára van szükség. Ez nem máról holnapra történhet, de bízom benne, félidőre már látszani fog.
- Milyen szerepe lesz a parlament frakciónak? Ők tartják ugyanis felszínen a pártot, miközben a Deák-kör azt mondja, tagjai közül lehetőleg kevesen legyenek a párt vezetésében.
- Szerintem jó szereposztás és munkamegosztás kell. Nem érdemes azon vitázni, kinek van mije. A feladat önmagában kihívás, hiszen a jelenleg felálló rendszerrel szemben kell megfogalmazni az ellenzéki létet. Ennek a módszertanát közösen kell kialakítani. Nem hiszem azt, hogy alá- fölérendeltség van. A frakció dolga, hogy képes legyen megjeleníteni az Országgyűlésben azokat a társadalmi problémákat, amelyek a választókerületekből érkeznek. Szakmai javaslatokat kell kidolgoznia, együttműködve a tagozatainkkal, a platformjainkkal, a civil szakmai értelmiséggel, hogy mintegy szószólója legyen annak a világnak, amely kiszorult a demokratikusnak nem mondható nemzeti együttműködés rendszeréből. Az ő képviseletüket ma senki nem látja el. Közösen kell dolgoznia a frakciónak a párt összes intézményével, hiszen a politikai térben ők jeleníthetik meg az MSZP-t, de nem kizárólagosan, mert vannak más formák is. El kell jutnunk a helyi újságokba, médiába, lokális térbe is. Fontos tehát, hogy a parlamenti beszéd este látszódjon a televízióban, de az is, hogy a helyi sajtóba is eljussanak a baloldali értékek.
- Egyes vélemények szerint az MSZP-nek segítenie kellene a másik két baloldali pártot, hogy frakciójuk legyen a parlamentben.
- Volt egy politikai megállapodás, amelyet minden parlamenti párt elfogadott, ezt én tiszteletben kívánom tartani.
- És hogyan képzelik el az együttműködést az önkormányzati választásokra a DK-val és az Együttel?
- Az ország döntő többségében ez az együttműködés rendben van és nagyon sokszínű lesz. A lényeg: közösen szeretnénk, de helyi megállapodások alapján. Ez az elmúlt hónapok vitáinak eredménye. Én nem hiszem, hogy központilag, a politikai vezérkar szintjén meg lehet egyezni egy-egy város, vagy település legalkalmasabb önkormányzati jelöltjeiről. Ez nem politikai alku kérdése, hiszen egy önkormányzati választáson felértékelődik a helyi viszonyokat ismerő, ott élő és dolgozó személyek szerepe. A döntést pedig nem is lehet elvenni egy helyi közösségtől. A helyi együttműködések keretében született megállapodások - nem akarom elkiabálni, de - 99 százalékban rendben vannak.
- Budapesten mi a helyzet?
- Folynak a tárgyalások, az új budapesti vezetés egyeztet. Én úgy látom, a következő két hétben megszületik a megállapodás, ami azért is fontos, mert meg tudna jelenni, milyen várospolitikát képvisel a demokratikus ellenzéki összefogás. Kevésbé lényeges, hogy milyen jelölti castingok sorát generálja nekünk a média. Mert a választópolgárnak persze fontos a személy szerepe, de mégis előbbre való az ügy, amit képviselni kell. Ezt az ügyet lenne jó fölmutatni, mert azzal lehet hitelesíteni a választók előtt, hogy az ő érdekében zajlik mindaz, amit teszünk. Hiszen van egy jó ügy és ahhoz keressük a megfelelő személyi és szervezeti formát. Olvasom, hogy két-három év múlva életveszélyessé válhat a 3-as metró. Ez szakmai kérdés ugyan, ám ez is jelzi, mennyire fontos lenne a demokratikus ellenzéki összefogás a fővárosban.
- Persze ismerjük Tarlós István véleményét, miszerint a szocialisták ne beszéljenek a metróról, mert kormányon lett volna lehetőségük valamit csinálni.
- Olcsó az a politika, amely azt gondolja, hogy a választás után egyetlen lecke van: visszafelé mutogatni az elmúlt évekre. Azt hiszem, Tarlós Istvánt azért választották meg városvezetőnek, hogy a város érdekében tegyen és nem azért, hogy szóvivője legyen annak, mi nem történt meg az elmúlt harminc évben. Az ilyen politikától, amely csak ezt tudja, a társadalom még nem érzi biztonságban magát a fővárosban sem. A kérdés az, van-e és milyen válasza a problémákra. Ha az a válasza, hogy a politikai ellenfeleit minősíti, abból az derül ki, hogy nincs.
- Végül is milyen örökséget vesz át a mai kongresszuson?
- Két választási vereség után nem lehet azt mondani, hogy ez az örökség könnyű. Sem hitében, sem szervezeti működésében, sem forrásait tekintve nem könnyű a Magyar Szocialista Párt jelenlegi helyzete. Reményt keltő azonban, hogy egy-egy településen, egy-egy irodában, emberek négy-hat órát beszélgetnek a világról, és hogy mit kell nekik ebben a helyzetben tenni. Ezt láttam az elmúlt hetekben és emiatt nyugodt vagyok, hiszen ez a baloldal létét jelenti. Baloldal nem egy irodától, vagy központi munkaszervezettől van, hanem attól, hogy emberek felelősséget éreznek nemcsak a saját, hanem a szomszédaik sorsa iránt is. Ha az ember érzékeny a körülötte zajló folyamatokra és zavarja, hogy az egyenlőtlenség elburjánzott és szétfeszítette a társadalmat, ha küzdeni akar az egyenlőségért. Az örökségnek két része van. Az egyik, ami vereségből és a kudarcból fakad. A másik pedig az a lehetőség és az az esély, hogy a mai magyar társadalomban, amikor leginkább szükség van baloldali politikára, képesek vagyunk ezt építeni. Nem máról holnapra, hanem lassan, szisztematikusan. Van egy érték, amit vállalok, amit meg akarok jeleníteni és ezért kívánok napról-napra, aprólékos munkával, felgyűrt ingujjal építkezni. Mert a legjobb terápia a munka.