Ukrajna;EBESZ;repülőgép-szerencsétlenség;maláj utasszállító;

2014-07-18 21:02:00

Független vizsgálatot követel a világ

A világ egy sor országa sürgette a fedélzetén 298 személyt szállító maláj gép csütörtöki tragédiája okainak alapos és független feltárását, az ENSZ BT pedig elfogadta azt a brit javaslatot, amely a katasztrófa nemzetközi normák szerinti kivizsgálását követelte. Szakértők szerint félő, hogy a bizonyítékokat, köztük a fekete dobozt manipulálják a szeparatisták, akik elsőként érkeztek a tragédia helyszínére. Az Egyesült Államok a műholdak adatai alapján valószínűsítette, hogy a szakadárok lőtték le a gépet. Az áldozatok kétharmada holland volt.

A csütörtökinél eredetileg közöltnél hárommal több, 298 személy volt annak az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépnek a fedélzetén, amelyet csütörtökön délután lőttek le Ukrajna keleti részén. Az eddigi adatok szerint a gépen 192 holland, 29 maláj, 27 ausztrál, 12 indonéz, 10 brit, 4 belga, 4 német, 3 fülöp-szigeteki, valamint egy kanadai és egy új-zélandi állampolgár utazott. Néhány személyt egyelőre nem azonosítottak. Mark Rutte holland kormányfő az ország történetének legsúlyosabb légi katasztrófájáról beszélt. Magyar áldozatról továbbra sincs jelentés. Legalább nyolcvan áldozat gyermek volt.

Oroszországban és Ukrajnában is gyászolók virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak Malajzia és Hollandia moszkvai, illetve kijevi nagykövetsége előtt. Az Európai Unió is tegnap félárbocra eresztette zászlaját.

Szörnyű emberi tragédiák
Egyre több hírt lát napvilágot az áldozatokról.
Az utasok közül sokan Ausztráliába, az AIDS konferenciára tartottak. A gép fedélzetén utazott a világ egyik legismertebb AIDS kutatója, Joep Lange, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szóvivője, Glenn Thomas.
Meghalt két brit, akik kedvenc csapatukat, a Newcastle Unitedet akarták elkísérni a "szarkák" új-zélandi vendégjátékára.
Szívszorító történetet közöltek Ausztráliából. Kaylene  Mann testvérét, Rod Burrows-t és sógornőjét, Mary Burrowst veszítette el márciusban, az MH370-es maláj gép rejtélyes eltűnése során. Mostohalánya pedig az MH17-esen utazott.
A Malaysian Insider egy házaspár tragédiájáról számolt be. A férj és a feleség a szerencse gyermekének tartotta magát: az előzetes munkarend ellenére ugyanis az asszonyt mégsem osztották be a márciusban eltűnt maláj gépre. Most azonban mindketten a személyzet tagjai voltak az MH17-esen. A férjet, Sanjid Singhet ráadásul ideiglenesen helyezték a lelőtt gépre.
Az egyik német női áldozat Kuala Lumpur-i otthonából tartott haza Amszterdamba.
Meghalt három testvér is, Mo Maslin 12, Evie 10, Otis 8 éves volt.

Washingtontól az Európai Unión át a tragédia hátterének független, átlátható és alapos kivizsgálását követelték. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter szerint "fel kell számolni a terror fészkét". Dalia Grybauskaite litván elnök szerint az EU túl enyhe szankciókat fogadott el Moszkva ellen. Najib Razak maláj kormányfő kijelentette, ha bebizonyosodik, lelőtték a gépet, felelősségre kell vonni a tetteseket. Barack Obama elnök, Angela Merkel kancellár, valamint Tony Abbott ausztrál kormányfő is követelték a gép katasztrófájának teljeskörű kivizsgálását.

Obama kijelentette, semmihez sem szabad hozzányúlni, amíg a nemzetközi szakértők meg nem kezdik a vizsgálatokat. Abbott közvetetten Oroszországot tette felelőssé a tragédiáért. Ausztrália bekérette az orosz nagykövetet. Angela Merkel szabadsága előtti utolsó sajtóértekezletén azt közölte, ki kell derülnie annak, ki okozta a tragédiát. Orbán Viktor miniszterelnök szerint szokatlan, ritka, megdöbbentő és ezért alapos kivizsgálást igényel, hogy lelőttek egy utasszállító gépet.

A merénylet kivizsgálásában az ENSZ-re és az EBESZ-re hárulhat a legfontosabb szerep. Az EBESZ harminc megfigyelője tegnap megérkezett a tragédia helyszínére. Tegnap délután ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. A testület elfogadta azt a brit javaslatot, amely a vizsgálat független, a nemzetközi normák szerinti kivizsgálását követelte. Az ülés egy perces gyászszünettel kezdődött.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő azt közölte, a lázadók számos akadályt gördítettek a segélyszervezetek aktivistáinak munkája elébe. "Ezek a banditák nem engedik, hogy kivizsgálhassuk a tragédia hátterét" - jelentette ki. A gép lezuhanása után a roncsokat a szakadárok vették körül. Azt állították, megszerezték a maláj légitársaság járatának fekete dobozát, ami szakértők szerint a szerkezet manipulálására adhat lehetőséget. A BBC azt közölte, hogy a fekete dobozt Moszkvába vitték, ahol kiértékelik az adatokat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban ezt cáfolta, s mint mondta, a szerkezet Ukrajnában marad.

A mentésben résztvevők leírhatatlan látványról számoltak be. A gép roncsai szétszóródtak, a környéket vérző áldozatok és csomagjaik lepték el. A közeli Hrabove falu lakóit megdöbbentette a tragédia. "Hogy megértették az ukrajnai háborút ezek a szerencsétlen emberek? Még mi sem értjük" - mondta egy nő az AFP riporterének.

A koreai KAL007-es szelleme kísért
A maláj légitársaság gépének tragédiája hasonlatos a dél-koreai légitársaság KAL007-es járatának 1983. szeptember 1-jén történt lelövéséhez. A gép New York Cityből tartott Szöul felé. A járatot egy Sz-15M típusú elfogó vadászrepülőgéppel lőtték le.
A fedélzeten utazó 269 utas, köztük egy amerikai képviselő életét vesztette. A gép lelövése után Moszkva jelentős dezinformációs kampányba kezdett, egyebek mellett azt híresztelték, hogy robotok utaztak a gépen.
A tragédiát az okozhatta, hogy rosszul működött a gép tehetetlenségi navigációs rendszere, így letért az útirányról. Átrepült a Szovjetunió számára katonai szempontból igen fontos Kamcsatkai-félsziget felett.
A szovjet vadászgépek Szahalin-sziget felett fogták el, majd két R-98-as rakétával lőtték le. Az eset után különösen fagyossá váltak a szovjet-amerikai kapcsolatok.

Az Egyesült Államok a műholdfelvételek adatai alapján "valószínűnek" nevezte, hogy az oroszbarát szeparatisták találták el rakétával a Boeing 777-est. Samantha Power amerikai ENSZ nagykövet megerősítette azt a korábbi hírt, amely szerint föld-levegő rakétát használtak. Nem zárta ki, hogy a kilövésnél orosz személyzet segédkezett. Más jelek alapján is a szakadárokat sejteni a háttérben. Nem sokkal a gép lezuhanása után a Kremlhez hű hírportál, a Lifenews azt közölte, a szeparatisták lelőttek egy An-26 típusú ukrán szállítógépet. Nem sokkal később parancsnokuk, Igor Sztrelkov a Vkontakte közösségi oldalon lévő internetes naplójában is megerősítette ezt. A gép lelövése annak a helynek a közelében történt, ahol a maláj járat is lezuhant.

Sztrelkov azt is hozzátette, "mindenkit figyelmeztettünk arra, ne jöjjenek a légterünkbe". Időben is egyezik az állítólagos AN-26-os és az MH17-es lelövése, így elképzelhető, hogy a szakadárok tévedésből lőtték le a maláj utasszállítót.

Sztrelkov később törölte bejegyzését, s magyarázkodni kezdett. Mint írta, a hír valójában nem is tőle származik, hanem egy internetes fórumról vette át. Azt is hozzátette, a maláj gépet nem is föld-levegő rakétával találták el, hanem egy ukrán gép lőtte le. Orosz források rendre azt hajtogatták, hogy a szeparatisták nem is rendelkeztek olyan rakétával, amellyel 10 ezer méter körüli magasságot képesek lettek volna elérni.

A szakadárok bűnösségét igazolhatja egy az ukránok által közzétett hangfelvétel is, amely az oroszbarát szeparatisták kommunikációját tartalmazza. Ebben egyértelműen elismerik, hogy kozák harcosaik lőtték le a gépet. Vitalij Jarema ukrán főügyész viszont azt közölte, nem is a szeparatisták, hanem Oroszország lőtte le a gépet, mivel a szakadárok nem rendelkeztek Buk típusú rakétavédelmi rendszerrel. A júniusban az ukrán hadseregtől elfoglalt rendszer szerinte nem volt működőképes.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő szerint a tetteseket a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kellene állítani. Vlagyimir Putyin viszont Kijevet tette felelőssé a katasztrófáért. Az orosz elnök a tragédia okainak teljes kivizsgálását ígérte a holland kormányfőnek írt levelében. Putyin - Petro Porosenko ukrán elnökkel szemben - nem beszélt terrorcselekményről. Ugyanakkor tűzszünetért szállt síkra a térségben.

Petro Porosenko ukrán elnök televíziós beszédében a nemzetközi közösséget kérte arra, védje meg országát az "agresszortól". Szerinte "az egész világ láthatta az agresszor valódi arcát".

Önös érdekek
Egy tragédia mindig arra ösztökélheti a szembenálló feleket, legalább egy időre tegyék félre sérelmeiket, lelkiismeretvizsgálatot tartsanak, s eljussanak addig a felismerésig: nem járhatják tovább ezt az utat, mert annak beláthatatlan következményei lennének. Az összefogás, vagy legalábbis előremutató kompromisszum abban is segíthet, hogy a hozzátartozók könnyebben dolgozzák fel a gyászt.
A maláj utasszállító gép csütörtöki lelövése után épp az ellenkezője történt, s e tekintetben tulajdonképpen mindegy is, a szakadárok, vagy az ukrán kormányerők felelősek-e a katasztrófáért. Az eddig is csúcsra járatott kommunikációs harcot tovább fokozták, szinte percekkel a gép lezuhanásának híre után máris megjelentek egymást lejárató értesülések, felvételek az interneten. Az orosz hírközlő eszközök már rögtön "tudták", hogy a szakadárok nem állhattak a gép lelövése mögött, mert - úgymond - nem rendelkeztek olyan rakétával, amely ilyen magasságokba képes eljutni, az ukránok pedig még a vizsgálat megkezdése előtt tudták, milyen lövedékkel találták el a gépet.
A kegyelet csak másodlagos mind az ukránok, mind az oroszok számára. Csak magukat akarják igazolni, nem törődnek azzal, hogy a részben mesterségesen szított konfliktusuk majdnem háromszáz ártatlan ember halálát okozta. Olyanokét, akiknek semmi közük sem volt a háborúskodáshoz, s legfeljebb csak a híradásokból értesülhettek arról, hogy mi is történik Ukrajna keleti felében.
Az áldozatok hozzátartozói legalább annyit megérdemelnének, hogy független vizsgálat derítse ki, mi áll a tragédia hátterében, ki a felelős, s ha választ kapunk ezekre a kérdésekre, vonják felelősségre a tetteseket. Erre azonban kicsi az esély. A lázadók állítólag már rátették a kezüket az gép egyik fekete dobozára, így manipulálhatják a benne rejlő adatokat. Azt is közölték, nem függesztik fel a harcokat a tragédia miatt. Az önös hatalmi érdekek többet számítanak az emberi méltóságnál.

Lapszemle

The Times
A kelet-ukrajnai polgárháború globális válsággá nőtte ki magát. Oroszország és a Nyugat kapcsolata nem volt ennyire fagyos a hidegháború óta. A maláj gép lelövése a koreai KAL007-es járat harminc évvel ezelőtti lelövésre emlékeztet, amikor a hidegháború majdnem forróvá vált. Az MH17-es tragédiája is hasonló következményekkel járhat, végképp megromolhat Kelet és Nyugat viszonya - írja hírmagyarázatában Roger Boyes. Az Oroszország elleni front, amelyet az Egyesült Államok és Európa képvisel, jóval szélesebbé válhat. Az ázsiaiak is magyarázatot várnak majd Putyintól. Ugyanez volt a helyzet a KAL007-essel is, amikor Moszkva mindent tagadott. Bár a szeparatisták megpróbálják eltusolni a tragédia okait, Kelet-Ukrajnát tüzetesen vizsgálják műholdakkal, így kiderülhet, mi is történt valójában.

Wall Street Journal
A tragédia akkor történt, amikor szakértők még mindig keresik a választ arra, mi okozta a maláj MH370-es járat eltűnését márciusban. A maláj légitársaságot akkor számos bírálat érte, hogy túl lassan reagált az eseményekre. Sok utas lemondta a légitársaságnál lefoglalt útját, a Malaysian Airlines komoly pénzügyi bajba került, napi vesztesége több mint másfél milliárd dollár, így jövője is kérdésessé vált. Az újabb katasztrófa újabb súlyos csapás a légitársaság számára.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Ukrajna keleti részén háború dúl, s mind több jel szerint Oroszország katonai szempontból is érdekelt a konfliktusban. Finoman fogalmazva fikció volt, amit Moszkva kezdettől fogva hangoztatott, nevezetesen nem akar egyik fél mellett sem állást foglalni. Akár azt is mondhatnánk: az állítás merő hazugság. A Krímben is ugyanez történt, a szakadárokat fegyverekkel, felszereléssel látták el, mégha ezt ők tagadták is. Maga Putyin is elismerte, hogy orosz katonák is harcoltak a félszigeten. Még ha nem is hisszük el, hogy orosz katonák ukrán területen harcolnak, vagy hogy az oroszok ukrán gépeket lőttek le, akkor is elegendő tény áll rendelkezésre ahhoz, hogy Ukrajna elleni orosz agresszióról beszéljünk.