A negatív infláció is emeli a béreket

Májusban 4 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt - jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bérkiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti üteméhez képest. Mivel az elmúlt egy évben az adóterhelés nem változott, a bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak.
A negatív infláció miatt magas a reálbérek emelkedése, bár az előző hónapokhoz képest csökkent a bérnövekedés dinamikája. Az alacsony inflációs klíma megjelent a vállalkozási szektor bérmegállapítási rendszerében is - hangsúlyozta Balatoni András, az ING vezető elemzője. Az elemző kiemelte azt is, hogy a reálbér-emelkedés a lakossági fogyasztás további bővülését vetíti előre. Ennek az első jelei már látszanak a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésében.

Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234500 forintot tett ki. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250900, a közszférában 204300, míg a közfoglalkoztatottak átlagosan 77600 forintot kerestek. (A májusban a szokottnál jóval alacsonyabb, csupán 99 ezer közmunkást tartottak nyilván, ami kevesebb, mint fele az áprilisi 212 ezernek. A nyári hónapokban, őszre a közmunkások létszáma azonban visszaállhat a megszokott 200 ezret meghaladó szintre.)

A legmagasabb, 497100 forintos bruttó átlagkeresetet a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők értek el, míg a legkevesebbet, 140500 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték.

A közszférában enyhén csökkent, viszont a vállalkozások esetében emelkedett az alkalmazás költsége az utóbbi években. Az előbbiben jelentős szerepe volt annak, hogy 2012-ben másfélszer annyi olcsó közfoglalkoztatott dolgozott, mint egy évvel korábban. Átlagosan havi 312 ezer forint volt az alkalmaztatás egy főre jutó költsége 2012-ben, 6,7 százalékkal több, mint 2008-ban. Évek óta a munkaerő költség 74 százalékát a munkajövedelem teszi ki.

Kiugróan sokba kerülnek a dolgozók a pénzügy és biztosítás területén, ahol több mint kétszerese a munkaerőköltség a nemzetgazdasági átlagnak. Az átlagosnál lényegesen alacsonyabb munkaerőköltség jellemzi a mezőgazdaságot.

A hazai bérterhek tarthatatlanul magasak, a 101500 forintos minimálbér 130 ezer forintba kerül a munkaadónak, amelyből végül 66500 forintot kap kézhez a dolgozó. Az 50 százalékos adóék egyaránt sújtja a munkáltatót és a munkavállalót – emelte ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára. Szerinte már egy szolid gazdasági növekedés mellett is emelni kell a nettó átlagkereseteket, mert annak alacsony színvonala gátja a belső fogyasztás élénkülésének.
Amíg azonban ilyen magasak a bruttó bérekhez kapcsolódó terhek, addig nem lehet arról álmodozni, hogy Magyarország felzárkózzon akár csak egy közepesen fejlett uniós országhoz - nyilatkozta a VOSZ főtitkára a vg.hu-nak.