A lízingcégek is buknak az adósmentésen

Súlyos zavarokat okozhat a gépjárműhitelekkel és gépjárműlízinggel foglalkozó hazai társaságok működésében a devizahitelesek mentő új szabályozás. A Magyar Lízingszövetség álláspontja szerint a törvényalkotók nem fordítottak kellő figyelmet a közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott jelzálog alapú lakásfedezetű devizahitelezés és a személygépkocsi lízing- illetve hitelkonstrukciók megkülönböztetésére.

Lévai Gábor, a szervezet főtitkára ugyanakkor kiemelte: a lízingcégek hitel- és lízingszerződései nem tisztességtelenek. A bankok által folyósított devizaalapú lakáshiteleket és a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek által banki forrásból finanszírozott ügyleteket nem szerencsés egy kalap alá venni. A gépjárműlízinggel, vagy hitellel foglalkozó társaságoknak - a bankoktól hiteleket felvevő magánszemélyekhez hasonlóan - nem volt lehetőségük középárfolyamon devizához jutni, és a pénzintézeti refinanszírozás költsége is változhatott. Adott esetben tehát az árfolyamok különbözőségéből eredő különbség (az úgynevezett árfolyamrés) a lízingtársaságoknál, pénzügyi vállalkozásoknál tényleges költségként merült fel, ahogy a kamatok módosításának terhei is.

A mintegy 300 ezer devizaalapú lakossági szerződéssel rendelkező társaságokat képviselő Lízingszövetség szerint az új szabályozás a gépjárműlízinggel és hitellel foglalkozó társaságok számára az előzetes becslések alapján 100 milliárd forintos nagyságrendű többletterhet jelent, ami súlyos zavarokat okozhat a szektor működésében. Különösen gondot jelent, hogy törvényjavaslat benyújtott szövege alapján a pénzügyi vállalkozásokat sújtó összeg jelentősen meghaladhatja ezen vállalkozások saját tőkéjét, ami számos esetben a tevékenység folytatását lehetetleníti el.

Tegnap újabb pénzintézetről derült ki, mennyibe kerül neki a devizahiteles mentés első köre. A General Electric második negyedéves számairól szóló prezentációból derült ki, hogy a Budapest Banknak közel 20 milliárd forintot kell "félretennie". A GE Capital leánybankjáról, a Budapest Bankról eddig nem lehetett tudni, hogy náluk a devizahiteles csomag mekkora terhet jelent majd.

A kormány vélhetően sejti, hogy a pénzintézetek rovására hozott az intézkedései jogi következményekkel járnak majd. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis felhívást tesz közzé, melyben ügyvédeket keresnek az állam képviseletére a bankok által indított devizahiteles perekben.

Az új devizahiteles törvény vélelmet állít fel amellett, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenek voltak. A bankok bizonyíthatják ennek az ellenkezőjét: ehhez az államot kell beperelniük legkésőbb augusztus végéig. A pereket gyorsított eljárásban folytatja majd le a Fővárosi Törvényszék, amely ezen ügyekben kizárólagosan illetékes. Az mno.hu értesülése szerint a minisztériumban most állítják össze az erről szóló felhívást, amit kiküldenek majd az ügyvédi irodáknak.
Az devizahiteleseket mentő törvényt a Magyar Közlöny 98-as számában, pénteken hirdették ki és ma lép hatályba.