Előfizetés

Tovább nőtt az állam

Publikálás dátuma
2014.07.19. 07:04
A tegnap kinevezett főispánok a kormány karjaként dolgoznak majd a megyei kormányhivatalok élén FOTÓ: K 2 PRESS
Minden korábbinál nagyobb és drágább az állam, elsősorban a vezetői posztok megsokszorozása miatt. Orbán Viktor tegnap kinevezte régi-új főispánjait, akik nemcsak a megyei kormányhivatalok irányításáért felelősek, de - a kormányfő szavai szerint - újabb feladat- és jogköröket vehetnek majd át az önkormányzatoktól. A hatalmasra duzzadt állami vezetői gárda milliárdokba kerül az adófizetőknek.

A versenyképes magyar gazdasághoz versenyképes, jól szervezett új magyar állam kell, ezért vágtak bele a kormánypártok az állam újjászervezésébe 2010-ben - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök az Országházban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőinek kinevezésekor arról beszélt: "Brüsszelből nem lehet irányítani a magyar államot", ezért erős, nemzeti szemléleten alapuló közigazgatásra van szükség. Szerinte Magyarországon sokáig nem volt átgondolt, megalapozott közigazgatási szakemberképzés, amely inkább az 1990-ig létező igényeket szolgálta ki "a maga módján és színvonalán". Időközben azonban e tudás tekintélyes része elenyészett azzal a világgal együtt, amelyre felépítették - mondta Orbán.

A kormányfő szerint az "1990 utáni zavaros időszakban, hosszú, elnyúló átmenetben nem alakult ki olyan képzés, amely kitermelné azokat a közigazgatási vezetőket, akik jól elláthatják az élet szervezésének feladatát a megyékben". Ezért, tette hozzá, nem is a közigazgatási képzettség volt a döntő szempont, amikor a kormánymegbízottakról döntöttek. Orbán azt is mondta, remélhetőleg sikerül olyan közigazgatási képzést kialakítani, amely megérti és kiszolgálja a 2010 utáni világot, és amely a következő évtizedekben kineveli azokat a vezetőket, akikre rá lehet bízni az államélet megyei irányítását.
A július elseji hatállyal kinevezett főispánok közül sokan már az előző ciklusban is a "kormány kinyújtott karjaként" dolgoztak a megyei kormányhivatalok élén, az újabb kinevezésekre most azért volt szükség, mert a miniszterelnök négyéves mandátumának lejártával a korábbi vezetők megbízatása is megszűnt. Orbán a régi-új kormánymegbízotti gárdájáról azt mondta, "a jelenlegi államélet megyei szintű igazgatásához szükséges tudást különböző helyekről gyűjtötték össze", s "személyiségük a garanciája", hogy alkalmasak a munka ellátására.

A megyei főispánok

Kovács Ernő, Bács-Kiskun
Horváth Zoltán, Baranya
Gajda Róbert, Békés
Demeter Ervin, Borsod
György István, Budapest
Juhász Tünde, Csongrád
Simon László, Fejér
Széles Sándor, Győr
Rácz Róbert, Hajdú-Bihar
Pajtók Gábor, Heves
Kállai Mária, Jász
Kancz Csaba, Komárom
Szabó Sándor, Nógrád
Tarnai Richárd, Pest
Neszményi Zsolt, Somogy
Kozma Péter, Szabolcs
Horváth Kálmán, Tolna
Harangozó Bertalan, Vas
Takács Szabolcs, Veszprém
Rigó Csaba Balázs, Zala

Orbán arról is beszélt, az államnak jelen kell lennie, szerinte ugyanis az állampolgároknak szükségük van arra, hogy az önkormányzatok mellett a központi állam is jelen legyen. A kormányfő kijelentette: 2015 januárjára újragondolják a középszintű közigazgatási hatásköröket, és ez új munkaköröket, feladatokat ígér a kormánymegbízottaknak is. Úgy vélte, ma minden ország azzal a kihívással néz szembe, hogy az állam és a gazdaság együttműködését kialakítsa. Ez dönti el, mely ország versenyképes, melyik képes úgy megszervezni az államot, hogy az a gazdaságnak előnyös legyen - magyarázta. Ennek jegyében kezdték meg az állam újjászervezését is 2010-ben.

Valójában az olcsóbb állam ígéretével kezdték meg a közigazgatási reformot 2010-ben, noha ezt az ígéretet már évek óta nem hallhattuk. Ennek oka az volt, hogy noha a második Orbán-kormány ugyan valóban minden korábbinál kevesebb miniszterrel alakult meg, az apparátus néhány hónap alatt a korábbiaknál jóval nagyobbra duzzadt, az idei áprilisi választást megelőzően pedig a kormány- és miniszteri megbízottakkal és biztosokkal együtt már 221 vezető segítette a kabinet munkáját. A harmadik Orbán-kormány már az olcsó állam látszatára sem kíván adni, hiszen ma 150-nél több az állami felső vezetők, vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik száma - csak utóbbiból 102 szolgál. Ezt a létszámot növelik a megyei kormánymegbízottak, valamint az általuk választott járási hivatalvezetők, azaz a 198 alispán. Ezzel a harmadik Orbán-kormány minden korábbinál nagyobbra és drágábbra duzzasztotta az államot.

                                                     Sokba vannak
A "luxuskormányban" egy államtitkár majd' egymilliót keres, a helyettesek - csak a Miniszterelnökségen 27 van belőlük - pedig csaknem 750 ezret. Csak a helyettes államtitkárok fizetése tehát 74 millió forintba kerül havonta az adófizetőknek, miközben többségükről nem is lehet pontosan tudni, mivel foglalkozik. Eközben a főispánok az idevágó törvény szerint, ha az illetékes miniszter másként nem dönt, helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak. A kormánymegbízottak idéntől nem lehetnek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, így például a budapesti főispánnak, György Istvánnak távoznia kellett főpolgármester-helyettesi posztjáról. A megyei főispánok által kinevezett 198 újabb állami vezető, a járási alispánok havi 600 ezer forint körüli fizetésre számíthatnak.

MSZP: talpra állnának

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.07.19. 07:03
Januárban az MSZP kongresszusa Mesterházy Attilát választotta kormányfőjelöltté – lemondása miatt lesz ma tisztújítás FOTÓ: TÓTH
Rendkívüli tisztújító kongresszust tart ma az idei két választáson súlyos vereséget szenvedett MSZP. Forrásaink szerint a kongresszuson jelen lesz és esetleg fel is szólal Mesterházy Attila, aki május 29-én sokak számára váratlanul mondott le a pártelnöki és a frakcióvezetői posztról. A szocialisták új elnöke Tóbiás József lesz, akinek éppen úgy nincs kihívója, mint Botka László országos választmányi elnöknek. A küldöttek várhatóan Gőgös Zoltánt választják elnökhelyettesnek, aki mellől a jelölőbizottság kirostálta a pozícióra pályázó ellenfeleket. A kongresszus tétje: képes-e talpra állni a párt. 

Nem lesz egyszerű dolguk a küldötteknek az MSZP mai kongresszusán, mert bár az elnöki posztra egyedül Tóbiás József, az országos választmány élére is Botka László az egyetlen és Gőgös Zoltán elnökhelyettesi aspiránsnak se maradt mára versenytársa, a kilenc elnökségi helyre 32-en pályáznak. A három alelnöki székért is ismert szocialisták versengenek, több MSZP-s politikus szerint azonban most az a legnagyobb kérdés, hogy képes-e talpra állni, ismét kormányzóképes erővé válni az idei országgyűlési, valamint az európai parlamenti választáson súlyos vereséget szenvedett párt. Ezért a kongresszusnak olyan vezetőket kell választani, akiknek az irányításával a szocialisták visszaszerezhetik a választók bizalmát.

A kongresszusra készülve alaposan megrostálta a jelentkezőket a jelölőbizottság; értesülésünk szerint eredetileg több mint 70 párttag akart elnökségi tagságért indulni, közöttük a testület több jelenlegi tagja, de néhány nő kivételével - akiket a kvóta miatt engedtek tovább - nem állt melléjük a fővárosi és vidéki delegáltakból álló testület. Az alapszabály értelmében az elnökségbe három női politikust, valamint három 35 év alatti fiatalt kell megválasztani, így a fennmaradó három helyért hatalmas verseny folyik. A kvótán a testület tagjává választhatják Kunhalmi Ágnes budapesti elnököt, Móricz Esztert, a fővárosi elnökség tagját és Laskovics Diána kecskeméti alelnököt a fiatalokat pedig mások mellett Bárány Balázs választmányi tag, valamint Beke Károly, a frakció agrárszakértője képviselheti.

Alelnöknek is többen jelentkeztek; Ujhelyi István EP-képviselő, valamint Kovács László korábbi pártelnök maga jelentette be, hogy versenybe száll ezért a posztért. Ujhelyi korábban azt mondta, részt szeretne venni az MSZP és a baloldal megerősítésében, ezért kész vezető posztot vállalni. Hozzátette: ha bizalmat kap a kongresszustól, a párt egyik legaktívabb alelnöke lesz. Lapunk úgy tudja, hogy rajtuk kívül alelnöki pályázatot adott be mások mellett Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, Tóth Csaba, a zuglói és Márton Roland, a székesfehérvári szervezet elnöke és Korózs Lajos elnökségi tag, de a posztot saját megyéjük biztatására, amolyan menekülőútként Gúr Nándor és Gőgös is megcélozta. Ám sem Gúr, sem Korózs indulását nem támogatta a jelölőbizottság, és mert Gőgöst elnökhelyettesnek választhatják, végül öten versengenek majd az alelnökségért. Ezt a posztot jelenleg Horváth Csaba, illetve Gúr tölti be, de a mai kongresszuson az eddigi két alelnök helyett hármat választhatnak majd. A tisztségre Ujhelyi mellett a legesélyesebbnek Lukácsot és Tóth Csabát tartják, de sokak szerint a székesfehérvári szervezet elnöke is befuthat. Márton Rolandot ugyanis a frissen megalakult, tekintélyes szocialistákból álló Deák Ferenc Kör támogatja.

A huszonegy tagot számláló kör múlt vasárnapi felhívásában deáki bölcsességet ajánlott a tisztújító kongresszusnak. A csoport - amelynek egyebek között Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Juhász Ferenc, Tóth József, illetve több fiatal politikus, közöttük Tüttő Kata és Márton Roland is a tagja - a küldöttektől azt kérte, hogy ne különböző csoportok alkuja nyomán válasszanak ma vezetőket, valamint az elnökség kétharmada ne legyen parlamenti képviselő. Utóbbit azzal indokolják, hogy a párt dönthessen a parlamenti képviselőcsoport munkájáról, ami azt jelenti, hogy a kör tagjai azt követelik a küldöttektől, szorítsák háttérbe a még Mesterházy Attila vezetésével összeállított parlamenti frakciót. A kongresszustól emellett azt várják, hogy új program, szervezeti felépítés és új alapszabály előkészítéséről is döntsenek, mert véleményük szerint változásra van szükség ahhoz, hogy az MSZP ismét erős párt legyen. Olyan programot szeretnének, amely egyebek mellett tartalmazza a nettó 100 ezer forintos minimálbért, de vitát kezdeményeznének a garantált, feltétel nélküli alapjövedelemről. A követelésekről Lendvai Ildikó lapunknak azt mondta, a céljaikat akkor sem adják fel, ha azok a mai kongresszuson nem teljesülnek.

A tisztújítást május 31-én rendelte el az országos választmány, két nappal korábban ugyanis sokak számára váratlanul minden posztáról lemondott Mesterházy Attila. A pártelnök akkor azt mondta: "az MSZP április 6-án és május 25-én is jelentős vereséget szenvedett el, ezért vállalom a felelősséget". A pártelnök-frakcióvezető azonnali hatállyal távozott, és azt is bejelentette, nem indul újra egyik posztért sem, hogy így járuljon hozzá a párt megújulásához. Másnap délelőtt az elnökség hat tagja is megvált posztjától, így az alapszabály értelmében ki kellett írni a teljes tisztújítást. Június 1-jétől 30-áig a helyi és a megyei szervezetek élére választottak új vezetőket, valamint kongresszusi küldötteket. Az országos tisztségre pályázók ezt követően nyújtották be pályázataikat.

Egyébként Mesterházy és a párt elnöksége még az EP-választási éjszakáján felajánlotta lemondását, ám ez a párt alapszabályának bonyolult előírásai miatt nehéz helyzetbe hozta volna az önkormányzati választási kampányra készülő MSZP-t. Ráadásul az elnökség csak felajánlotta lemondását, tehát a választmány dönthetett volna úgy, hogy nem fogadja el, és minden marad a régiben. Ezt azonban több szocialista politikus nyilvánosan kifogásolta. Miután akkor a pártban erősnek számító budapesti szocialisták elkezdtek szervezkedni és így a választmányi tagok körében is megfordultak az erőviszonyok, a pártelnök, illetve a hozzá közel álló elnökségi tagok mégis felálltak.

                                Szekeres: elkezdődik a párt újjászervezése
Lehet hatalom és funkció nélkül is segíteni az MSZP-t. Szekeres Imre tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ezzel indokolta, miért nem indul formális pártvezetői pozícióért a mai tisztújításon. A korábbi honvédelmi miniszter, volt szocialista elnökhelyettes, frakcióvezető arról beszélt, hogy a mai kongresszuson elkezdődik a szocialista párt újjászervezése. Erre azért is szükség van, mert mert a rendszerváltás folyamata lezárult, most már egészen más nemzeti és történelmi kérdések merülnek fel, ehhez viszont másfajta párt kell. Kiszorítani azonban senkit nem akar az MSZP-ből - tette hozzá Szekeres, aki szerint mindenféle megosztottságnak véget kell vetni.

                                  Én, Galkó Balázs olyan pártot szeretnék

Ahol a hazugság, a csalás, az önérdek főbenjáró bűn! Ahol ha törvényes is valami, de erkölcstelen, hát az elítéltetett! Ahol a párt tagságának valódi kérdéseket tesz föl az alsóbb, középső, majd a felső vezetés, és az érveket és ellenérveket meghallgatva dönt, vagyis: "A hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni vetni meg száz bajunk…". Ahol olyan emberek képviselik azokat, akik képük viseletével megbízták őket, akiket nem: "…a hiúság, vagy silány önérdek / Csábít …". Ahol a párt fizetett(!) munkásai szoros, mindennapi kapcsolatot tartanak fenn a körzetükben élő, dolgozó tagokkal, megbeszélik velük gondjaikat, problémájukat, az azok megoldásához vezető utat. Meghallgatják és pontosan, ferdítés, mellébeszélés nélkül továbbítják a párt felsőbb (nem felsőbbséges!!) vezetői felé a gondolatokat: "…az igazat mondd, ne csak a valódit...". Ahol a párt (fizetett) munkásai együtt akarnak dolgozni a szakszervezetekkel… Ahol a párt (fizetett) munkásai meg tudják találni a közös hangot a földművelőkkel. Ahol a nincsteleneket, kisemmizetteket, fedél nélkülieket is ember számba veszik, ahol MINDENT(!) megtesznek, hogy ezeknek az embereknek ellehetetlenült életén változtathassanak, és ezeknek az embereknek a gyermekei megkapaszkodhassanak az életben… Ahol "…ne légyenek /Kiváltságok kevély nagy tornyai, /Sötét barlangok, denevértanyák,… hol minden szögletig /Eljusson a nap s tiszta levegő, /Hogy minden ember lásson s ép legyen."
Valahogy így, ilyen módon… Persze el tudom én ezt mondani részletesebben, s indulatosabban is, de remélem, erre nem kell, sor kerüljön…

Felgyűrt ingujjal, aprólékos munkával kell építkezni

Fazekas Ágnes, Sebes György
Publikálás dátuma
2014.07.19. 07:00
Nem vagyok naiv, tehát pontosan tudom, nagyon szívós építőmunkára van szükség. FOTÓ: Vajda József
Az MSZP mai kongresszusának tétje, hogy elindítja-e a szükséges változásokat. A párt egyetlen elnökjelöltje úgy látja, az eddigi módon nem lehet tovább működni. Meg kell ismerni a legkisebb közösségek problémáit és igényeit, közelebb kell kerülni a választóhoz. Tóbiás József szerint be kell bizonyítaniuk, hogy létezik még baloldali politika, amely felelős azért, hogy megváltoztassa, ami ma Magyarországon van. A parlamenti frakciónak ezért kell együtt dolgoznia a párt összes intézményével. Az önkormányzati választásokon pedig a többi baloldali párttal együtt kívánnak indulni, de helyi megállapodások alapján.

- A Magyar Szocialista Párt új elnökével beszélgetünk?
- Szombaton eldől a kongresszuson. Más jelölt nem jelentkezett. Én vállalom ezt a feladatot.

- És milyen pártot vesz át?
- Olyat, amely az elmúlt fél évben két nagyon súlyos vereséget szenvedett, de amelyről az elmúlt néhány héten a jelölőgyűléseken egyértelműen kiderült, hogy van életereje, és meg akarja mutatni, hogy létezik baloldali politika. Érzi azt a felelősségét, hogy megváltoztassa, ami ma Magyarországon van. Érzi azt, hogy amit eddig csinált, az nem maradhat. Más kell és máshogyan.

- Ilyen helyzetben jó kihívó nélkül indulni?
- Önmagában jobb a többes jelölés, de az nem rajtam múlik, kinek milyen ambíciója van. Én örültem volna, ha van jelölttárs az elnöki posztra, mert egy verseny jobb megoldásokat hozhat. Mindenki érzi azonban, hogy a feladat túl súlyos. Kevésnek bizonyult, amit a Magyar Szocialista Párt az elmúlt 25 évben - 12 évig kormányon - tett, bár sikerek és kudarcok egyaránt voltak. A rendszerváltáskor remélt szabadság és a szociális piacgazdaság eszménye viszont még nem tudott megvalósulni, ezen a pártnak tovább kell dolgoznia. A tét tehát most az, hogy a kongresszus elindítja-e a változásokat, vagy egyszerűen az történik, hogy megint volt egy kongresszus, választottunk vezetőket, hazamegyünk, és minden marad a régiben.

- A Deák-kör szerint nem szabad, hogy háttéralkuk döntsék el, ki lesz vezető.
- A változás nem egyik napról a másikra történik.

- Tehát akkor léteznek még háttéralkuk?
- Nem tudom megmondani. A jelölő bizottság előtt elmondtam, hogyan gondolkodom a pártról és Magyarországról. Ezen kívül pedig elvi álláspontom, hogy tiszteletben kell tartani a helyi szervezetek együttműködését és nem kívánok beleszólni, hogy milyen összetételű lesz az elnökség. A döntés a kongresszusé, és meggyőződésem, hogy bölcsen döntenek.

- Mi a garancia, hogy elindulnak a változások?
- Annak felismerése, hogy nem működik, ahogyan eddig csináltuk. Bezártuk magunkat a szervezeti kereteinkbe és egy politikai térbe. Így a választó kevésbé érzékelhette, hogy valójában róla szól a történet. Mi magunknak közvetítettük és narráltuk a saját dokumentum filmünket. Alapkérdés, hogy ezt tovább már nem lehet csinálni. Hétfőtől új időszámítás kezdődik a Magyar Szocialista Párt életében. Nem a szervezet lesz érdekes, hanem az a politika, amit fölépít. A cél, hogy újra megnyerje azoknak a választóknak a bizalmát, akikét elveszítette, s megerősítse azokét, akik mindmáig a Magyar Szocialista Párt mellett vannak. Az irántuk érzett felelősség ugyancsak a párt vállán van. Ezzel kell megbirkóznia. Ellenzéknek és kormánypártnak is meg kell mutatni, rosszul gondolja, aki szerint nem olyan nagy baj, ha nem lesz Magyar Szocialista Párt. De reményt nyújt a megmaradt egymillió szavazó, s a pártnak azok a szimpatizánsai, tagjai, akik az elmúlt hetekben sok száz levelet írtak arról, hogyan képzelik el Magyarországot és benne az MSZP-t.

- A helyi szervezeteknél már lezajlott a választás. A megyékben a régi elnökök mintegy kétharmada megőrizte a pozícióját. Ez a változásra utal?
- A változásnak nagyon sokféle formája van. Sokan azt gondolják, hogy önmagában csak egy személyi kérdés legitimálja a változást. Én azt látom, pontosan érzik azokban a megyékben is, ahol nem történt személyi váltás, hogy nem folytathatják ott, ahol 2014. április 6-án abbahagytuk. Mindenkinek kell egy esély. A teljesítményt kell tudni bevezetni, hogy mérhetővé váljék, mit végzett el egy megyei vezető. Már nem a pozíció a fokmérője egy szervezetnek, hanem az, hogy a vezető tudja és akarja-e érzékelni, mi van körülötte a társadalomban, a helyi közösségekben. Ha például valahol az utóbbi önkormányzati választásokon nem állítottak jelöltet, polgármestert, az azt jelenti, hogy nem reflektáltak a helyi közösség várakozásaira. Márpedig egy politikai közösségtől joggal várható, hogy képviselje az ott élők értékeit, s vállalkozzon a társadalmi problémák kezelésére. Vagyis legyen véleménye arról, ami az adott településen, megyében zajlik. Most majd kiderül, a helyükön maradt megyei vezetők vállalják-e a valódi munkát.

- Háttérbe szorítja a megyei elnököket?
- Nem, nem. Ezek légből kapott ötletek, eszem ágában sincs. A választókerületi rendszerben a megyei elnököknek nem feltétlenül kell háttérbe szorulniuk. Itt két külön feladat van. Jelenleg az MSZP szervezeti rendszere sokkal inkább hasonlít egy kormányzó, vagyis hatalmon lévő pártéhoz. Márpedig egy ellenzéki pártnak nem kell mindenképpen így működnie. A választókerületi működés tehát azt jelenti, hogy közelebb a választóhoz, hogy érzékelni lehessen, mi zajlik az adott településen. Ismerni kellene a legkisebb közösségek problémáit és igényeit is. A cél, hogy ezekre tudjunk reagálni. De nem vagyok naiv, tehát pontosan tudom, ehhez nagyon szívós építőmunkára van szükség. Ez nem máról holnapra történhet, de bízom benne, félidőre már látszani fog.

- Milyen szerepe lesz a parlament frakciónak? Ők tartják ugyanis felszínen a pártot, miközben a Deák-kör azt mondja, tagjai közül lehetőleg kevesen legyenek a párt vezetésében.
- Szerintem jó szereposztás és munkamegosztás kell. Nem érdemes azon vitázni, kinek van mije. A feladat önmagában kihívás, hiszen a jelenleg felálló rendszerrel szemben kell megfogalmazni az ellenzéki létet. Ennek a módszertanát közösen kell kialakítani. Nem hiszem azt, hogy alá- fölérendeltség van. A frakció dolga, hogy képes legyen megjeleníteni az Országgyűlésben azokat a társadalmi problémákat, amelyek a választókerületekből érkeznek. Szakmai javaslatokat kell kidolgoznia, együttműködve a tagozatainkkal, a platformjainkkal, a civil szakmai értelmiséggel, hogy mintegy szószólója legyen annak a világnak, amely kiszorult a demokratikusnak nem mondható nemzeti együttműködés rendszeréből. Az ő képviseletüket ma senki nem látja el. Közösen kell dolgoznia a frakciónak a párt összes intézményével, hiszen a politikai térben ők jeleníthetik meg az MSZP-t, de nem kizárólagosan, mert vannak más formák is. El kell jutnunk a helyi újságokba, médiába, lokális térbe is. Fontos tehát, hogy a parlamenti beszéd este látszódjon a televízióban, de az is, hogy a helyi sajtóba is eljussanak a baloldali értékek.

- Egyes vélemények szerint az MSZP-nek segítenie kellene a másik két baloldali pártot, hogy frakciójuk legyen a parlamentben.
- Volt egy politikai megállapodás, amelyet minden parlamenti párt elfogadott, ezt én tiszteletben kívánom tartani.

- És hogyan képzelik el az együttműködést az önkormányzati választásokra a DK-val és az Együttel?
- Az ország döntő többségében ez az együttműködés rendben van és nagyon sokszínű lesz. A lényeg: közösen szeretnénk, de helyi megállapodások alapján. Ez az elmúlt hónapok vitáinak eredménye. Én nem hiszem, hogy központilag, a politikai vezérkar szintjén meg lehet egyezni egy-egy város, vagy település legalkalmasabb önkormányzati jelöltjeiről. Ez nem politikai alku kérdése, hiszen egy önkormányzati választáson felértékelődik a helyi viszonyokat ismerő, ott élő és dolgozó személyek szerepe. A döntést pedig nem is lehet elvenni egy helyi közösségtől. A helyi együttműködések keretében született megállapodások - nem akarom elkiabálni, de - 99 százalékban rendben vannak.

- Budapesten mi a helyzet?
- Folynak a tárgyalások, az új budapesti vezetés egyeztet. Én úgy látom, a következő két hétben megszületik a megállapodás, ami azért is fontos, mert meg tudna jelenni, milyen várospolitikát képvisel a demokratikus ellenzéki összefogás. Kevésbé lényeges, hogy milyen jelölti castingok sorát generálja nekünk a média. Mert a választópolgárnak persze fontos a személy szerepe, de mégis előbbre való az ügy, amit képviselni kell. Ezt az ügyet lenne jó fölmutatni, mert azzal lehet hitelesíteni a választók előtt, hogy az ő érdekében zajlik mindaz, amit teszünk. Hiszen van egy jó ügy és ahhoz keressük a megfelelő személyi és szervezeti formát. Olvasom, hogy két-három év múlva életveszélyessé válhat a 3-as metró. Ez szakmai kérdés ugyan, ám ez is jelzi, mennyire fontos lenne a demokratikus ellenzéki összefogás a fővárosban.

- Persze ismerjük Tarlós István véleményét, miszerint a szocialisták ne beszéljenek a metróról, mert kormányon lett volna lehetőségük valamit csinálni.
- Olcsó az a politika, amely azt gondolja, hogy a választás után egyetlen lecke van: visszafelé mutogatni az elmúlt évekre. Azt hiszem, Tarlós Istvánt azért választották meg városvezetőnek, hogy a város érdekében tegyen és nem azért, hogy szóvivője legyen annak, mi nem történt meg az elmúlt harminc évben. Az ilyen politikától, amely csak ezt tudja, a társadalom még nem érzi biztonságban magát a fővárosban sem. A kérdés az, van-e és milyen válasza a problémákra. Ha az a válasza, hogy a politikai ellenfeleit minősíti, abból az derül ki, hogy nincs.

- Végül is milyen örökséget vesz át a mai kongresszuson?
- Két választási vereség után nem lehet azt mondani, hogy ez az örökség könnyű. Sem hitében, sem szervezeti működésében, sem forrásait tekintve nem könnyű a Magyar Szocialista Párt jelenlegi helyzete. Reményt keltő azonban, hogy egy-egy településen, egy-egy irodában, emberek négy-hat órát beszélgetnek a világról, és hogy mit kell nekik ebben a helyzetben tenni. Ezt láttam az elmúlt hetekben és emiatt nyugodt vagyok, hiszen ez a baloldal létét jelenti. Baloldal nem egy irodától, vagy központi munkaszervezettől van, hanem attól, hogy emberek felelősséget éreznek nemcsak a saját, hanem a szomszédaik sorsa iránt is. Ha az ember érzékeny a körülötte zajló folyamatokra és zavarja, hogy az egyenlőtlenség elburjánzott és szétfeszítette a társadalmat, ha küzdeni akar az egyenlőségért. Az örökségnek két része van. Az egyik, ami vereségből és a kudarcból fakad. A másik pedig az a lehetőség és az az esély, hogy a mai magyar társadalomban, amikor leginkább szükség van baloldali politikára, képesek vagyunk ezt építeni. Nem máról holnapra, hanem lassan, szisztematikusan. Van egy érték, amit vállalok, amit meg akarok jeleníteni és ezért kívánok napról-napra, aprólékos munkával, felgyűrt ingujjal építkezni. Mert a legjobb terápia a munka.

                                       Tóbiás értéknek tartja a Népszavát
Tóbiás József megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Párt - lehetőségeihez mérten - változatlanul támogatni kívánja a Népszavát. Nagy értéknek tartja ugyanis a 141 éve működő lapot és azt a szellemiséget, amelyet napjainkban is képvisel. Mint mondta, hisz abban, hogy a lapnak szüksége van arra az érték- és közpolitikai szabadságra, amit egy politikai pártnak nem szabad korlátoznia. Úgy vélte, olyan törvényjavaslatokat és kezdeményezéseket kell megfogalmazni baloldalon és a politikában is, hogy európai módon tegyék lehetővé a sajtó működését. Vagyis olyan hirdetési rendszerre lenne szükség, hogy azoknak a lapoknak se legyen gondjuk, amelyek a piacról próbálnak megélni.