vezetők;állam;önkormányzati rendszer;jogkörök;megyei kormányhivatalok;főispánok;

2014-07-19 07:04:00

Tovább nőtt az állam

Minden korábbinál nagyobb és drágább az állam, elsősorban a vezetői posztok megsokszorozása miatt. Orbán Viktor tegnap kinevezte régi-új főispánjait, akik nemcsak a megyei kormányhivatalok irányításáért felelősek, de - a kormányfő szavai szerint - újabb feladat- és jogköröket vehetnek majd át az önkormányzatoktól. A hatalmasra duzzadt állami vezetői gárda milliárdokba kerül az adófizetőknek.

A versenyképes magyar gazdasághoz versenyképes, jól szervezett új magyar állam kell, ezért vágtak bele a kormánypártok az állam újjászervezésébe 2010-ben - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök az Országházban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőinek kinevezésekor arról beszélt: "Brüsszelből nem lehet irányítani a magyar államot", ezért erős, nemzeti szemléleten alapuló közigazgatásra van szükség. Szerinte Magyarországon sokáig nem volt átgondolt, megalapozott közigazgatási szakemberképzés, amely inkább az 1990-ig létező igényeket szolgálta ki "a maga módján és színvonalán". Időközben azonban e tudás tekintélyes része elenyészett azzal a világgal együtt, amelyre felépítették - mondta Orbán.

A kormányfő szerint az "1990 utáni zavaros időszakban, hosszú, elnyúló átmenetben nem alakult ki olyan képzés, amely kitermelné azokat a közigazgatási vezetőket, akik jól elláthatják az élet szervezésének feladatát a megyékben". Ezért, tette hozzá, nem is a közigazgatási képzettség volt a döntő szempont, amikor a kormánymegbízottakról döntöttek. Orbán azt is mondta, remélhetőleg sikerül olyan közigazgatási képzést kialakítani, amely megérti és kiszolgálja a 2010 utáni világot, és amely a következő évtizedekben kineveli azokat a vezetőket, akikre rá lehet bízni az államélet megyei irányítását.
A július elseji hatállyal kinevezett főispánok közül sokan már az előző ciklusban is a "kormány kinyújtott karjaként" dolgoztak a megyei kormányhivatalok élén, az újabb kinevezésekre most azért volt szükség, mert a miniszterelnök négyéves mandátumának lejártával a korábbi vezetők megbízatása is megszűnt. Orbán a régi-új kormánymegbízotti gárdájáról azt mondta, "a jelenlegi államélet megyei szintű igazgatásához szükséges tudást különböző helyekről gyűjtötték össze", s "személyiségük a garanciája", hogy alkalmasak a munka ellátására.

Orbán arról is beszélt, az államnak jelen kell lennie, szerinte ugyanis az állampolgároknak szükségük van arra, hogy az önkormányzatok mellett a központi állam is jelen legyen. A kormányfő kijelentette: 2015 januárjára újragondolják a középszintű közigazgatási hatásköröket, és ez új munkaköröket, feladatokat ígér a kormánymegbízottaknak is. Úgy vélte, ma minden ország azzal a kihívással néz szembe, hogy az állam és a gazdaság együttműködését kialakítsa. Ez dönti el, mely ország versenyképes, melyik képes úgy megszervezni az államot, hogy az a gazdaságnak előnyös legyen - magyarázta. Ennek jegyében kezdték meg az állam újjászervezését is 2010-ben.

Valójában az olcsóbb állam ígéretével kezdték meg a közigazgatási reformot 2010-ben, noha ezt az ígéretet már évek óta nem hallhattuk. Ennek oka az volt, hogy noha a második Orbán-kormány ugyan valóban minden korábbinál kevesebb miniszterrel alakult meg, az apparátus néhány hónap alatt a korábbiaknál jóval nagyobbra duzzadt, az idei áprilisi választást megelőzően pedig a kormány- és miniszteri megbízottakkal és biztosokkal együtt már 221 vezető segítette a kabinet munkáját. A harmadik Orbán-kormány már az olcsó állam látszatára sem kíván adni, hiszen ma 150-nél több az állami felső vezetők, vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik száma - csak utóbbiból 102 szolgál. Ezt a létszámot növelik a megyei kormánymegbízottak, valamint az általuk választott járási hivatalvezetők, azaz a 198 alispán. Ezzel a harmadik Orbán-kormány minden korábbinál nagyobbra és drágábbra duzzasztotta az államot.