Nem valószínű, hogy az Európai Unió (EU) tétlenül nézi majd, hogy a Gazprom, vagy valamelyik másik orosz energetikai óriásvállalat rátegye a kezét a horvát energiaiparra, illetve a Krk szigeten megépíteni tervezett cseppfolyósított gázfogadó (LNG) állomásra. A terminál szerepe ugyanis éppen az lenne, hogy függetlenséget biztosítson a dél- és közép-európai országoknak, köztük Magyarországnak, az orosz gázbeszerzési forrásoktól - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Gazdaságkutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy a korábban orosz ellenes, mostanra viszont Moszkva baráttá vált Orbán Viktor kormányfő a Gazprom kezére játssza a horvát INA nevű olajvállalatban lévő mintegy 50 százalékos Mol üzletrészt. ( A magyar kormány a legnagyobb, csaknem 25 százalékos tulajdonosa a Mol-nak.) Ha ez bekövetkezne, az INA céggel együtt orosz kézre kerülhet a Krk szigeti Omisalj város közelébe már több mint egy évtizede tervezett LNG terminál beruházási joga is.
Az ügy furcsasága, hogy miközben az elemzők zöme szerint borítékolható, hogy Orbán kész együttműködni a Mol vezetésével abban, hogy az INA orosz fennhatóság alá kerüljön, az EU minden tőle telhetőt megtesz, hogy ez ne történjen meg. Emellett az uniós vezetés a napokban közölte: kész sürgősen pénzügyi támogatást nyújtani a horvát kormánynak az LNG kikötő kiépítéséhez, hogy Európa déli részén is mihamarabb csökkenjen a függőség az orosz gázszállításoktól. A megépítendő terminál ugyanis képes lenne fogadni az arab országokból érkező cseppfolyósított földgázt, amelyet visszalégneműsítve gázvezetékeken tovább lehetne szállítani a közép-európai országokba.
Legutóbb a múlt héten Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa sürgette a beruházást. Egy találkozón állítólag tárgyalt Ivo Josipovic horvát elnökkel, és kérte a gázterminál építésének gyorsítását, Brüsszel teljes támogatását ígérte ehhez.
A terminál felépítésével jelentősen felértékelődne Horvátország Európa energetikai térképén. Az EU azt várja Horvátországtól, hogy gyorsan dolgozzon, tegyen javaslatot a beruházásokra, és minél hamarabb valósítsa meg őket. Európa így kevésbé függene az orosz gáztól, és ezzel együtt az orosz politikától - hangsúlyozta a sajtóhírek szerint a biztos. Az a forgatókönyv mindenesetre kizárt - állítják szakértők -, hogy az oroszok megszerezzék a mintegy felerészben a Mol, s majdnem ugyanakkora hányadban horvát állami kézben lévő INA céggel együtt a Krk szigeti terminál megépítésének a jogát, majd uniós támogatást kapjanak a beruházáshoz.
Amint azt a portfolio.hu felidézi, a horvát LNG-terminál megépítésének terve hosszú időre tekint vissza, eredetileg magánbefektetők akarták megvalósítani, a gazdasági válság azonban feje tetejére állította az európai gázpiacot, csökkent a fogyasztás. A horvát kormány végül saját kezébe vette az ügyet, és több alternatív javaslatot is kidolgozott.
Ezek között szerepelt egy csökkentett kapacitású, úszó LNG-terminál megépítése, de szóba került egy, az eredeti tervekhez hasonló megoldás is. Főként az utóbbi esetében, a horvát vezetés úgy számolt, hogy a terminál megépítésébe a régió többi országát is be lehetne vonni. 2012-ben szóba került, hogy magyar részről az MVM venne részt a beruházásban.
Habár a horvát és az előrehaladott állapotban lévő lengyel LNG-terminálok megépülése valóban érdemben javíthatná az EU keleti végeinek gázbiztonságát, a cseppfolyós földgáz piaca szinte globális, és az ázsiai piacon komoly árprémiummal lehet értékesíteni az LNG-t az európai árszintekhez képest. Ami egyben azt is jelenti, hogy az LNG jelenleg drágább alternatíva a régió országainak az orosz földgázzal szemben. A horvát terminált az utolsó beszámolók szerint 5 milliárd köbméteres kapacitással építenék meg.
A lengyel terminál várhatóan jövőre állhat üzembe, szintén 5 milliárd köbméteres kezdeti kapacitással. Mindkét projekt számol a későbbi bővíthetőség lehetőségével. A két terminál alapvetően a beszerzési források bővítésében segíthetné a térséget, együttes kapacitásuk nem éri el a régió jelenlegi - egyébként igen nyomott - gázkeresletét. A lengyel terminálhoz azonban - ellentétben a Horvátországban tervezettel - Magyarország ma még nem rendelkezik vezeték összeköttetéssel.
Hegedűs Miklós szerint óriási lehetőségeket jelentene Magyarország számára, ha megépülne a horvátországi gázterminál. A horvát tengerpartot hazánkkal összekötő Adria kőolajvezetéken ugyanis - némi átalakítás után -, rövid idő alatt arab, vagy észak-afrikai gázhoz juthatnák, s ezzel sokkal jobb tárgyalási pozícióba kerülnénk a jelenleg az országot ellátó Gazprommal, s a források megtöbbszöröződése révén valóban javulna az ellátásbiztonság.
A Déli Áramlat kellene, de így nem lehet
A maláj replőgép lelövése fordulópontot jelenthet az Európai Unió (EU) és Oroszország viszonyában, miután a nagyszámú civil áldozatot követelő támadás felerősíti az Oroszország ellenes hangulatot az uniós tagországokban is - nyilatkozta lapunknak Rácz András, a Pázmány Péter Egyetem oktatója. Az Oroszország-szakértő szerint Moszkva megítélésnek a romlása miatt egyre kisebb az esély a Déli Áramlat nevű orosz gázvezeték megépítésére is, amely a Kaszpi-térségből szállítana földgázt Közép-Európába, így Magyarországra is.
Európa azonban megközelítőleg sem olyan egységes az Oroszország elleni szankciók ügyében, mint az Amerikai Egyesült Államok, amely keményebben lép fel. Az EU-ban ugyanis még mindig felmerülnek olyan üzleti érdekek, amelyek gátat szabnak az orosz ellenes büntető intézkedéseknek. Így egyelőre a paksi bővítést is finanszírozó orosz Vnyesekonom Bank elleni közös fellépés ügye is bizonytalan - tette hozzá Rácz András.
A Déli Áramlat építését az Európai Bizottság nyomására Bulgária június elején már felfüggesztette, most Szerbiát - mint uniós tagjelöltet - kéri ugyanerre az unió vezetése. Az EB szerint a Déli Áramlat terve sérti az uniós szabályokat, amelyek tiltják, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB szerint az Oroszország és az érintett államok közötti, a gázvezeték építéséről szóló szerződések egyike sem felel meg az európai szabályoknak.
A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdődött. A vezeték Bulgária fekete-tengeri partjától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül vezet az olaszországi elosztóterminálig. A projekt a tervek szerint 2018-ra érné el teljes kapacitását, évi 63 milliárd köbmétert.