Túl tiszta a Balaton vize a halaknak

Publikálás dátuma
2014.07.22. 07:16
Balatoni hal ide ritkán érkezik FOTÓ: NÉPSZAVA
A halak nem inni és fürdeni járnak a Balatonba, hanem ott élnek, s táplálkoznak. Ha van mit. A kiváló minőségű víz azonban számukra kevesebb táplálékot nyújt, ezért kisebb a tó haleltartó képessége. Igaz, másfél éve amúgyis tilos a halászat, csak a horgászok próbálhatnak szerencsét, ők viszont legálisan nem értékesíthetik a zsákmányt a vendéglősöknek. A balatoni éttermekből, halsütőkből "kipusztult" a balatoni hal.

Kérek egy balatoni hekket! Ilyen elképesztő rendelésnek lehettem tanúja az egyik tómenti halsütő pultjánál. A tulaj persze nem világosította föl a vendéget, hogy a hekk valahonnan a dél-amerikai partoktól, elsősorban Argentínából hajózott mélyhűtve a magyar tengerig. Igaz, ha hazai halat kért volna, az sem a Balatonban ikráskodott, majd cseperedett növendékhallá, s lett belőle süllő-fogas, csuka, ponty, keszeg.

Furcsa halhelyzet alakult ki legnagyobb élő állóvizünk partjain. Egymást érik a főszezonban a fesztiválok, vásárok a tó parti településeken, ahol a híres borvidék nedűit és a magyar tenger gyümölcseit kínálják. Azaz ez utóbbiakat csak kínálnák. Jelenleg a Fertő-tóból, állítólag még a Tiszából is, és a közelebbi, távolabbi halastavakból érkeznek a vendéglőkbe, halsütőkhöz a halak, hiszen a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. már nem halászhat.

A Népszava információi szerint még Ukrajnából és a romániai Duna-deltából is szállítanak fogast balatoni vendéglőkbe, hiszen kilónként 1500 forintért kínálják, szemben a balatoni fogassal, amelynek 2500 forintra is rúghat a kilónkénti ára. Ezért tavaly még azt a kevés fogast sem tudta maradéktalanul értékesíteni a halgazdaság. Miközben a cég 500-600 kiló fogast adott el az üzleteknek, csak a szigligeti halfesztiválon 1,5-2 tonna nemes halat fogyasszt el a közönség.

Összességében a Balaton-parti vendéglátóhelyeken pedig évente 40-60 tonna fogast szolgálnak fel az éttermekben, halsütőknél. Eddig lefedhették a néhány kilós balatoni fogassal az ukrán, romániai halat, idén már nem írhatja ki, hogy "balatoni süllő, fogas". Fazekas Sándor régi-új agrárminiszter még tavaly év végén betiltotta a halászatot a Balatonon.

A szakemberek szerint ez nem volt teljesen átgondolt lépés, de annyit elismernek, hogy az évi átlagosan 700 millió forintos haltelepítés költségeiből 480-520 millió forint mégis csak a 60-70 ezer pecás befizetéseiből jön össze, tehát az ő érdekeiket is figyelembe kell venni.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az utóbbi tíz évben már inkább csak ökológiai halászatot folytatott, ami főleg a kiirthatatlan busa ritkítását jelentette. A zrt. valamivel kevesebb pontyot telepít a tóba, viszont növelte a fő vonzerőt jelentő süllőtelepítést, de a szűkülő életterű compó utánpótlásról is gondoskodik. Némi sügér és balin is gazdagítja a horgászati választékot.

Az '50-es években még évi 1700 tonna halat is kifogtak a halászok a tóból. Zömmel, 1500 tonna keszeg, garda ficánkolt a hálókban. Tavaly a horgászok 650 tonna kifogott halat regisztráltak. Az orvhorgászat "eredményei" ebben nincsenek benne.
Azért persze ehet a vendég balatoni halat. A zrt. helyett a rabsicok, vagy orvhorgászok, de akár az engedéllyel horgászók is szállítják az ilyen árura vevő vendéglősöknek.

Ezek a "halárusok" persze nem adnak nyugtát, de nem is kell ilyesmivel fáradniuk. Nem túl bonyolult lepapírozni. Elegendő néhány legális tétel valamelyik halgazdaságtól, halászati vállalkozástól, s azután csak arra kell ügyelni, hogy a mélyhűtőben ne legyen több hal a dokumentumban szereplő mennyiségnél.

Nagyon nehéz megállapítani, hogy az a jéggé fagyott pikkelyes, mikor érkezett és hanyadik szállítmány ugyanarra a számlára. A vendéglős is jól jár, ha kilónként ezer forintért kapja a süllő-fogast, 400-500 forintért a pontyot.

Az új halászati törvény most némileg elriasztotta a gyakran halradarral is dolgozó rabsicokat. Januárban egy rabsic 110 kiló fogassal bukott le. Míg korábban pénzbírsággal, illetve a halászfelszerelése elkobzásával megúszhatta volna, most négy évre felfüggesztett két éves börtönbűntetésre ítélte a bíróság, elkobozták a halakat szállító járművét, 400 ezer forintos halvédelmi bírságot és 250 ezer forint perköltséget is kifizettettek vele. Ennek azért már van visszatartó ereje.

A Balaton kiváló minőségű vize sem csak áldás. A majd 90 éves Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábbi vizsgálatai megállapították, megfogyatkozott a lebegő szerves és szervetlen tápanyag a tóban, s ezzel csökkent haleltartó képessége.Ráadásul az évtizedekkel ezelőtt megvalósított rémálom, a magyar tenger körbebetonozása, az illegális partfeltöltések rengeteg ívóhelyet semmisítették meg.

Egy 1942-es felmérés még 50 őshonos balatoni halfajt talált a tóban, mára ez a felére csökkent. Jöttek újak, de nem mindegyikben volt köszönet. Az algaevésre betelepített busák inkább az őshonos kis rákocskákkal laktak jó, Ez az ázsiai eredetű hal képtelen a Balatonban szaporodni, 30-40 kilós busa aggastyánok szelik a habokat. Vannak fiatalok is, de az új nemzedék vélhetően a környező halastavakból, a Zalán, illetve más, kisebb vízfolyásokon érkezik a tóba.

A nyurgapontyok helyét is átveszik a pikkelymentes betelepített tükörpotykák. A hínárevésre szintén a távol-keletről behozott amúrok inkább a zsenge nádhajtásokból csemegéztek, ez az élőhely is pusztult, pusztul. A folyami géb viszont spontán betelepülő, a '70-es években érkezett.

A kutatók nem biztosak benne, de nem is zárják ki, hogy a balatoni őshonos kecskerák eltűnéséért, vagy legalábbis megritkulásáért a betelepített és mindent felfaló angolnák a felelősek. A '80-as évek közepén ráadásul egy bakteriális járvány miatt angolna tetemek és haldokló "kígyóhalak' lepték el tó felszínét, elriasztva a turistákat. A haleledelek sem úszták meg.

Az őshonos planktonikus tüskás péharákokat kiszorították az '50-es években betelepített tegzes, vagy kékpúpos bolharákok, valamint a másik apróság, a ponthuszi tanúrák. A tanúrák süllő ivadék táp is veszélybe került a hínárosok visszaszorulásával. Eltűnőben a szintén őshonos tavi kagyló, s terjed a '30.as években uszályokon behurcolt vándorkagyló. Ez utóbbiak kiváló ponty és nagyobb testű keszeg takarmánynak bizonyultak.

A jelenleg legnagyobb hazánkban élő kagyló, az amúri, 2006-ban jelent meg a Balatonban, s a Keszthelyi-öböl állományának már a felét ez a faj teszi ki. Érkezett egy ehető ázsiai kagylófaj is, de nem ajánlatos sem főzve, sem grillezve falatozni belőle, mert szervezetében felhalmozza a vízben található, az emberi egészségre esetleg káros anyagokat is.  Előbb utóbb talán ezekből is őshonos magyar fajták lesznek. Akkor már jöhet a balatoni hekk is.

Szerző
Frissítve: 2014.07.21. 22:01

Nagyköveti posztot ért az „elkötelezett jobboldaliság”

A kormány római nagykövetnek jelölte a 69 éves Szentmihályi Szabó Pétert. A MIÉP egykori képviselőjelöltje, rádiókuratóriumi delegáltja a Wikipédia szerint az Antall-Boross-kormány idején a Külügyminisztérium sajtófőnöke volt, és a Hungarian Observer főszerkesztője, más diplomáciai tapasztalata azonban nincs. 

Jelenleg a Szépirodalmi Könyvkiadó ügyvezető igazgatója, a Keresztény Európa Párt elnöke. Hosszú éveken át volt a Magyar Demokrata és a Magyar Fórum publicistája, jelenleg a Nemzetőr hetilapban Isten malmai, a Karpatia folyóiratban Ha én fiatal volnék címmel jelennek meg közéleti írásai, napi rendszerességgel pedig a Magyar Hírlapban Sarkosan fogalmazva című rovatot tart fenn. Publikál a Keresztény Élet című lapban is, valamint esetenként feltűnik az Echo TV műsorvezetőjeként.

"Az utóbbi hetek új külügyi kinevezései azt mutatják: nincs olyan kormányzati szándék, hogy valóban profi diplomaták szolgálják az országot. Egyetlen dolog számít csak, hogy mennyire elkötelezett jobboldali valaki. Erre bizonyíték Szentmihályi Szabó Péter személye is. Követeljük, hogy ne nevezzék ki" - fogalmazott közleményében Hajdu Nóra.

Az Együtt-PM szövetség külügyi szakpolitikusa szerint Szentmihályi kinevezése beleillik a Külügyminisztérium végső szétverésének hónapok óta tartó folyamatába, mivel semmilyen diplomácia tapasztalattal nem rendelkezik, így szakmai munkavégzés nem várható tőle. Úgy fogalmazott: a kormány az utóbbi időszakban állandóan hangoztatott saját követelményrendszerével is szembemegy, hiszen a külgazdasági kapcsolatok középpontba állításához egy megfelelő tapasztalatokkal rendelkező diplomatára, nagykövetre lenne szükség, aminek Szentmihályi nyilvánvalóan nem felel meg.

Hasonlóképpen értékelte a kinevezést a Demokratikus Koalíció (DK) is. Ara-Kovács Attila külügyi kabinetvezető emlékeztetett: a jobboldali publicista írásai gyakorta jelentek meg a legszélsőségesebb magyar orgánumok hasábjain, így a Csurka István alapította Magyar Fórumban, a Kárpátiában, a Nemzetőrben. Ráadásul Szabó állítólag nem beszél olaszul, ezért még fideszes körökben is meglepetést keltett jelölése. Egyes kormánypárti források szerint az életművének erősen kétséges színvonala miatt Kossuth-díjat nem kaphat, így a kormány egy nagyköveti poszttal próbálja honorálni eddigi "szolgálatait".

A DK úgy véli: nem egyszerűen egy újabb, a Jobbiknak tett engedményről van szó, hanem a Jobbikkal kötött koalícióról, amit különösen veszélyessé tesz, hogy az most Magyarország Európa-politikáját is meghatározni látszik. Épp ezért a párt visszautasítja, hogy Szentmihályi Szabó Péter vagy a hozzá hasonlatos, "rasszista szellemiségű figurák" szerepet kaphassanak a magyar diplomáciában.

Szerző

Gőgös: vissza kell térni a gyökerekhez

Publikálás dátuma
2014.07.22. 07:06
Korábbi felvétel. Fotó: Népszava
Nem kell megújulnia az MSZP-nek, hanem azt kell csinálnia, amire alakult - mondta tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Gőgös Zoltán, a szocialisták új elnökhelyettese. A politikus szerint pártjának a következő egy évben újra rá kell találnia az emberekre és vissza kell térnie gyökereihez. Gőgös arról beszélt, mindenkinek el kell döntenie, hogy segíteni akar-e. Aki csak ártani tud, az inkább menjen el, talál teret magának a politikában. Kijelentette: a szocialistáknak most egy célja van, hogy két és fél millió ember számára vonzó programot készítsenek, ehhez várnak mindenkit, aki segíteni akar. 

Az MSZP-nek abba kell hagynia azt, hogy saját magával foglalkozik, az őszi önkormányzati választások előtt gyors megegyezésekre kell törekedni. Ott, ahol nem lehet, külön kell indulni, és "mindenki keresse meg önmagát". Túlságosan sokat ezzel már nem lehet foglalkozni, hiszen lehet, hogy ma vagy holnap kiírják az őszi választásokat - fogalmazott. Azt is mondta, hogy az MSZP-nek "ki kell jönni az irodából", és oda kell menni az emberekhez.

A szocialisták szombati kongresszusán, ahol Gőgöst elnökhelyettesnek választották, sok ismeretlen politikus került a vezetésbe.

Alelnök lett például a székesfehérvári Márton Roland, az elnökségbe került mások mellett a választók számára eddig ismeretlen Bárány Balázs, a Harmadik Hullám platform elnöke, Beke Károly mosonmagyaróvári agrármérnök, Laskovics Diána kecskeméti ápolónő, valamint a dunaújvárosi Magyar András. Forrásaink szerint a pártban is meglepetést okozott az új elnökség összetétele.

Többen úgy gondolják, hogy miután a politikában jártas szavazók is csak Tóbiás József pártelnököt, az elnökhelyettest, Ujhelyi István és Lukács Zoltán alelnököket, az EP-ből hazatérő Gurmai Zitát, illetve a szocialisták fővárosi elnökségére pályázó Tüttő Katát ismerik, nem lesz könnyű feladat visszaszerezni a választók bizalmát. Akkor sem, ha kijönnek az irodából. Annál is inkább, mert a pártnak nincs pénze, az idei két választási vereség után pedig a valaha volt nagy párt összezsugorodott.

Az új vezetéstől azt várják, hogy 2018-ra ismét kormányzóképes erővé formálják az MSZP-t. Úgy tudjuk, hogy az önkormányzati választáson azzal is megelégednének a szocialisták, ha a jelenlegi pozíciókat nem veszítenék el.

Szerző