Baki a főigazgató körül

Publikálás dátuma
2014.07.22. 07:04
Szabó Hedvig és Tasnádi László a nemzetbiztonsági bizottság ülésén FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Adminisztratív hiba történhetett, amikor a Magyar Közlöny múlt pénteki számában az jelent meg, hogy Szabó Hedvig igazgatót a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójává nevezték ki - jelentette ki tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke, aki már szombaton megütközését fejezte ki amiatt, hogy a miniszterelnök a szakbizottság előzetes meghallgatása nélkül nevezte ki Szabót, a tegnapi ülés után közölte, ki kell deríteni mi történt.

Alkalmasnak találta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetésére az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság Szabó Hedviget.

A parlamenti testület tegnapi rendkívüli ülésén csak négy kormánypárti képviselő vett részt, így ők szavazták meg az új főigazgató kinevezését. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt közölte, nem vesz részt a meghallgatáson, az ugyanis "eső után köpönyeg".

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszterelnök a szakbizottság előzetes meghallgatása nélkül nevezte ki a polgári titkosszolgálatoknak, a rendőrségnek és a NAV-nak telefon- és lakáslehallgatásokat, titkos megfigyeléseket végző, és más titkosszolgálatai technikai háttért biztosító szervezet első emberét. Hozzátette: az új főigazgatóval szemben nem szakmai, hanem kinevezését illető eljárási problémák vannak, a szocialisták ezért nem járulnak hozzá az utólagos, szerintünk jogilag értelmezhetetlen meghallgatáshoz.

Az ülés után Molnár lapunknak azt mondta, ki kell deríteni, mi történt pontosan. Hogyan jelenhetett meg múlt pénteken a Magyar Közlönyben, hogy Szabó Hedviget kinevezték a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójává. Vajon korán hozták nyilvánosságra a kinevezést és akkor a közlöny vétett, vagy bizottsági meghallgatás nélkül kapta meg a posztot az új főigazgató. A bizottság MSZP-s elnöke szombaton, miután újságíróktól értesült az ügyről, levélben kért magyarázatot Pintér Sándor belügyminisztertől. Molnár lapunknak kijelentette, a Miniszterelnökség feladata, hogy kiderítse az igazságot illetve megtalálja és megnevezze a felelőst. Hozzátette: akár ez, akár az igaz, súlyos szabálytalanság történt, ezért nem ment el a testület tegnapi ülésére.

Az ülés elején egyébként Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára adminisztratív hibával magyarázta, hogy múlt pénteken úgy jelent meg a főigazgató kinevezése, hogy a nemzetbiztonsági bizottság még nem hallgatta meg. Elmondta: a szakszolgálat vezetőjének kinevezése hosszú jogi procedúra, amely egyelőre ott tart, hogy Pintér Sándor belügyminiszter Hende Csaba honvédelmi és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyeztetve alkalmasnak találta Szabó Hedviget a szolgálat főigazgatójának, és ezt Orbán Viktor kormányfő is támogatta. Tasnádi arról is beszélt, hogy a tervek szerint jövő hétfőn hallgatta volna meg a bizottság az új főigazgatót, erről már egyeztetett a testület szocialista elnökével, valamint Németh Szilárd fideszes alelnökkel.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a kinevezéséről, illetve arról, hogy az új főigazgatót előzetesen nem hallgatta meg a nemzetbiztonsági bizottság azt mondta: érdeklődéssel követi a kinevezés ügyét, könnyen lehet, hogy ebben hibázott a kormány, amit meg fognak vizsgálni. Ha ezért a Miniszterelnökségé a felelősség, azt viseli - közölte.

A Magyar Közlöny megjelenése után sebtiben összehívott bizottsági ülésen nem vett részt az ellenzék, de mert Némerth Szilárd mellett jelen volt a fideszes Lezsák Sándor és Galambos Dénes, valamint a KDNP-s Móring József Attila, az ő szavazatukkal ki lehet nevezni az új főigazgatót.

Szerző

Orbáni "kötelesség" a szoborállítás

Publikálás dátuma
2014.07.22. 07:03
Demszky Gábor is beszélt a tegnapi tiltakozó demonstráción FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elmarad a vasárnap éjjel, titokban befejezett német megszállási emlékmű állami felavatása, mert a kormány "tiszteletben tartja" a szobor ellen tiltakozók sérelmeit, akik tegnap ismét a Szabadság téren demonstráltak. Orbán is újra megvédte az alkotást, szerinte "kötelességük volt" megépíteni azt. Azonban kiderült, az alkotók súlyos "bakit" követtek el: tévesen az állatáldozatokra használt héber szót alkalmazták az emlékmű egyik feliratán.

Nem lesz avatóünnepsége a Szabadság téri emlékműnek - jelentette be tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János úgy fogalmazott, helyes döntés, hogy a kormány nem ünnepel, hanem "tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, félreértéseit". A miniszter "képzőművészeti ízléskérdésben" nem kívánt állást foglalni, szerinte "az ügy nem a tetszik vagy nem tetszik kérdése". Úgy vélte, az emlékmű nem valakik ellen szól, hanem "valamire emlékeztet mindannyiunkat", a kormány pedig senkinek sem szeretné sérteni a személyes érzékenységét.

Lázár János ezután értelmezni kezdte az emlékművet, amellyel szerinte "világosan kőbe akarták vésni, egyértelművé tenni a jelen- és az utókornak, hogy a magyarországi zsidóság deportálása, a magyar holokauszt a német megszállás nélkül nem következett volna be". Ezért a miniszter szerint úgy tisztességes, ha a holokausztról, és az abban viselt magyar és német felelősségről "egyszerre tudunk beszélni normálisan". Hozzátette: az, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nem azt jelenti, hogy az akkori magyar kormányzatok vagy állami hivatalnokok személyes, illetve közösségi felelősségét elvitatnák".

Lázár szerint a Magyarország ellen Németország által elkövetett bűn nem mentesíti Magyarországot, "nem mentesít bennünket az általunk elkövetett bűnök felelőssége alól". "Mi megpróbáltunk korrektül, tisztességesen és lelkiismeretesen eljárni. Lehet, hogy voltak hibák, egyeztetési hibák adott esetben, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát" - tette hozzá a miniszter.

Nem tudni, mit érthetett Lázár János "egyeztetési hibák" alatt, de a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tegnapi közleménye szerint a szervezet 2014-ben "hiába kezdeményezett párbeszédet a Budapest szívében felállított köztéri emlékmű ügyében". A Mazsihisz viszont közölte: törekvésük mégsem volt eredménytelen, mert a "német megszállás emlékművének" nevezett szobor jelképrendszerét kiemelkedő magyar tudósok, egyházi személyiségek és közéleti gondolkodók bírálták határozottan, és több mint száz napon át folyamatos tiltakozás övezte a kormány által felállítani tervezett emlékművet.

"A magyarországi zsidóság képviselete változatlanul várja, hogy a Holokauszt-emlékévet meghirdető magyar kormány méltó módon és közös munkával, nem csak szavakban, hanem tettekkel is fogadja vissza a magyar nemzetbe a magyar zsidóság kiszolgáltatott és ártatlanul legyilkolt áldozatait" - fogalmazott a Mazsihisz.

Nem csoda, hogy a zsidó közösség nem találja méltónak az emlékévhez a Szabadság téri szoborcsoportot, hiszen máris kiderült róla egy hanyagságra és hozzá nem értésre utaló, kínos momentum. Radnóti Zoltán rabbi arról számolt be blogján, hogy az emlékművön szereplő, héber nyelvű felirat egyik szava, a "korbán" - amely a holokauszt magyarországi áldozataira utalt volna - "önmagában használva a Szentélyben bemutatandó állatáldozatot jelenti". A rabbi szerint a nemtörődömséget mutatja, hogy valamilyen fordítóprogramot vagy "héberül nem eléggé tudó embert" használhattak fel az alkotók. Radnóti rámutatott, a holokauszt (vagy bármilyen mártír) áldozatokra külön szó van a héber nyelvben (chálálé hásoá). Ráadásul a rabbi szerint a szöveg héber szórendje hibás, és a jelzős szerkezet fordítva van. "Kiüti az (szak)ember szemét. Faragás előtt nem ellenőriztették le valakivel. Az trehányság. Vagy magabiztosság" - írta Radnóti.

A nyelvi hibával kapcsolatban Lázár János kijelentette: "Meg fogom alaposan vizsgáltatni, és ha hibát követtünk el, bocsánatot kell kérnünk, és intézkedni fogok a kijavítására". A hivatalos magyarázat gyorsan meg is érkezett: a Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a hibát az Országos Fordító és Fordításhitelesítési Iroda követte el, amely a Miniszterelnökség és a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából fordította le a szöveget.

Tegnap ismét tüntettek a Szabadság téren. Magyar Fruzsina, a téren április 8-a óta tartó civil demonstráció egyik szervezője lapunknak azt mondta: azt sem tartják kizárnak, hogy valamelyik hajnalban a kormány megszentelteti ezt az aljas "förmedvényt".

A dramaturg sunyinak nevezte, hogy éjjel állították fel a tiltakozást kiváltó szobrot, de azt is, hogy Orbánék még felavatni sem merik az alkotást. A "gonoszságnak is van logikája, ezeknek viszont logikájuk sincs" - mondta Magyar Fruzsina. A téren tegnap délelőtt többen provokálták az emlékmű ellen tiltakozókat, valaki kijelentette, hogy "vannak magyarok és vannak maguk", vagyis a "magyarországi születésű emberek". A demonstrációkat szervező dramaturg szerint ezeket az embereket azért küldték a

Szabadság térre, hogy verekedést szítsanak, a tiltakozók azonban legfeljebb szavakkal szálltak szembe velük. Pedig az '56-os halálra ítélt Mécs Imrét is gyalázták.

Magyar Fruzsina szerint csak akkor lesz változás az országban, ha a miniszterelnök és kormánya eltűnik. A civileknek az a feladatuk, hogy szembeszálljanak ezzel a hatalommal, az ellenzéknek pedig az a dolga, hogy mellettük álljon, bár a jelenlegi ellenzékről a dramaturg most inkább nem akarna beszélni. Elmondta, hogy ezen a héten minden nap ott lesznek a Szabadság téren, ahogy ezt már korábba is tervezték. A továbbiakról pedig később döntenek.

Orbán: a kormány eleget tett kötelességének
Amikor helyére emelték a köztéri alkotást, a kormány eleget tett kötelességének, amellyel az alkotmányos rendnek, az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozunk - fogalmazott írásos közleményében Orbán Viktor a Szabadság téri emlékművel kapcsolatban.
A miniszterelnök szerint az emlékmű "mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt", sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést. Orbán emlékeztetett, hogy 1944. március 19-től 1991-ig Magyarország területén folyamatosan állomásoztak megszálló csapatok.
"A megszállás hosszú évtizedei alatt olyan szörnyű dolgok történtek Magyarországgal és a magyar állam polgáraival, amelyek függetlenségünk és nemzeti önrendelkezésünk megléte esetén sohasem következhettek volna be" - közölte a kormányfő, amellyel lényegében elismételte korábban is fenntartott álláspontját. De Lázár Jánossal ellentétben nem tette hozzá, hogy a szoborcsoport nem mentesíti a magyar államot az általa elkövetett bűnök alól.
Orbán szerint az emlékművel "gyermekeinket és unokáinkat arra figyelmeztetjük, hogyha szabad, békés, boldog életet akarnak, ha a Magyarországon élő emberek közötti egyetértést kívánják, és ha az elődök által fölhalmozott értékek fennmaradását fontosnak tartják, mindenekelőtt Magyarország függetlenségét és önrendelkezését kell megvédeniük, megtartaniuk, és ha a szükség úgy hozza, visszaszerezniük".

Tükröt állítottak fel tegnap a tiltakozók a Szabadság téren – talán a kormánynak is illene belenéznie FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Tükröt állítottak fel tegnap a tiltakozók a Szabadság téren – talán a kormánynak is illene belenéznie FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Hírünk a nagyvilágban

AP/Washington Post: Az éjszaka közepén, a rendőrség őrizete mellett helyezték el a vitatott Szabadság téri emlékmű fő figuráit - írta az amerikai hírügynökségre hivatkozva a washingtoni lap. Az újság szerint a szobrot zsidó csoportok és mások széles körben bírálták, mert abban kísérletet látnak arra, hogy az Orbán-kormány bagatellizálja Magyarország szerepét a holokausztban. Ellenzik, hogy az országot a nácik áldozataként állítsák be, hiszen a magyarok a németek szövetségesei voltak a világháborúban.

Hospodárské Noviny: "Az éj leple alatt általában olyan cselekedeteket szoktak véghez vinni, amelyeket később a rendőrség azért vizsgál ki, mert nem lett volna szabad megtörténniük" – írta a megszállási emlékmű befejezésével kapcsolatban a cseh politikai és gazdasági napilap. "Ha azonban az éj leple alatt, ráadásul rendőri felügyelettel, kell szobrot állítani az elesett hősöknek, az azt jelzi, hogy az egész társadalommal van valami baj" – mutat rá a "Módosított történelem" című jegyzetében az újság. A szerző szerint a budapesti emlékmű allegóriája "kissé megfeledkezett" arról, hogy a Magyar Királyság 1941-ben Németország oldalán lépett be a második világháborúba, illetve, hogy az ottani zsidóság csaknem félmillió tagját is a halálba küldték. "Az emlékművek a kor emlékei, arról vallanak, milyenek vagyunk, s hogyan akarjuk láttatni magunkat a jövőben. Érthető, hogy a magyarok többsége csak a náci agresszió ártatlan áldozataként szeretné láttatni magát. Történelmük értelmezéséhez azonban semmiféle emlékmű nem nyújt nekik segítséget" – fogalmazott a cseh lap.

Rzeczpospolita: "Sietősen állították fel szombatról vasárnapra virradó éjszaka a német megszállás áldozatainak emlékművét, amely régóta éles vitákat kavar" – írta a lengyel napilap szerzője. Jaroslaw Gizinski, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztője úgy fogalmazott, az emlékmű által kiváltott viszály sokáig marad a magyarországi történelempolitikai vita egyik fő tárgya. "A magyar viszály-emlékmű" című cikk ismertette az emlékmű felállítása körüli vitákat. A lengyel szerző az esztétikai kifogások mellett, legfőbb elvi ellenérvként kiemelte, hogy az emlékmű koncepciója "ellentmond a történelmi tényeknek, hiszen megkerüli azoknak a magyaroknak a felelősségre vonását, akik kollaboráltak a németekkel, vagy a nyilas mozgalom résztvevőjeként maguk is háborús bűnöket követtek el".

Der Standard: Tojászáporral tiltakoztak a polgárok a Szabadság téren a vitatott megszállási emlékmű ellen - írta az osztrák napilap. A szobrot az éjszaka leple alatt helyezték el, amit Fried Alice holokauszt-túlélő az újságnak nyilatkozva gyávaságnak minősített a jobboldali-konzervatív hatalom részéről, a szobrot pedig történelemhamisítónak tartja. A tiltakozók azt kiabálták, hogy Magyaroszág rendőrállam, és megpróbálták ledönteni a kordont, amely mögött sok rendőr sorakozott fel. A baloldali ellenzék politikusai azt ígérik, hogy ha ősszel a balközép adhatja a polgármestert, akkor eltávolítják az alkotást. Közben újólag bírálják az Orbán-kabinetet, amely nemcsak hogy figyelmen kívül hagyta a tömeges társadalmi ellenállást, hanem ráadásul éjszaka végeztette el a munkát. A bírálók szerint a kormány megpróbálja alátámasztani a mítoszt, miszerint Magyarország áldozat volt a háborúban, illetve tagadja, hogy a magyarokat is felelősség terheli a holokausztért. A Mazsihisz tiltakozásához csatlakozott a Zsidó Világkongresszus is - írta a svájci lap.

Tóbiás: a kormány elveszítette a kontrollt

Az MSZP elnöke szerint a kormány elveszítette a kontrollt, amit a Szabadság téri német megszállás áldozatai emlékművének felállítása is jelez.

Tóbiás József hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában azt is hangsúlyozta, hogy a kormány nem formálhat mindent a maga képére, kizárt, hogy így erős Magyarországot építhet.

Az ellenzéki párt szombaton megválasztott új elnöke azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben arról beszélt, most jött el az a kor, amikor már nem kell kordonok mögé bújni. Vasárnapi tapasztalatát felidézve hozzátette: amikor kint volt a Szabadság téri tüntetésen, "ott csak kordon volt és csak rendőr".

Véleménye szerint a konfliktushelyzetet a kormány megoldhatta volna, ha érzékeny és figyel a különböző társadalmi véleményekre. Azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémia is aggályosnak nevezte ezt az ügyet, mert megosztja a társadalmat.

A kormány azonban eldöntötte - folytatta -, hogy nem figyel a külső szereplők jelzésére, hanem politikai döntést hoz.

Tóbiás József feltette a kérdést: miért kell egy emlékművet az éjszaka leple alatt felépíteni? Mint mondta, a berlini falat is éjszaka építették.

A német megszállás áldozatai emlékművének elemeit vasárnap reggelre emelték be a helyükre a fővárosi Szabadság téren, emiatt civilek és ellenzéki politikusok tiltakoznak.

Szerző