Az örökbefogadás lehetőségeiről nem gyakran esik szó a találkozókon, igaz, a megkérdezettek többsége a kihordást és örökbe adást nem tartja opciónak. Legtöbben, ha nem szakítanák meg a terhességet, akkor megtartanák a csecsemőt. Kiderült, a nők döntését a legritkább esetben befolyásolja a tanácsadás, ugyanakkor a hibáztató, érzelmeikre ható érvelések és megjegyzések traumatikussá, nehezen feldolgozhatóvá teszik az egyébként sem könnyű élethelyzetet.
Jelenleg kizárólag a művi terhességmegszakítást alkalmazhatják az orvosok, ám a tanácsadásokon ennek veszélyeiről és további terhességekre gyakorolt hatásairól a nők fele egyáltalán nem kapott tájékoztatást. Akiknek viszont beszéltek róla, leggyakrabban a későbbi terhességekre vonatkozó kockázatokról, és szinte minden esetben a meddőségről és a méhfal elvékonyodásának veszélyéről hallgathatták meg a védőnőket.
Közben kiderült, változhat a kormány álláspontja a gyógyszeres terhességmegszakításról. A Népszabadsággal a Zombor Gábor vezette egészségügyi államtitkárság azt közölte, az ügyben a "szakmai álláspontot a szakmai kollégium illetékes tagozata alakíthat ki, hitelt érdemlően ez vehető figyelembe". Némi kétkedés társulhat ehhez a kijelentéshez, és az abortusztabletta pozitív kormányzati megítéléséhez, ugyanis az, amire az államtitkárság hivatkozik, már rég elkészült. A tablettát még a 90-es évek elején a WHO vizsgálatához csatlakozó Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán vizsgálták. 2005-ben a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium támogatta is a használatát, szigorúan kórházi körülmények között, a terhesség nyolcadik hetéig.
A szakmai kollégium kifejtette: ez a terhességmegszakítás egyik alternatívája, amely a műtéti beavatkozással szemben kevésbé terheli meg a női szervezetet. Álláspontjuk azóta nem változott, a Szülészeti- Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság titkára, Szőnyi György lapunknak korábban kijelentette, a szakma ma is ehhez tartja magát. Elmondta azt is, hogy a szakmai kérdések a törzskönyvezés előtt merülhettek fel, ma már a módszertanról, vagyis a gyógyszer használatának körülményeiről, illetve a finanszírozásról lehetne vitatkozni.
Az abortusztabletta két évvel ezelőtt kapta meg a hazai forgalomba hozatali engedélyt. A szaktárca akkor közölte is, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnél lezárult a 2009 őszén indított, uniós jogszabályokhoz kötött nemzetközi - több tagállamban egyszerre lezajló - engedélyeztetési eljárás befejező szakasza. Akkor elhangzott, a gyógyszer rendelhetőségét a legszigorúbb feltételekhez kötik majd, amely kizárólag intézményi körülmények közötti alkalmazást tesz lehetővé.
A Kereszténydemokrata Néppárt azonnal ellentámadásba lendült, a párt szerint az abortusztabletta bevezetése kiterjesztené az életellenes fellépés lehetőségét. Szócska Miklós akkori egészségügyi államtitkár sietve ki is jelentette: Magyarországon nem kerül forgalomba az abortusztabletta, a készítmény regisztrálása csak nemzetközi kötelezettség volt. A politikai ellenállásnak az lett az eredménye, hogy az egyetlen hazai intézmény, amelyik alkalmazta a szert, ma már nem teszi. A gyártó is visszakozott, az engedélyezési fázis utolsó lépését nem tette meg, nem adta át az első dobozt, vagyis az úgynevezett próbagyártási tételt az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek.
