Megpihenhet az alapkamat

A jegybankárok a várakozásokkal ellentétben az utóbbi hónapokban megszokott 0,1 százalékpont helyett 0,2 százalékpontot vágtak az alapkamaton, amely így mától 2,1 százalékos lett. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki az utóbbi hónapokban kerülte a nyilvános szereplést, váratlanul kiállt az újságírók elé és közölte: a Monetáris Tanács keddi kamatdöntésével véget ért a 24 hónap óta tartó, töretlen kamatcsökkentési ciklus.

Tévedett Balog Ádám. A jegybank alelnöke az elmúlt héten még úgy nyilatkozott a vs.hu hírportálnak, hogy még egy-két kamatcsökkentésre van mód. Kedden - az alelnök jelenlétében - Matolcsy György bejelentette, a 2012. augusztusában - még Simor András elnöksége alatt, de ellenszavazata mellett - megindult kamatvágási ciklus véget ért. Akkor 7 százalékról 6,75 százalékra csökkentették a rátát, tegnap pedig 2,3 százalékról 2,1 százalékra. (A kamatvágás mértéke most kétszerese volt az utóbbi időben megszokottnak.)

Matolcsy György megvonta a mérlegét a kamatvágási ciklusnak: 2012 nyara óta - a jegybank számításai szerint - a folyamatosan lemorzsolódó alapkamat 1,1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és 64 milliárd forinttal mérsékelte a költségvetés kamatkiadásait. Az elnök kiemelte: a kamatcsökkentési ciklus segítette azt is, hogy tavaly kikerüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól az ország, valamint, hogy a következő években 300 milliárd forinttal csökken az államadósság finanszírozási terhe.

Az MNB becslése szerint a kamatcsökkentések két év alatt összesen 1,1 százalékponttal emelték az éves infláció átlagos értékét, a kamatcsökkentések nélkül az idei infláció számottevően negatív tartományba, mínusz egy százalék közelébe süllyedhetett volna - mondta Matolcsy György. Az utóbbi állítást a szakértők kétségbe vonják, ugyanis nincs olyan tapasztalat, hogy a kamatcsökkentés az infláció átlagos értékét növelné.

Jegybanki helyzetértékelés

A Monetáris Tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. A belső keresleti tételek élénkülése ellenére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

A jegybank kamatvágási mértéke a teljes piacot meglepte - tudtuk meg Kondrát Zsolttól. Az MKB Bank vezető elemzője utalt arra, hogy a vártnál nagyobb kamatcsökkentéssel az MNB lezárta a kamatcsökkentési ciklust, így a mától érvényes alapkamat viszont megfelel annak, amit alapesetben vártak. Matolcsy György sajtótájékoztatóján megfelelt azoknak az elemzői várakozásoknak is, hogy iránymutatást adjon az alapkamat pályájára. A jegybank elnöke bejelentette, hogy az alapkamat 2015 végéig 2,1 százalékon marad, ha az inflációs kilátások nem romlanak időközben. Nem zárta ki teljesen az MNB vezetése a kamatcsökkentések újraindulását sem, de ezt a jelenlegi információk alapján nem tartották valószínűnek.

Kondrát Zsolt várakozása szerint alapesetben hosszabb ideig is 2,1 százalékon marad az alapkamat. A kamatemelési ciklus kezdete azonban jóval korábbi lehet az MNB által jelzettnél, amit elsősorban a Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi bank kamatemelési ciklusa és a globális befektetési hangulat alakulása befolyásolhat. Az MKB Banknál már a jövő év közepe felé szigorítási ciklus beindítását látnak szükségesnek. Ezt azonban lefelé mutató kockázatok övezik: ha az eurózóna deflációba kerül, akkor az alapkamat hosszabb távon is alacsony szinten maradhat - fejtegette Kondrát Zsolt.

A szakértő utalt arra, hogy a forint kissé erősödött a jegybankból érkező hírekre, azaz hogy a közeljövőben nem lesz további kamatcsökkentés, de az állampapír-piaci hozamok nem mozdultak meg, gyakorlatilag megdermedt a kötvénypiac. (Az euró árfolyama kedden késő délután 308 forint körül járt.) Az éven belüli állampapír benchmark (összehasonlító) hozamok 1,90 százalék alatt vannak.

Az MKB vezető elemzőjének véleménye szerint, a jegybanki bejelentésnek komolyabb hozamemelkedést kellene kiváltania, de az MNB korábbi intézkedése a két hetes kötvényének két hetes betétté alakításáról a rövid lejáratok felé tereli a befektetőket, így itt akár hosszabb ideig is eltarthat a hozamszint normalizálódása. A hosszabb lejáratokon megnőhet a volatilitás (változékonyság), ahogy a piac a kamatemelési ciklus potenciális kezdetét próbálja majd beárazni. Az euró-forint árfolyam esetében a kezdeti erősödést átmenetinek tartják, az alacsony hozamkülönbözet mellett a forint nagyon érzékennyé vált a nemzetközi befektetői hangulat változására - közölte Kondrát Zsolt.

Nincs kamatcélunk, csak inflációs célunk van, ezért nem számít nekünk hogy másutt - például a lengyeleknél vagy a bolgároknál - mekkora a kamatszint - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Matolcsy György, azt a látszatot keltve, hogy Magyarország képes függetleníteni magát a globális monetáris folyamatoktól, beleértve a feltörekvő országokat is.

Az elnöknél sokkal realistább hangot ütött meg a sajtótájékoztatón Bártfai-Mager Andrea, a Monetáris Tanács egyik külső tagja, aki emlékeztetett arra, hogy a 2012. augusztusi indulásnál kétségek merültek fel a kamatcsökkentési ciklussal kapcsolatban, de az idő őket igazolta. Ugyanakkor elismerte, miközben óvatosak voltak, szerencséjük is volt. Úgy vélte, hogy a piac elfogadta a lépéseiket és sikerült horgonyozni az inflációs várakozásokat is. (Ez alatt azt értette, hogy a gazdaság szereplői - a vállalkozások és a háztartások - inflációs várakozása csekély, ami nem gerjeszti az inflációt, nem ösztönzi az áremelkedéseket.)