Négy óra 38 perc - naponta átlagosan ennyit töltünk a tévé előtt, és ez 10 perccel több, mint egy évvel korábban. Ugyanez az átlag, a teljes népességé csaknem húsz éve, 1995-ben még 3 óra 30 perc volt, 2005-ben pedig 4 óra 24 perc, és a tendencia vélhetően jövőre sem fordul meg.
Egyre többet tévézünk, ennek ellenére egyre kevésbé választjuk az országos kereskedelmi tévék műsorait; legalábbis a nézettségkutató Nielsen április-júniust vizsgáló, második negyedéves mérései szerint: a két népszerű csatorna (hogy egyértelmű legyen, az RTL klub és a TV2) a teljes népességben együttesen 27,1 százalékos közönségarányt ért el, ami 3,9 százalékponttal rosszabb, mint egy éve - a nézők pedig főként a közszolgálati csatornákhoz terelődtek: átlagosan a tévézők 17,6 százalékát tudta elérni az M1-M2-Duna Tv és a Duna World, ami 3 százalékponttal több, mint 2013-ban ilyenkor volt. (A retróadásokat sugárzó M3 annak ellenére nem közszolgálati, hogy a Közszolgálati Archívumban lévő felvételekből él - a szerk.) Kár volna tagadni, hogy a június 30-ig végzett Nilesen-mérések alakulásába alaposan beleszólt a június 12-én startolt labdarugó-világbajnokság közvetítése, hiszen a meccsekkel egyedül az M1-en lehetett találkozni, a közszolgálat javulása így csak átmenetinek tekinthető.
A mérésből ugyancsak kiderül, hogy nem a gyermekek töltik a legtöbb időt a tévé előtt: összesen 3 óra 8 percet három hónap alatt, ami mindössze 4 perccel hosszabb, mint egy éve, a kereskedelmileg legfontosabb korosztály, a 18-49 éves csoport már jóval többet tölt a készülékkel: napi 3 óra 53 percet, ami 7 perccel több az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Jellemzően az 50 év felettiek választják a szórakoztatás eme otthoni formáját, és egyre inkább ezt találják a kulturálódás alternatívájának: átlagosan 6 óra 2 percet néztek tévét, 16 perccel többet, mint egy évvel korábban. Érdemes az egyes csatornatípusok számait is megnézni, hiszen azok gyakorlatilag semmit nem változtak: a gyerekcsatornák részesedése 4,7 százalék, a hírcsatornáké 3,9, az ismeretterjesztő csatornáké 4,9, a sportcsatornáké és a zenecsatornáké egyaránt 2,6 százalék, az életmódcsatornáké pedig 2,1 százalék volt április és június között. Közben a műsorfogyasztás 14,8 százalékát mozifilmek tették ki.
A nagyobb csatornák eredményeit mindenesetre némileg árnyalja az egy éve lezajlott digitális átállás, hiszen 2013 második negyedéve volt az utolsó teljes negyedév, mielőtt lekapcsolták az analóg földi sugárzást. Az átállás az országos kereskedelmi adók kárára változtatott a számokon, tavaly együtt átlagban a teljes közönség 29 százalékát tudta lekötni az RTL és a TV2 - a mostani második negyedéves adatok ezt ugye nem érik el -, ám mindkét adó kisebb fiókcsatornákkal próbálja az anyaadóktól lemorzsolódó nézőket visszaszerezni. Ez az RTL-csoportnak (a főcsatorna mellett az RTL II, RTL 3, a Film+, a Film+ 2, a Cool, a Reflektor, a Sorozat+, a Muzsika TV) és a TV2-csoportnak (a főcsatorna mellett a SuperTV2, a Fem 3 és a Pro4) is sikerült tavaly, együtt gyakran a nézők több mint 40 százalékát tudták magukhoz csábítani.
Több évre visszamenőleg azonban mégis láthatók veszteségek, mindkét csatornánál. Az RTL Híradójának nézettsége 2012. novemberében érte el csúcsát - adásonként olykor 35 százalékkal is -, a TV2 Tények viszont még 2011 nyarán, 40 százalékot is hozott. És bár az RTL Híradójának közönségaránya csökkenőben van az elmúlt években, mégis az egyetlen közéleti-politikai műsor volt tavaly, amely a 10 legnézettebb adás közé be tudott kerülni (lásd keretes írásunkat). Még annak ellenére is, hogy a bulváros témákkal, balesetekkel, bűnügyi anyagokkal erősítő Tényeket tavaly nyáron addig példátlan módon 18 órás kezdésre tette - ekkor az RTL Híradójától kezdtek elpártolni a nézők, ám amikor ugyanezt idén májusban meglépte az RTL Klub (azóta szintén 18 órától, lényegében egy órás Híradót közvetít), amúgy minden korcsoportot érintő közönségvesztése megállt. Főként a Tények miatt a TV2-től a 40 év alattiak pártoltak el, igaz, az 50 év felettieknél nyerőnek bizonyult a politikát teljesen mellőző hírösszeállítás. Nagyon fontos a mérésekben a lakóhely szerinti megoszlás is, hiszen vidéki városokban inkább a Tények vezet, Budapesten pedig már az RTL. Ugyancsak érdekes különbségeket mutat az iskolázottság, az alap- és a középfokú végzettségűek inkább választják a TV2 adását, míg az RTL műsorait szívesebben nézik azok, akik jobban képzettek.
Tavaly nem kellettek a kormánypártiak
Sem a HírTV, sem az Echo TV nem volt tavaly a legnézettebb tévécsatornák között - ez derült ki abból a nézettségi listából, amely azt rangsorolta, hogy a 2013. január 1. és december 31. közötti időszakban a 18 év felettiek az este 6 és 10 óra közötti főműsoridőben milyen csatornákat néztek.
A meglepő adatokat a Comment:com blog publikálta: eszerint az első három helyen a három országos csatorna szerepelt, a legfontosabb nézettségi sávban 21,44 százalékos közönségaránnyal az RTL győzött, jócskán lemaradva mögötte a TV2 végzett 15,94 százalékkal. A harmadik ugyan az M1 lett, ám csak feleannyian nézték, mint a TV2-t: összesen 7,65 százakos arányt szerzett. Az ország negyedik legnézettebb csatornája viszont az ATV lett, 4,64 százalékos közönségaránnyal, amellyel viszont a Coolt, a Film+-ot, valamint a Viasat 3-at is megelőzte.
Külön említést érdemelnek a kormánypárti adók, a HírTV és az Echo TV is, hiszen a lista alapján nem voltak túl népszerűek a 18 év felettiek körében: igaz ugyan, hogy egyik adó sem méreti meg magát a nézettségkutató AGB Nielsennel főműsoridőre, csak egész napos nézettségre, de az eredmények így is beszédesek. A Hír TV-nél az utolsó ismert adat tavaly szeptemberi volt, amikor a teljes népesség 1,3 százaléka, a 18-49-es korosztályon belül 0,8 százalék volt rájuk kíváncsi, míg az Echo TV a listán 38. lett 0,31 százalékos közönségaránnyal, amelynél viszont még a Muzsika TV is jobb számokat hozott: 0,71 százalékot ért el.
A legnézettebb műsorokat nézve egyéb meglepetés is akad: tavaly az RTL Klub Híradóját leszámítva ugyanis egyetlen közéleti-politikai műsor sem került be a 10 legnézettebb adás közé, volt adása, amelyik 1,6 millió nézőt vonzott. A kibővített 30-as listába fértek csak el a TV2 műsorai, a Tények és a Napló.
