El kell venni a 2018-as labdarúgó vb-t Oroszországtól!

Publikálás dátuma
2014.07.23. 13:37
Fotó: Harry Engels, Getty Images
Több német politikus szerint a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogának visszavonása a megfelelő szankció, ha Moszkva továbbra sem segíti a maláj utasszállító tragédiája okainak feltárását és az ukrán válság békés rendezését.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, "a FIFA elgondolkodhatna, hogy Oroszország valóban alkalmas-e egy vb megrendezésére" - mondta Michael Fuchs, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség parlamenti frakciójának helyettes vezetője a Handelsblatt című üzleti lap online kiadásában szerdán megjelent összeállításban, kiemelve, hogy a vb-pályázat megismétlése sokkal hatékonyabb büntetőintézkedés lenne, mint az eddiginél keményebb gazdasági szankciók bevezetése.
Fuchs szerint a 2018-as vb-t Oroszország helyett Németország, Franciaország és Olaszország közösen "gond nélkül" megrendezhetné. "Van elég világbajnoki mérkőzésre alkalmas stadionunk" - mondta a politikus.

Több konzervatív politikus egyetért a felvetéssel. A FIFA-nak "egyértelművé kell tennie, hogy a nemzetközi jog előírásainak betartása a vb-rendezés alapvető feltétele" - jelentette ki például Frank Steffel CDU-s képviselő. Erika Steinbach, a konzervatívok emberi jogi ügyekkel foglalkozó politikusa pedig azt emelte ki, hogy amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem változtat külpolitikáján és "lábbal tiporja az emberi jogokat", addig nem szabad világversenyeket rendezni Oroszországban.
Ellenzéki képviselők szerint is meg kell fontolni a FIFA-döntés felülvizsgálatát. A labdarúgó világbajnoksággal Putyin "színpadot kapna propagandaműsorának előadásához" - mondta Dieter Janacek, a Zöldek parlamenti képviselője.

Ugyanakkor a konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter szerint korai még a 2018-as vb-ről vitatkozni. "A következő torna előtt négy évvel nem különösebben okos lépés vitát kezdeni a vb-ről" - mondta Gabriel.

A németek többsége támogatja, hogy újabb gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszország ellen. A YouGov közvélemény-kutató intézet szerint a lakosság 53 százaléka egyetért azzal, hogy Németországnak és más nyugati államoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük, és csak 26 százalék ellenzi ezt.

A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint viszont nincs sok értelme a szankciók bővítésének. Nem a gazdasági büntetőintézkedés a megfelelő eszköz az ukrajnai politikai konfliktus rendezéséhez - mondta Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője egy szerdai lapinterjúban. Kiemelte, hogy 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól, és az eddigi szankciók is ártottak, hatásukra az év egészében 4 milliárd euróval csökkenhet az Oroszországba irányuló export 2013-hoz képest.

Szerző

Újabb verekedés tört ki az ukrán parlament ülésén

A keddi dulakodás után szerdán ismét verekedéssel kezdődött az ukrán parlament plenáris ülése: a nacionalisták most a kommunistákkal csaptak össze.

A verekedés Olekszij Kajdának, a Szabadság (Szvoboda) párt képviselőjének felszólalása után tört ki. A honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy Petro Szimonyenko, a kommunista párt vezetője az egyik orosz tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy a Kelet-Ukrajnában folyó "terrorellenes művelet" során a kijevi vezetés "ukránok ezreinek életét oltotta ki". Azt is mondta, hogy a harcok övezetében "kiveszik a halott civilek szerveit". Ezután a Szabadság párt tagjai követelték, hogy távolítsák el az ülésteremből a kommunista frakció tagjait.

Olekszandr Turcsinov házelnök viszont nem bocsátotta szavazásra a kérdést. A jelenleg kormányon lévő nacionalisták megnyugtatására annyit mondott, hogy csütörtökön, amikor életbe lép az előző nap elfogadott törvénymódosítás, bejelenti a kommunista frakció feloszlását. Szavai nyomán azonban több "szvobodás" képviselő a kommunista frakció szektorához lépett, és néhányszor fejbe vágták Szimonyenko pártelnököt. Előző nap a Szabadság pártiak a Viktor Janukovics posztjáról eltávolított államfő hivatali idejében kormányzó Régiók Pártjának tagjaival verekedtek össze.

Az indulatokat Mikola Levcsenko "régiós" képviselő szavai váltották ki. Felszólalásában ugyanis a honatya azt mondta, hogy kudarcba fulladt Petro Porosenko elnök kelet-ukrajnai béketerve. A házelnök megvonta tőle a szót, majd miután ez dulakodáshoz vezetett, megszavaztatta, hogy távolítsák el Levcsenkót az ülésteremből. A provokációért három napra kitiltott honatya szerdán megjelent az ülésteremben, ami úgyszintén felszította a nacionalisták dühét.

A képviselők kedden törvénymódosítást fogadtak el, amely lehetővé teszi a kommunista párt képviselőcsoportjának feloszlatását. A módosítás értelmében a házelnök bejelentheti egy frakció megszűnését, ha tagjainak száma a meghatározott minimum alá csökken. A szabályok szerint a minimum létszám a parlamenti ciklus kezdetekor meglévő legkisebb frakció tagjainak száma. A jelenlegi összetételű törvényhozásban a kommunistáké volt a legkisebb létszámú frakció, amelyből mostanáig több képviselő kilépett. A törvénymódosítást Porosenko elnök estére már alá is írta, életbe lép, amint megjelenik a két hivatalos ukrán napilapban.

Szerző

A fegyverexport érzékeny kérdés

Nagy Britannia a továbbiakban is exportál fegyvert és katonai felszerelést Oroszországnak, legalábbis ez derült ki egy ma nyilvánosságra hozott brit parlamenti jelentésből. Az ügy elsősorban azért érdekes, mert alig két napja még David Cameron kormányfő bírálta Franciaországot, amiért nem függeszti fel a Mistral szerződést és leszállítani készül Oroszországnak a helikopter hordozó hadihajókat. 

Hétfőn Cameron felhívást intézett az Európai Unióhoz, amelyben az Oroszországba irányuló fegyverexport leállítását kérte és kijelentette, hogy Nagy Britannia márciusi ígéretéhez hűen, befejezte az ilyen irányú kivitelt. A most nyilvánosságra hozott jelentés azonban azt mutatja, hogy mindmáig hatályos 251, a brit kormány által jóváhagyott licensz, amely 132 millió font sterling, mintegy 167 millió euró értékű fegyverexportot tesz lehetővé. Csupán 31 licenszet vontak vissza. Az engedélyezett kiviteli listán elsősorban precíziós fegyverek, lőszer könnyűfegyverekhez, golyóálló mellények, hadi kommunikációs és éjjellátási felszerelések szerepelnek.

Az amerikai külügyminisztérium is ismételten reagált a Mistral ügyre. Amerikai idő szerint tegnap este Marie Harf szóvivő nem helyénvalónak nevezte, hogy Franciaország nem mondja fel a szerződést. „Senkinek sem kellene fegyveret szállítania Moszkvának”, mondta a szóvivő, jelezve, hogy mindezt Oroszországnak a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepéért tartják kívánatosnak. Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai országok úgy vélik, az ukrajnai szakadárok részére Oroszország biztosítja a fegyverzetet.

Josh Earnest Fehér házi szóvivő úgy fogalmazott „jóérzés kérdése” az Oroszországba szánt fegyverexport felfüggesztése. Emlékeztetett, hogy Barack Obama júniusban Brüsszelben is jelezte aggodalmait a Mistral ügy miatt.

Szerző