Paks hitelezése sértheti az uniós alapszerződést

Publikálás dátuma
2014.07.24. 07:22
Fotó: K2 Press/Népszava
Az Európai Bizottságnak a közeljövőben foglalkoznia kell a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó orosz gigahitel ügyével - tudta meg lapunk Jávor Benedektől. Az Együtt PM európai parlamenti képviselője az elmúlt héten írásbeli kérdést nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben arra volt kíváncsi, hogy sérti-e az orosz-magyar hitelmegállapodás az Európai Unió alapszerződését, valamint milyen következményei lehetnek mindennek a paksi beruházás jövőjére nézve. 

A politikus véleménye szerint a 10 milliárd eurós hitel-keretszerződés (mai árfolyamon hozzávetőleg 450 milliárd forint) azzal sérti a 2012-ben aláírt úgynevezett fiskális paktumot, hogy Magyarország nem tudja teljesíteni a költségvetési egyensúlyra vonatkozó elvárást, mivel a GDP- arányos államadósságunk évek óta magas szinten, 80 százalék körül stagnál, sőt idén a visszaállamosítások tőkeigénye miatt még több százalékponttal növekedett is.

Ez az, ami ütközik az alapszerződéssel, ugyanis 2019-től hét éven keresztül a lehívott hiteleket - évente mintegy másfél milliárd euró értékben - szerepeltetni kell a költségvetésben. Az Európai Bizottság az írásbeli kérdésre adott válasz kapcsán nem fog javaslatot tenni arra, hogy Magyarországot ismét kötelezettségszegési eljárás alá vonja, inkább korrekciós programot fognak javasolni, amelyet független szakértőkkel megvizsgáltatnak majd - véli Jávor Benedek.

A politikus arról is beszámolt, hogy a mostani írásbeli kérdését megelőzően már észrevételezte az Európai Bizottságnál, hogy a magyar kormány tiltott tendereztetést folytatott a paksi atomerőmű bővítéssel kapcsolatban, valamint nem tartották be a versenyszabályokat sem.

Ugyanakkor az európai képviselőnek tudomása van arról, hogy az Energiaklub, valamint a Greenpeace és a Paks 2-t építő Roszatom egy versenytársa is kifogásolta a magyar kormány eljárását az Európai Bizottságnál. Ezek már torkollhatnak kötelezettségszegési eljárásba, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság már korábban figyelmeztette a magyar kormányt, mivel a maastricht-i kritériumokat megsértve - mint említettük - nem csökken érdemben a GDP arányos államadósság, holott ezt nem csak az Alaptörvény írja elő, hanem az áprilisban Brüsszelnek elküldött konvergencia-programban is vállaltuk.

Szerző

A kormány számlát küld, Brüsszel mérlegel

Publikálás dátuma
2014.07.24. 07:21
Fotó: Thinkstock
Lázár János arra utasította a kincstárat, hogy még a héten küldjék el Brüsszelbe az uniós finanszírozású projektek az első negyedévi számláit - tudta meg a 444.hu. Mint ismeretes, április közepe óta nem küldött Magyarország számlát az Európai Uniónak – közölte a a honlap. A kormány attól tart ugyanis - nem is alaptalanul -, hogy Brüsszel továbbra sem fogadja el az uniós pénzosztási rendszer átalakítását Magyarországon, márpedig amíg nem fogadja el, addig pénzt sem fizet. 

Ha pedig a kormány számlát küldene, úgy, hogy az EU nem mondja, a részéről minden rendben van az átalakításokkal, akkor azt kockáztatja, hogy a kért pénz egy részét nem is fizeti ki az EU, a pénz elveszhet. Brüsszelnek egyébként 60 napja van, hogy döntsön a most kiérkező számlák sorsáról.

A második negyedévben Magyarország nem hívhatott le uniós támogatási forrásokat, ám a pályázati pénzeket akkor is ki kell fizetni, mégpedig a magyar költségvetés terhére. Ellenzéki politikusok szerint ez havi 100-120 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, s Brüsszel utólag vagy kiegyenlíti a számlát, vagy ha nem fogadja el a kormány magyarázkodását, akkor nem.

A Miniszterelnökség gyors reagálású szóvivői csapata már a 444.hu korábbi cikkének megjelenése után néhány órával azt közölte, április óta majd' 400 milliárd forint érkezett Brüsszelből. Ez azonban az április előtt leadott számlák kiegyenlítése, hangsúlyozta nem csak a honlap, de több politikus is.

A 444.hu tegnap arról számolt be legfrissebb fejleményként, hogy a Miniszterelnökség mára stratégiát váltott. Információjuk szerint, Lázár János utasította a Magyar Államkincsárt, hogy az elmúlt negyedév számláit küldjék ki, még ezen a héten.

A bizottság két hónapon belül elfogadhatja a számlákat - erre csekély az esély -, vagy jelezheti a kifogásait. A bizottság brüsszeli szóvivői szolgálata azt írta, hogy mérlegelni fogják, hogy fizetnek-e. Ha az éppen futó vizsgálatok során arra jutnak, hogy jelentős működési gondok vannak az új intézményrendszerrel, akkor dönthetnek úgy, hogy visszatartják a kifizetéseket – fogalmaztak. A Miniszterelnökségen abban bíznak, hogy ilyen súlyos problémát nem találnak – írja a portál.

Szerző

Kistulajdonosokon ütne Lázár

Publikálás dátuma
2014.07.24. 07:20
Győrff y Balázs agrárkamarai elnök, Fazekas Sándor agrárminiszter és Lázár János elvonul a nagy bejelentés után FOTÓ: VAJDA JÓZS
Félrevezető volt Lázár János hétfői bejelentése, miszerint a területalapú támogatás a nagybirtokokat érinti. A hektáronként több tízezer forintos elvonás rengeteg olyan kistulajdonost érint, akik agrártársaságokba vitték a földjüket. Ráadásul éppen a legtöbb embert foglalkoztató állattenyésztő gazdaságokat hozz hátrányos helyzetbe a kormány intézkedése.

A 150 ezer euró fölötti területalapú támogatások 5 százalékát el kell vonni, határozott Brüsszel. Felső korlátot azonban nem szabott, amit a magyar kormány ki is használ és az előírásban szereplő összeg feletti rész 100 százalékát vonja el és irányítja át Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító miniszter tárcájához.

Az agrarszektor.hu számításai szerint 500-600 ezer hektár művelt területet érint az uniós területalapú alaptámogatások (SAPS) a száz százalékban való elvonása, és ez a teljes támogatott hazai mezőgazdasági terület 10-12 százaléka. Legalábbis így jön ki a Lázár János emlegette 20 milliárd forintos elvonás. Szakpolitikusok a Népszavának hangsúlyozták, ennek legalább a háromszorosa állhat közelebb a valósághoz, mert az 525 úgynevezett nagybirtok nagyjából valamivel több, mint 1 millió hektáron gazdálkodik. A miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hét pénteki kormánydöntésre hivatkozva megerősítette, 150 ezer euró (45 millió forint) támogatásig, 1037 hektárig mindenki a teljes összeget megkapja, az 1200 hektár közötti különbségre jutó pénz 5, az afölötti forrásnak pedig a 100 százalékát elvonják és a vidékfejlesztési "borítékba" csoportosítják át.

Nincs kivétel
Ha a területalapú támogatás igénylője a szövetkezet, és ha a támogatott terület meghaladja az 1037 hektárt, a szövetkezetre, mint igénylőre is vonatkozik a támogatáscsökkentés - közölte a Földművelésügyi Minisztérium a Népszava kérdésére.
A területi küszöb fölötti támogatáscsökkentés szövetkezetre, korlátolt felelősségű társaságra, részvénytársaságra és természetes személyre egyaránt vonatkozik.
A közvetlen támogatások jogosultja a föld használója, vagyis ha a tulajdonos használja a földet akkor ő igényelheti a támogatást, ám ha azt bérbe adja a szövetkezetnek, akkor a szövetkezet minősül mezőgazdasági termelőnek és a szövetkezet részesülhet a támogatásban, következésképp a szövetkezetre vonatkozik a támogatáscsökkentés is.
A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetén – a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld nagyságát is be kell számítani.

A jelenleg nagyjából hektáronként 70 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatásból 24 ezer forintot "nyerhetnek" vissza a zöldítéssel a nagybirtokok 1200 hektár feletti területeik után. Magyarán hektáronként 43-45 ezer forinttól vehetnek búcsút az érintettek. A zöldítés előírja, hogy birtokaikon mennyi növényt termeljenek, mennyit tartsanak gyepterületként, illetve mekkora ökológiai területet jelöljenek ki. A kormány a területalapú támogatási szint megtartása érdekében több mint félmilliárd eurót csoportosított át a vidékfejlesztési kasszából, az 1200 hektárnál nagyobb birtokok alaptámogatásainak elvonásával viszont hat év alatt körülbelül ugyanennyit helyez vissza, a nagyüzemek terhére.

A vesztesek között az első helyen a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szerepel, amely 15 185,5 hektár után 1057,8 millió forint támogatást kapott. Ugyancsak jelentős támogatási összegtől búcsúzhat Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója cége, de a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe tartozó agrárgazdaságokat is veszteségek érik. Elvonják a területealapú támogatások jó részét az első Orbán kormány alatt - nagyobbrészt Fidesz-közeli csoportoknak privatizált 12 állami gazdaságtól is, igaz ezek a társaságok rendkívül kedvező feltételekkel, 50 évre bérelhették a több ezer hektáros területeket. Ezért sem zárja ki sok agrárszakember, hogy egyebek mellett a Fideszen belüli hatalmi harc, leszámolás áldozata is a magyar mezőgazdaság termelésének több mint negyedét adó szegmens, az 525 cég.

Agrárszakemberek a Népszavának elmondták, mivel a korábbi jelzésekkel ellentétben mégsem vonhatják le a nagyüzemek a bérköltségeket a támogatási összegből, az elvonás főleg a kormány által szavakban kiemelten támogatott, élőmunka igényes állattenyésztő vállalkozásokat hozhatja nehéz, sőt akár csődhelyzetbe is.

Ezt támasztja alá az MSZP szakpolitikusai, Gőgös Zoltánnak, a párt elnökhelyettesének és Beke Károlynak, a párt országos elnöksége tagjának véleménye, hogy Orbán Viktor és Lázár János az agrártámogatási rendszer átalakításával eltünteti a magyar tejet és a magyar húst a boltok polcairól.

Beke Károly közölte, ha a hétfőn bejelentettek szerint valósul meg a támogatások elvonása, akkor néhány év múlva csak külföldi árut lehet majd a boltokban vásárolni. Véleménye szerint több tízezer munkahely is megszűnhet a mezőgazdaságban.
Gőgös Zoltán hozzátette, ezen egy ösztönzőrendszer bevezetése segíthet, azaz a földhasználatot össze kell kapcsolni a foglalkoztatási követelményekkel. A magyar mezőgazdaságot ne tekintsék játszótérnek a dilettáns politikusok! - jelentette ki.

Csúsztat a csúcsminiszter
Lázár János állítása szerint 525 nagyüzemet érint a területalapú támogatás átalakítása miatt az 1200 hektár fölötti birtokrészre járó uniós forrás elvonása. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint azonban ez az állítás nem igaz.
Az említett több mint félezer társasvállalkozás területén mintegy 100 ezer kistulajdonos osztozik, akik közül sokan az adott agrárcégnél is dolgoznak. Ez nem csak a szövetkezetekre, de az egyéb társasvállalkozásokra is igaz. A legtöbb résztulajdonos átlagos birtokmérete a 10 hektárt sem éri el.
Akadnak igazi oligarchák is, legföljebb néhány tucat, akik elsősorban állami földeket bérelnek. Nagy részük a Fidesz holdudvarához tartozó nagyvállalkozó. Ők azonban kiheverhetik még ezt a csapást is, a kicsik már sokkal kevésbé. Máhr példaként említi azt a vállalkozást, ahol a 2500 hektár 140 ember tulajdonában van.
Lázár akkor is csúsztatott, amikor azt állította, hogy az 525 vállalkozás 6 ezer ember foglalkoztat - közölte a MOSZ főtitkár-helyettese. Ez a szám csak a növénytermesztő társaságokra igaz, ám ennek a körnek a többsége állattenyésztő és a foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 ezret.
Az elvonás miatt sok százezer kistulajdonos bérbeadott földjének a bérleti díjára sem lesz fedezete, ők elesnek ettől az adómentes bevételtől, hiszen sok agrárcég kénytelen lesz felmondani a szerződést. Létszámleépítésre is rákényszerülnek és az állatállományt is csökkenthetik.
Máhr András szerint a kormányzat csak álmodozhat arról, hogy a támogatások átcsoportosításával ösztönözheti a családi és a kisgazdaságokat az állattenyésztésre. Ma egy piacképes sertéstelep, vagy tejelő tehenészet kialakítása százmilliókba kerül.
Egy bizonyos üzemméret alatt és technikai, technológiai felkészültség nélkül biztos bukás az állattartás. Ráadásul a kockázata is nagyobb, mint a növénytermesztésé, a nyereség viszont kisebb.

Szerző