Kistulajdonosokon ütne Lázár

Félrevezető volt Lázár János hétfői bejelentése, miszerint a területalapú támogatás a nagybirtokokat érinti. A hektáronként több tízezer forintos elvonás rengeteg olyan kistulajdonost érint, akik agrártársaságokba vitték a földjüket. Ráadásul éppen a legtöbb embert foglalkoztató állattenyésztő gazdaságokat hozz hátrányos helyzetbe a kormány intézkedése.

A 150 ezer euró fölötti területalapú támogatások 5 százalékát el kell vonni, határozott Brüsszel. Felső korlátot azonban nem szabott, amit a magyar kormány ki is használ és az előírásban szereplő összeg feletti rész 100 százalékát vonja el és irányítja át Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító miniszter tárcájához.

Az agrarszektor.hu számításai szerint 500-600 ezer hektár művelt területet érint az uniós területalapú alaptámogatások (SAPS) a száz százalékban való elvonása, és ez a teljes támogatott hazai mezőgazdasági terület 10-12 százaléka. Legalábbis így jön ki a Lázár János emlegette 20 milliárd forintos elvonás. Szakpolitikusok a Népszavának hangsúlyozták, ennek legalább a háromszorosa állhat közelebb a valósághoz, mert az 525 úgynevezett nagybirtok nagyjából valamivel több, mint 1 millió hektáron gazdálkodik. A miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hét pénteki kormánydöntésre hivatkozva megerősítette, 150 ezer euró (45 millió forint) támogatásig, 1037 hektárig mindenki a teljes összeget megkapja, az 1200 hektár közötti különbségre jutó pénz 5, az afölötti forrásnak pedig a 100 százalékát elvonják és a vidékfejlesztési "borítékba" csoportosítják át.

Nincs kivétel

Ha a területalapú támogatás igénylője a szövetkezet, és ha a támogatott terület meghaladja az 1037 hektárt, a szövetkezetre, mint igénylőre is vonatkozik a támogatáscsökkentés - közölte a Földművelésügyi Minisztérium a Népszava kérdésére.

A területi küszöb fölötti támogatáscsökkentés szövetkezetre, korlátolt felelősségű társaságra, részvénytársaságra és természetes személyre egyaránt vonatkozik.

A közvetlen támogatások jogosultja a föld használója, vagyis ha a tulajdonos használja a földet akkor ő igényelheti a támogatást, ám ha azt bérbe adja a szövetkezetnek, akkor a szövetkezet minősül mezőgazdasági termelőnek és a szövetkezet részesülhet a támogatásban, következésképp a szövetkezetre vonatkozik a támogatáscsökkentés is.

A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetén – a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld nagyságát is be kell számítani.

A jelenleg nagyjából hektáronként 70 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatásból 24 ezer forintot "nyerhetnek" vissza a zöldítéssel a nagybirtokok 1200 hektár feletti területeik után. Magyarán hektáronként 43-45 ezer forinttól vehetnek búcsút az érintettek. A zöldítés előírja, hogy birtokaikon mennyi növényt termeljenek, mennyit tartsanak gyepterületként, illetve mekkora ökológiai területet jelöljenek ki. A kormány a területalapú támogatási szint megtartása érdekében több mint félmilliárd eurót csoportosított át a vidékfejlesztési kasszából, az 1200 hektárnál nagyobb birtokok alaptámogatásainak elvonásával viszont hat év alatt körülbelül ugyanennyit helyez vissza, a nagyüzemek terhére.

A vesztesek között az első helyen a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szerepel, amely 15 185,5 hektár után 1057,8 millió forint támogatást kapott. Ugyancsak jelentős támogatási összegtől búcsúzhat Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója cége, de a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe tartozó agrárgazdaságokat is veszteségek érik. Elvonják a területealapú támogatások jó részét az első Orbán kormány alatt - nagyobbrészt Fidesz-közeli csoportoknak privatizált 12 állami gazdaságtól is, igaz ezek a társaságok rendkívül kedvező feltételekkel, 50 évre bérelhették a több ezer hektáros területeket. Ezért sem zárja ki sok agrárszakember, hogy egyebek mellett a Fideszen belüli hatalmi harc, leszámolás áldozata is a magyar mezőgazdaság termelésének több mint negyedét adó szegmens, az 525 cég.

Agrárszakemberek a Népszavának elmondták, mivel a korábbi jelzésekkel ellentétben mégsem vonhatják le a nagyüzemek a bérköltségeket a támogatási összegből, az elvonás főleg a kormány által szavakban kiemelten támogatott, élőmunka igényes állattenyésztő vállalkozásokat hozhatja nehéz, sőt akár csődhelyzetbe is.

Ezt támasztja alá az MSZP szakpolitikusai, Gőgös Zoltánnak, a párt elnökhelyettesének és Beke Károlynak, a párt országos elnöksége tagjának véleménye, hogy Orbán Viktor és Lázár János az agrártámogatási rendszer átalakításával eltünteti a magyar tejet és a magyar húst a boltok polcairól.

Beke Károly közölte, ha a hétfőn bejelentettek szerint valósul meg a támogatások elvonása, akkor néhány év múlva csak külföldi árut lehet majd a boltokban vásárolni. Véleménye szerint több tízezer munkahely is megszűnhet a mezőgazdaságban.
Gőgös Zoltán hozzátette, ezen egy ösztönzőrendszer bevezetése segíthet, azaz a földhasználatot össze kell kapcsolni a foglalkoztatási követelményekkel. A magyar mezőgazdaságot ne tekintsék játszótérnek a dilettáns politikusok! - jelentette ki.

Csúsztat a csúcsminiszter

Lázár János állítása szerint 525 nagyüzemet érint a területalapú támogatás átalakítása miatt az 1200 hektár fölötti birtokrészre járó uniós forrás elvonása. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint azonban ez az állítás nem igaz.

Az említett több mint félezer társasvállalkozás területén mintegy 100 ezer kistulajdonos osztozik, akik közül sokan az adott agrárcégnél is dolgoznak. Ez nem csak a szövetkezetekre, de az egyéb társasvállalkozásokra is igaz. A legtöbb résztulajdonos átlagos birtokmérete a 10 hektárt sem éri el.

Akadnak igazi oligarchák is, legföljebb néhány tucat, akik elsősorban állami földeket bérelnek. Nagy részük a Fidesz holdudvarához tartozó nagyvállalkozó. Ők azonban kiheverhetik még ezt a csapást is, a kicsik már sokkal kevésbé. Máhr példaként említi azt a vállalkozást, ahol a 2500 hektár 140 ember tulajdonában van.

Lázár akkor is csúsztatott, amikor azt állította, hogy az 525 vállalkozás 6 ezer ember foglalkoztat - közölte a MOSZ főtitkár-helyettese. Ez a szám csak a növénytermesztő társaságokra igaz, ám ennek a körnek a többsége állattenyésztő és a foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 ezret.

Az elvonás miatt sok százezer kistulajdonos bérbeadott földjének a bérleti díjára sem lesz fedezete, ők elesnek ettől az adómentes bevételtől, hiszen sok agrárcég kénytelen lesz felmondani a szerződést. Létszámleépítésre is rákényszerülnek és az állatállományt is csökkenthetik.

Máhr András szerint a kormányzat csak álmodozhat arról, hogy a támogatások átcsoportosításával ösztönözheti a családi és a kisgazdaságokat az állattenyésztésre. Ma egy piacképes sertéstelep, vagy tejelő tehenészet kialakítása százmilliókba kerül.

Egy bizonyos üzemméret alatt és technikai, technológiai felkészültség nélkül biztos bukás az állattartás. Ráadásul a kockázata is nagyobb, mint a növénytermesztésé, a nyereség viszont kisebb.