A Népszabadság értesülései szerint azért mondták le a program Washingtont érintő részét, mert a Fehér Házban valószínűleg nem fogadták volna, és a külügyminisztériumban is csak helyettes államtitkári szinten. A Georgetown Egyetemen tervezett előadás feltételei sem feleltek meg a magyar félnek. Az egyetem ugyanis feltételül szabta, hogy az előadás után nyilvános vitát tartsanak. A miniszterelnök előadását a lap washingtoni forrása szerint október 20-ra tervezték, szervezői között pedig ott volt April Foley, az USA egykori budapesti nagykövete, illetve Fellegi Tamás, az Orbán-kormány egykori minisztere, jelenleg washingtoni lobbistája.
Orbán Viktor adminisztrációja már régóta ügyködik ugyan azon, hogy fogadják a magyar kormányfőt Washingtonban, de ezek az erőfeszítések mindeddig kudarcba fulladtak, 2008 augusztusa óta nem vett részt hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban. Bár 2010 júniusában Martonyi János külügyminiszter azt közölte, már az év őszén felmerülhet a miniszterelnök washingtoni látogatása, ez akkor is elmaradt. A washingtoni adminisztráció eleve rossz néven vette, hogy miközben a Fidesz ellenzéki pártként a Nabucco gázvezeték mellett foglalt állást a Déli Áramlattal szemben, miután kormányra került, gyökeres változás történt gazdaságpolitikájában. Nemcsak hevesen kezdte támogatni a Déli Áramlat kiépítését, figyelme egyértelműen Oroszország felé fordult. Washingtonban az is igen rossz visszhangra talált, hogy a paksi bővítést is az oroszokra bízta.
A kétoldalú kapcsolatok hűvössé váltak Hillary Clinton volt külügyminiszter 2011 nyarán tett budapesti látogatása után. Clinton szóba hozta a Brüsszelben is sokat bírált médiatörvényt, decemberben pedig levelet írt Orbánnak, "ismét nyomatékosan" kérve a miniszterelnököt, hogy az egyéni szabadságjogok, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzésével hajtsa végre Magyarországon a szükséges reformokat. 2011 végén az Egyesült Államok magyarországi nagykövete fogalmazta meg, hogy az Orbán-kormánynak újra kellene gondolnia a demokratikus intézményeket, a parlamentet, az igazságszolgáltatást és a médiát érintő átalakítási terveit és intézkedéseit. Sőt Eleni Tsakopoulos Kounalakis nem sokkal korábban, Orbán Viktorral folytatott októberi megbeszélésén demarsot, vagyis diplomáciai tiltakozó jegyzéket is megfogalmazott. A súlyos kritikát a kormányfő környezete először letagadta, Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő például ráérő újságírók badarságának minősítette az ügyet. A nagykövet épp a Népszavának mondta el, hogy ez bizony demars volt.
2012 júliusában az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, Benjamin Cardin marylandi demokrata szenátor figyelmeztetett a magyarországi szélsőjobb térnyerésére, majd a washingtoni külügyminisztérium adott ki közleményt arról, hogy vannak fenntartásai az új alkotmánymódosítással kapcsolatban. Az Orbán-kormányt bírálni az Egyesült Államokban nem demokrata kormányzati passzió: a magyar Alkotmánybíróságon is többször elkaszált egyházügyi törvény ellen tiltakozásul 2011-ben levelet küldő 13 amerikai kongresszusi képviselő közül 10 republikánus volt.
Idén januárban többen is bírálták az Orbán-kormányt a washingtoni szenátus külügyi bizottságában, ahol egyebek mellett meghallgatták a magyarországi nagykövetjelöltet, Colleen Bellt, akit mind a mai napig nem neveztek ki hivatalosan. Ben Cardin marylandi demokrata szenátor bírálta a magyar kormányt, amiért nem ítéli el a szélsőségesség, antiszemitizmus megnyilvánulásait. Mint mondta, más országokban is vannak hasonló jelenségek, de a kormányok ott erélyesen fellépnek ellene. Mint hangsúlyozta, az Egyesült Államok ezt várná el a magyar kormánytól is, s Bellnek, mint új nagykövetnek nagy lesz a felelőssége, hogy megmondja a véleményét, ha szükséges. A nagykövetjelölt megerősítette, szaván fogja a magyar kormányt, amely ígéretet tett, hogy nem lép szövetségre a Jobbikkal.
Idén áprilisban újabb egyértelmű figyelmeztetést küldött Washington az Orbán-kormány címére. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a vitatott Szabadság téri emlékmű ügyében a demokratikus játékszabályok betartására figyelmeztette a kabinetet. A nagykövetség közleményében arra ösztönözte a kormányt, "igyekezzék becsületesen, nyíltan és tényszerűen értékelni a magyarországi holokausztot (…) ehhez hozzátartozik, hogy kikéri és figyelembe veszi a magyar társadalom valamennyi rétegének véleményét, és különösen azokét, akiket jogosan érintenek érzékenyen a kormánynak a hetvenedik évfordulóval kapcsolatos tervei"
A jelenlegi Obama-adminisztráció azt sem vette jó néven, hogy a 2012-es elnökválasztási kampányban a Fidesz republikánusok jelöltjét, Mitt Romneyt támogatta. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár 2012 augusztusában részt vett a republikánusok elnökjelölő konvencióján, s még hasonlóságokat is felfedezni vélt a Fidesz és a republikánusok politikája között. Mint az MTI-nek akkor elmondta, "egybeesik az amerikai republikánusoknak és a magyar kormánynak az adósság- és a foglalkoztatási problémára adott válasza". Hozzátette, "fontos gondolat volt még Magyarország szempontjából az is, hogy a republikánusok, amennyiben megnyerik a választást, nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a szövetségesekre és a barátokra".
A Fidesz már 2008-ban is a republikánusok mellett állt ki, ami miatt már kezdettől fogva nem volt szívélyes az Obama-adminisztráció és az akkor még ellenzékben lévő Fidesz viszonya. 2008 szeptemberében, másfél hónappal az elnökválasztás előtt Orbán Viktor George Bush volt elnökkel találkozott, s nem túl diplomatikusan fogalmazott. Elmondta: úgy érzi, hogy a "McCain-Palin páros győzelmi esélyei erősödnek". A demokrata jelöltkettőssel "most fej-fej mellett vannak, de a tendenciák kedvezőek, a republikánus szavazók bizakodóak, és úgy tűnik, hogy a demokratáknak nincs sok mondanivalójuk az igazán fontos kérdésekről". Orbán ezt azzal is megtoldotta, szerinte a republikánusoknak az a nagy előnyük, hogy "a jelöltjük mégis csak egy hős, a szó legősibb értelmében vett nemzeti hős, egy igazi karakter".
A magyar kormány négy évvel később, 2012-ben alighanem abban reménykedett, hogy egy jobboldali amerikai adminisztrációval jobban megértethetné magát. Ez az elképzelés azonban nem tűnt megalapozottnak már csak amiatt sem, mert a republikánusok keményebb álláspontot képviselnek Oroszországgal szemben, mint a demokraták, s alighanem a magyarországi jogsértéseket is erőteljesebben hangoztatták volna. Az idén januárban Magyarországon járt McCain, ha óvatosan becsomagolva is, de felhívta a magyar kormányt a demokratikus alapértékek tiszteletben tartására. Mint fogalmazott, az Egyesült Államoknak és az egész szabad világnak az az érdeke, hogy Magyarország továbbra is erős, befogadó és toleráns demokrácia maradjon, szabad piacgazdasággal, független igazságszolgáltatással és szabad sajtóval. Megjegyezte, reméli, hogy "a közelgő választások a magyar demokrácia élénkségéről, tisztességéről, a benne zajló versengésről fognak tanúskodni". Szorgalmazta, hogy elismert, objektív nemzetközi csoportok legyenek jelen a szavazás megfigyelésére.
Washingtonban nemcsak a magyar kormány gazdasági pálfordulását, valamint a demokratikus alapértékek semmibe vételét fogadhatták dühösen. Meghökkenéssel vehették tudomásul a magyar külpolitika megmagyarázhatatlan lépéseit is, köztük azt, hogy a vezető magyar politikusok titokban gratuláltak az egyébként atomprogramja miatt szankciókkal sújtott Iránnak az Iszlám Forradalom 35. évfordulójának alkalmából. Bár a budapesti külpolitika irányítói alighanem arra számítottak, hogy a gesztusra sosem derül fény, az iráni hírügynökség gyorshírben repítette világgá a hírt.
Nehezen elképzelhető, hogy kezet ráznának Washingtonban olyan magyar politikussal, aki üdvözlő üzenetet küldött Teheránba.
