Ipsos: A Fidesz csökkent, az MSZP a Jobbikkal versenyez

Az Ipsos júliusi felmérése alapján a pártok sorában továbbra is a Fidesz áll az első helyen, bár csökkent a kormánypárt támogatottsága. Az MSZP elmozdult múlt havi történelmi mélypontjáról, de így sem tudta utolérni a Jobbikot, amelynek szintén bővült a tábora.

A közvélemény-kutató cég tájékoztatásában kifejtette: a Fidesz ugyan veszített szavazókat az elmúlt egy hónapban - 37-ről 33 százalékosra csökkent a támogatottsága -, de előnye továbbra is jelentős a választókorú népesség körében. Az MSZP elmozdult a múlt havi történelmi mélypontjáról, az akkori 8-ról 10 százalékra nőtt a támogatottsága, ám ezzel sem tudta utolérni a Jobbikot, amelynek tábora időközben 12-ről 13 százalékosra bővült - részletezték.

Az Ipsos szerint a Demokratikus Koalíciónak (DK) mostanában változékony méretű a tábora, amely ezúttal 3-ról 2 százalékra csökkent. Felmérésük alapján - írták - az Együtt-PM támogatottsága elég stabilnak tűnik, már harmadik hónapja 2 százalékot ér el a teljes népességen belül. Az LMP tábora is állandó, a választás óta folyamatosan a lakosság 3 százaléka preferálja. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 56 százalékon, a Jobbik 16 százalékon áll. Ebben az aktív körben az MSZP elég szorosan követi a nemzeti radikális pártot, 15 százalékot ér el. A biztos szavazói csoportban az LMP-t 4, az Együtt PM-et és a DK-t 3-3 százalék támogatja - tájékoztatott a felmérés eredményéről a közvélemény-kutató.

Az adatokat részletezve emlékeztettek, hogy a parlamenti választás utáni hónapokban a Fidesznek 4 százalékponttal magasabb volt a támogatottsága, mint azt megelőzően, ami egy ismert jelenség: a választáson győztes párt vonzóvá vált olyanoknak is, akik nem rájuk szavaztak. A kormánypárt mögé májusban, júniusban olyan választópolgárok is felsorakoztak, akik április 6-án nem vettek részt a szavazáson - magyarázták.

A Fidesz melletti elköteleződésük azonban ideiglenes volt - folytatta az adatok értelmezését az Ipsos -, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak, a párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni, s további 26 százalékuk is valószínűsíti ezt - közölték.

A Jobbik megőrizte szavazóit, mostani támogatói csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat - írta az Ipsos, megállapítva, hogy a nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevőnek, s 22 százalékuk tartja ezt valószínűnek. A kutatás alapján - olvasható a tájékoztatásban - a parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok.

A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a DK-t preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt-PM-et. A három párt aktivitási szintje megközelítőleg azonos, az MSZP és az Együtt-PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevőnek (a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék közötti). Az Ipsos szerint az LMP körül nem történtek jelentős választói mozgások, április 6-i táboruk kilenctizedét megtartották: a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, pótlásuk a parlamenti választástól távolmaradók köréből történt. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követőik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínű voksoló - olvasható az elemzésben.

Az Ipsos július 13-21. között vette fel kutatásához az adatokat ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.

Szerző

Magas a bejutási ponthatár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által meghirdetett szakok közül többre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni. Több mint 6200 jelentkezőből, mintegy 2100 diákot vettek fel a következő tanévtől induló képzésekre - közölte az NKE .

A több mint 6200-jelentkező közül mintegy 4600-an jelölték meg első helyen az intézményt. A közlemény szerint a korábbi évekhez hasonlóan magas pontszám kellett egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar képzései közül a katonai vezetői szakon 410 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de majdnem 400 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés és a katonai logisztika szakokra jelentkeztek.

A Rendészettudományi Kar nappali képzései közül a rendészeti igazgatási szak migrációs és a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozói szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 416, utóbbihoz 403 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is 354 pontra volt szükség. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, valamint a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakiránya is - fejtették ki.

"A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emellett Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki" - emelte ki az egyetem.  A felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este hozták nyilvánosságra a www.felvi.hu oldalon.

Szerző

Szentmihályi Szabó Péter nem akar nagykövet lenni

Publikálás dátuma
2014.07.25. 16:34
Fotó: Facebook
Semmilyen nagyköveti posztot nem kíván betölteni Szentmihályi Szabó Péter. Az író, közíró erről maga tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetését. Szentmihályi Szabó nagyköveti jelölése ellen az itthoni ellenzéki pártok mellett az amerikai Anti-Defamation League is tiltakozott.

Abraham H. Foxman, a New York-i székhelyű amerikai zsidó érdekképviseleti szervezet elnöke Federica Mogherini olasz külügyminiszternek írt levelében azt szorgalmazta, hogy Róma ne fogadja el Szentmihályi akkreditációját. Erről tegnap a Corriere della Sera olasz konzervatív napilap is beszámolt. A lap "Intolerancia és antiszemitizmus. Az előítélet ősi mérge" című vezércikkében Pierluigi Battista volt főszerkesztő-helyettes arra szólította fel az olasz hatóságokat, hogy vegyék komolyan az Anti Defamation League szívből jövő felhívását és csatlakozzanak a tiltakozáshoz egy olyan nagykövettel szemben, aki a zsidókat "a Sátán ügynökeinek" nevezte.

A Zsidó Világkongresszus úgy vélte, a kinevezés egyértelműen sérti a zsidókat. Ronald Lauder, a kongresszus elnöke szintén sürgette Olaszországot, hogy utasítsa vissza Szentmihályi Szabó kinevezését, aki antiszemita szövegeket írt korábban. Az elnök szerint aki azt írta, hogy a magyar zsidók "mohók, irigyek, gonoszak és csúnyák", nem alkalmas, hogy képviselje hazáját külföldön, és tanácsos lenne, ha Orbán Viktor miniszterelnök visszavonná javaslatát és keresne valakit, aki alkalmas erre a feladatra. Amikor kiderült, hogy Szentmihályi Szabót jelölik a római nagyköveti posztra, Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP képviselője körlevélben fordult a brüsszeli parlament többi tagjához.

A politikusok azt írták: "Magyarország szégyene lenne, de durva támadást jelentene Olaszország ellen is". Több ország számos EP-képviselője máris válaszolt, levélben biztosítva támogatásáról a DK kezdeményezését. A két EP-képviselő az olasz külügyminiszternek is küldött levelet az ügyben. Ebben leírták, hogy a jelölt korábban a MIÉP képviselő-jelöltje volt, a "szélsőjobboldali" Magyar Demokratában, a Magyar Fórumban, a Magyar Hírlapban és az Echo TV-ben publikál, "ezek az írásai, megszólalásai pedig hibátlanul illeszkednek a említett médiumok irányvonalába, szellemiségébe". Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, a párt EP-képviselője tegnap "nyíltan szélsőségesnek" nevezte Szentmihályi Szabót.

A héten egyébként úgy döntött a kormány, hogy külgazdasági, külkereskedelmi, külpolitikai és kulturális diplomáciai szempontokat is figyelembe véve bezárja az észtországi, valamint a ciprusi magyar nagykövetséget, viszont január 1-jén Mongólia fővárosában, Ulánbátorban, illetve az ecuadori fővárosban, Quitóban két új magyar nagykövetség nyílik. Erre válaszul Tallinban bejelentették, hogy a balti ország bezárja budapesti nagykövetségét.

Szerző
Frissítve: 2014.07.25. 19:12