Molnár Richárd;
kormány;felsőoktatás;jelentkezés;demográfia;
2014-07-26 07:05:00
Több mint 106 ezer jelentkező közül mintegy 74 ezren nyertek felvételt valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe a csütörtöki ponthatárhúzás után - jelentette be Palkovics László. A közelmúltban kinevezett felsőoktatási államtitkár elmondta, hogy felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezer diáknak sikerült bekerülni, állami ösztöndíjas vagy önköltséges (azaz tandíjas) finanszírozásban. Közülük ingyenesen csak 56 ezren tanulhatnak majd. A száraz adatok felsorolása mellett a politikusként most debütáló Palkovics nem felejtette el a "kötelező mondatot" sem: szerinte a felvettek száma az előző évhez képest a kormány oktatáspolitikájának köszönhetően nőtt.
Az államtitkár szavaiból nyilván az következik, hogy a jelentkezők és a felvettek száma 2011 és 2013 között is a kormány oktatáspolitikájának "köszönhetően" csökkent, bár akkor a kormányzati szereplők szívesebben hivatkoztak "demográfiai trendekre". Pedig az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok csökkentése, a súlyos mértékű tandíjak, valamint a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződés intézménye a jelentkezők körében 2011-ről 2012-re mintegy 30 ezer, a felvettek körében csaknem 18 ezer fős csökkenést okozott. A felvettek számának jelentős növekedést éppen az Orbán-kormány "hátraarca", vagyis az állami ösztöndíjas keretszámok tavalyi eltörlése tette lehetővé. Vagyis mindenki, aki elérte a már tavasszal megállapított vagy a most meghatározott központi ponthatárt, az intézmények kapacitásszámától (az összes felvehető állami ösztöndíjas és tandíjas diák száma) függően felvételt nyerhetett a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.
Ráadásul hiába az államtitkár öröme, idén sem működött az a kormányzati stratégia, amely a műszaki-, és a természettudományos képzésekre akarja csábítani a legjobban teljesítő fiatalokat. A legtöbb ilyen szakon ugyanis meglepően alacsonyak lettek a ponthatárok, részben a kevés jelentkező, részben a gyenge felvételi teljesítmény miatt. Idén is az a tizenhat szak (lásd táblázatunkat) bizonyult a legnépszerűbbnek, és többnyire itt tértek el felfelé az intézmények a központi ponthatártól, amelyeken a kormány azért állapított meg magas ponthatárokat előre, mert álláspontja szerint ezeken a szakokon túlképzés van, és nemzetgazdasági szempontból nem eléggé "hasznosak".
Az ellenzék szerint a felvételi rendszerrel az is probléma, hogy növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Az LMP szerint a kormány intézkedései nyomán mára egyre inkább csak a társadalmi elit gyermekei juthatnak be a felsőoktatásba, a diplomaszerzést pedig sokkal inkább meghatározza a szülői háttér, mint a tehetség. Pető Ernő szakszóvivő úgy fogalmazott, a kormány nem ismeri fel, hogy az oktatás nem egy megszorításokra szoruló ágazat, hanem a gazdasági felemelkedés záloga. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az oktatás egészét újratervezik, például emelik a pedagógusok és a felsőoktatásban tanítók fizetését, valamint bővítik az ingyenes képzéseket.