A múlt héten lefülelt, huszonhét éves balatonfüredi nő és társai magyar és külföldi portálokra szerzői jogdíj megfizetése nélkül töltöttek fel és tettek hozzáférhetővé filmeket, zenei albumokat és számítógépes programokat, ezzel több százmillió forintos kárt okozva a forgalmazóknak és az alkotóknak - írja a NAV. A hivatal nyugat-dunántúli pénzügyi nyomozói a házkutatások során mintegy 7000 gigabyte mennyiségben zároltak adatokat az elkövetők által bérelt szervereken. A balatonfüredi nőnek és társainak "szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok" megsértésének bűntette miatt kell majd bíróság elé állnia, büntetésük - az új Btk. értelmében - akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Az adóhivatal nyári, országos ellenőrzősorozatának keretein belül nem csupán strandokat, vendéglátóhelyeket vizsgál, de az "interneten kereskedők" is fokozott ellenőrzésekre számíthatnak. A hatóság nyári ellenőrzési akciója augusztus 29-ig tart.
Forrás: torrentfreak.com
Úgy tűnik, az "internetes kereskedők" kategóriájába a különböző letöltő- és torrent oldalakat üzemeltető személyek is beletartoznak. Az illegális digitális tartalmak ingyenes hozzáférésének lehetősége és letöltése, a feltöltők és szervergazdák boszorkányüldözése nemcsak Magyarországon, de az egész világon problémát jelent. Az ingyenes film, zene, szoftver vagy e-book letöltés töretlen népszerűségéért azonban nem csupán a felhasználók esetleges pénzügyi gondjai - sokaknak nem futja a drága, de legális termékekre - a felelősek: nagy hajtóerő a megszokás, hiszen az interneten mindannyian az ingyenesség illúziójában szocializálódtunk - nem is beszélve a fiatalabb, 30 év alatti felhasználókról. Miért is kellene több ezer forintot kiadni egy DVD-ért, amikor az interneten teljesen ingyen, esetleg egy néhány száz forintos SMS áráért cserébe, DVD minőségben is megkaphatom az általam megtekinteni kívánt mozialkotást? A gyerekek és kiskamaszok a buszon ülve, okostelefonjaikon és táblagépeiken ma már úgy cserélgetik a torrent oldalakról letöltött zenei albumokat és filmeket, mint 10-20 évvel korábban a kindertojás figurákat.
16 film, 150 millió letöltés
A MarkMonitor nevezetű amerikai cég múlt héten publikált kutatása szerint - amely 16 népszerű hollywoodi produkció illegális, két nagyobb látogatottságnak örvendő torrent oldalon való megosztásait vizsgálta - tavaly december és idén június között a filmeket több mint 150 millió alkalommal töltötték le és osztották meg engedély nélkül - a legtöbb, mintegy 22 milliós letöltést oroszországi IP-címekről regisztrálták. Egy holland kutatás szerint a "filmkalózkodás" összesen 78 millió eurós kárt okozott a vizsgált időszakban, pusztán Hollandiában. Lengyel barátainknál nem álltak meg a kutatásoknál, sőt, ott már nem csupán a feltöltőket üldözik: tavaly decemberben egy lengyel filmproducer megbízásából több mint 300 lengyel internetezőnek küldött fizetési felszólítást egy szerzői jogok védelmével foglalkozó, Baseprotect nevű német cég - engedély nélküli filmletöltés miatt. A Baseprotect szintén az IP-címek alapján állapította meg, hogy a felhasználók a Torrent program segítségével egy, a filmproducer érdekeltségébe tartozó filmet töltöttek le. A gyanútlan letöltőknek azonban felajánlották: 550 zloty (mintegy 40 ezer forint) befizetésével az ügyészség nem indít bírósági eljárást ellenük - az esetről a Gazeta Wyborcza című lengyel lap számolt be.
A bűncselekmény értékétől függ a büntetés nagysága
Az illegális letöltésekkel nemcsak a forgalmazókat/alkotókat éri anyagi kár, hanem az államot is, hiszen a NAV szerint a hazai GDP mintegy 7 százalékát teszik ki a szerzői jogokból érkező jövedelmek. Éppen ezért Magyarországon az új Btk. önálló fejezetet szentel a szellemi tulajdonjogok elleni bűncselekményeknek - így az illegális internetes fel- és letöltéseknek. Fontos újítás, hogy míg a régi Btk-ban a szerzői jogsértés az okozott kár nagyságától függetlenül büntethető volt, addig az új Btk. "bűncselekményi értékhatárt" vezetett be: 100 ezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó cselekmények szabálysértésnek, nem pedig bűncselekménynek minősülnek - ugyanakkor a kiszabható büntetés mértéke növekedett. Így az "alkalmi" torrentezés sem számít bűncselekménynek, bár az otthoni felhasználókat a régi szabályozás idején sem vadászták, "a jogalkalmazók elsősorban azokat üldözték, akik üzletet építettek ki és kereskedelmi mennyiségben osztottak meg jogvédett tartalmakat" - írja az ügyvédvilág.hu. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint ugyanakkor a szabályozás módosítása nem legalizálja a fájlcserélő rendszerek működését - célja az egyszerű felhasználók tömeges kriminalizálásának megszüntetése, ellenben szigorúbb fellépést követel az üzletszerűen elkövetett jogsértésekkel szemben.
Az alkalmi letöltés nem bűncselekmény
Annak ellenére, hogy az otthoni felhasználók rendszerint tudják, hogy az illegális letöltésekkel anyagi károkat okoznak másoknak, törvény szerint tehát az otthoni, privát letöltés mégsem bűncselekmény - feltétel persze, hogy ezek a "mindennapos felhasználói magatartások" közvetett módon sem irányulnak jövedelemszerzésre. A feltöltéssel kapcsolatban viszont már más a helyzet: a szerzői jogi törvény alapján ugyanis minden feltöltés engedélyköteles. Ha a felhasználó nem kér engedélyt egy szerzői jog alatt álló termék feltöltésére, ott a vonatkozó szabályok szerint az általa meg nem fizetett jogdíjat is jövedelemnek kell tekinteni, vagyis szinte minden feltöltés - ha közvetve is, de - jövedelemszerzésre irányul.
Éppen ezért a torrentezés jogi szempontból nehéz ügy, hiszen a program használatával nemcsak le-, hanem fel is tölt az ember. Bár az úgyenevezett "torrent-klauzula" szerint "nem büntethető szerzői jogi jogsértés miatt az, aki a jogsértést többszörözéssel, vagy lehívásra hozzáférhetővé tétellel - vagyis feltöltéssel - követi el akkor, ha cselekménye jövedelemszerzést közvetve sem szolgál", mindez ellentmond az 1999. évi szerzői jogról szóló törvény 16-17. paragrafusának, amely a többszörözést és a terjesztést is az adott mű szerzői engedélyhez kötött felhasználásának minősíti. Az ügyvédvilág.hu információi szerint a legnagyobb hazai torrentoldal üzemeltetői fokozottan figyelnek arra, hogy ne érhesse őket a haszonszerzés vádja: reklámokból származó bevételeiket csupán arra használják, hogy az oldallal kapcsolatos költségeiket fedezzék.
Az Unió Bizottsága idén januárjában széleskörű konzultációt kezdeményezett: összeállítottak egy 80 pontból álló kérdéssort, amelyet mindenki – állampolgár, vállalat, szervezet – kitölthetett és elküldhetett, így élve vélemény-nyilvánítási és beleszólási jogával az EU döntéshozatalát illetően. A konzultáció lezárult, a bizottság júliusra ígérte nyilvánosságra hozni új szerzői jogi akciótervét. A dokumentumot kíváncsian várja az egész szakma: a felvetett problémákat ugyanis csak egy hatékony önszabályozás és a másik egyén érdekeinek, az érdekek összefüggésének felismerése oldaná meg. Az internet lenne így az első ilyen: ha itt sikerül, talán a társadalmi viszonyok más területén is elindulhat egy változás a túlszabályozás-önérdek felől a közösségi érdekek és az önszabályozás irányába.