Munkaalapú társadalom? - Egyre kevesebb a középiskolás

Az utóbbi öt évben mintegy 17 ezerrel kevesebben jelentkeztek a középiskolákba, szeptemberben közel 80 ezren kezdik meg tanulmányaikat- írja a Világgazdaság. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint mindez megfelel a demográfiai folyamatoknak.

Csökken-e a középiskolai jelentkezések száma?" - erről kérdezte írásban a kormányzatot az MSZP-s Kiss László országgyűlési képviselő. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a 2014/2015. tanévre vonatkozó középfokú beiskolázás kapcsán a korábbi évekkel összehasonlítva semmiféle rendkívüli körülmény nem állapítható meg. Rétvári Bence úgy vélte, hogy az adatok megfelelnek a korábbi tendenciáknak, illetve a demográfiai helyzetnek.

Rétvári szerint a legutóbbi öt év beiskolázási adatai alapján az elmúlt 5 évre vonatkozó 17 ezres létszámcsökkenés megfelel annak, hogy az OKM Oktatási Évkönyvei szerint a 8-8 évvel korábbi adatok szerint 2002-2006. között 18 ezerrel kevesebben kezdték meg ezekben a korosztályokban az első osztályt.

"A jóléti állam Nyugat-Európába sem fog visszatérni, mert nem versenyképes, helyette a munka alapú társadalmat kell kiépíteni" - Orbán Viktor miniszterelnök a most szombati tusványosi előadását jóval megelőzően, már 2012-ben Bukarestben is erről beszélt az Európai Néppárt (EPP) 21. kongresszusán.

A Népszava 2013. januárjában írta: 

Vajon mit takarhat a "munkaalapú társadalom" szlogenje? Miért nem inkább "szolidaritás-alapú", vagy "konszenzus-alapú", netán "tudásalapú" társadalomról beszélt a miniszterelnök? Miért mondja azt, hogy nem jóléti állam, hanem munkaalapú társadalom épül? Az a gyanú merül fel, hogy amint csökken a normázott, egységesíthető, mérhető, jól adóztatható, nagyipari szféra "termelő" munkahelyeinek száma és nő az informális, szolgáltató, emberekkel és eszmékkel foglalkozó, nehezen normázható tevékenységek aránya, úgy nő központi politikai akarat késztetése arra, hogy a klasszikus ipari társadalmak mintái felé forduljon. Mert abban a társadalomban valóban az üzem, a munkahely, a foglalkozás, a bérmunka volt az élet legfőbb szervező ereje. Az életutak térbeli és időbeli keretei nagyjából állandóak maradtak, az életpályák íve a munkahely hierarchiájához kötődött. A foglalkozás volt az egyéni identitás fő alapja, a munkahely mellett a család (a munkavállaló férjet kiszolgáló háztartásbeli feleséggel) az élet két alapvető szervezete. Az egész átláthatóbb volt, irányíthatóbbnak tűnt.>

És vissza a jelenbe: 

Az egyes iskolafenntartók intézményeit tekintve 2010/2011. és 2013/2014. között az állami, önkormányzati fenntartású középfokú iskolába járó 9. évfolyamosok aránya 5,2 százalékponttal csökkent, az alapítványi és egyéb fenntartásúakba járóké 1,3 százalékponttal csökkent. Igaz, az egyházi fenntartásúba járóké 6,4 százalékponttal nőtt. 

Szerző

Frontális baleset a 3-as főúton

Frontálisan ütközött két jármű a 3-as főúton Füzesabony és Kerecsend között hétfő reggel, a balesetben hárman megsérültek, az utat teljes szélességében lezárták - közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Vámos Boglárka elmondta: egy személygépkocsi és egy mikrobusz ütközött össze a főút 122-es kilométerszelvényében. A helyszínelés idejére a rendőrség teljes útlezárást rendelt el az érintett útszakaszon, kerülni Maklár, Andornaktálya, Eger és Kerecsend felé lehet.

Szerző

Versenyfutás a fiatalok életéért - Újabb drogok tiltólistán

Publikálás dátuma
2014.07.28. 09:41
Illusztráció Fotó: Getty Images
Újabb négy pszichoaktív anyag került a dizájnerdrogokat felsoroló tiltólistára - értesült a HavariaPress.

A négy új  pszichoaktív anyag az úgynevezett C listára került fel, így ezek lefoglalása eseten is eljárhat a rendőrség. A Parlamenti Államtitkárság közleménye szerint, a dizájnerdrogok esetében a gyors jogalkotás az egyik legfontosabb, hiszen versenyfutás alakult ki az új összetételű szerek felbukkanása és a büntethetőség hatályba lépése között. A magyar kormány Európában az elsők között reagált az új pszichoaktív anyagok - közismert nevükön dizájnerdrogok - széleskörű megjelenésére, amikor törvényben szabályozta a pszichoaktív anyagok fogalmát. 2012-ben pedig megjelent az a rendelet, amely alapján tiltólistára kerültek ezek a szerek. A lista folyamatos bővítése állíthatja meg az újabb és újabb típusú kábítószerek elterjedését.

A dizájnerdrogok viszonylagos olcsóságuk mellett rendkívül gyorsan bukkannak fel újabb és újabb verziókban, nehezen kiszámítható, veszélyes hatásokat okozva. Az elmúlt időszakban is már számtalan tragédia okozójává váltak a kábítószerek. A módosítás nagyobb biztonságot garantál a fiataloknak és családjaiknak, illetve lehetővé teszi a drogkereskedőkkel szembeni hatékonyabb fellépést. A Nemzeti Drogellenes Stratégia több módszerrel küzd a drogok ellen. Ennek része a megelőzés, a felépülés segítése és a kábítószer kereskedőkkel szembeni szigorú fellépés is. A jelenlegi jogszabály módosítással közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, hogy egyetlen fiatal se essen áldozatául a kábítószereknek.

Szerző