középiskola;diák;csökkenő létszám;

2014-07-28 10:50:00

Munkaalapú társadalom? - Egyre kevesebb a középiskolás

Az utóbbi öt évben mintegy 17 ezerrel kevesebben jelentkeztek a középiskolákba, szeptemberben közel 80 ezren kezdik meg tanulmányaikat- írja a Világgazdaság. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint mindez megfelel a demográfiai folyamatoknak.

Csökken-e a középiskolai jelentkezések száma?" - erről kérdezte írásban a kormányzatot az MSZP-s Kiss László országgyűlési képviselő. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a 2014/2015. tanévre vonatkozó középfokú beiskolázás kapcsán a korábbi évekkel összehasonlítva semmiféle rendkívüli körülmény nem állapítható meg. Rétvári Bence úgy vélte, hogy az adatok megfelelnek a korábbi tendenciáknak, illetve a demográfiai helyzetnek.

Rétvári szerint a legutóbbi öt év beiskolázási adatai alapján az elmúlt 5 évre vonatkozó 17 ezres létszámcsökkenés megfelel annak, hogy az OKM Oktatási Évkönyvei szerint a 8-8 évvel korábbi adatok szerint 2002-2006. között 18 ezerrel kevesebben kezdték meg ezekben a korosztályokban az első osztályt.

"A jóléti állam Nyugat-Európába sem fog visszatérni, mert nem versenyképes, helyette a munka alapú társadalmat kell kiépíteni" - Orbán Viktor miniszterelnök a most szombati tusványosi előadását jóval megelőzően, már 2012-ben Bukarestben is erről beszélt az Európai Néppárt (EPP) 21. kongresszusán.

A Népszava 2013. januárjában írta: 

Vajon mit takarhat a "munkaalapú társadalom" szlogenje? Miért nem inkább "szolidaritás-alapú", vagy "konszenzus-alapú", netán "tudásalapú" társadalomról beszélt a miniszterelnök? Miért mondja azt, hogy nem jóléti állam, hanem munkaalapú társadalom épül? Az a gyanú merül fel, hogy amint csökken a normázott, egységesíthető, mérhető, jól adóztatható, nagyipari szféra "termelő" munkahelyeinek száma és nő az informális, szolgáltató, emberekkel és eszmékkel foglalkozó, nehezen normázható tevékenységek aránya, úgy nő központi politikai akarat késztetése arra, hogy a klasszikus ipari társadalmak mintái felé forduljon. Mert abban a társadalomban valóban az üzem, a munkahely, a foglalkozás, a bérmunka volt az élet legfőbb szervező ereje. Az életutak térbeli és időbeli keretei nagyjából állandóak maradtak, az életpályák íve a munkahely hierarchiájához kötődött. A foglalkozás volt az egyéni identitás fő alapja, a munkahely mellett a család (a munkavállaló férjet kiszolgáló háztartásbeli feleséggel) az élet két alapvető szervezete. Az egész átláthatóbb volt, irányíthatóbbnak tűnt.>

És vissza a jelenbe: 

Az egyes iskolafenntartók intézményeit tekintve 2010/2011. és 2013/2014. között az állami, önkormányzati fenntartású középfokú iskolába járó 9. évfolyamosok aránya 5,2 százalékponttal csökkent, az alapítványi és egyéb fenntartásúakba járóké 1,3 százalékponttal csökkent. Igaz, az egyházi fenntartásúba járóké 6,4 százalékponttal nőtt.