Előfizetés

Neelie Kroes szerint veszélyben a sajtószabadság

Publikálás dátuma
2014.07.29. 07:09
Fotó: Thinkstock
Az Európai Bizottság leköszönő alelnöke szerint nem nézhetik tétlenül a kiegyensúlyozott és elfogulatlan tájékoztatás elhallgattatására tett magyarországi kísérleteket. A Népszabadságban tegnap megjelent cikkében Neelie Kroes azt írja, e kísérletek egyenértékűek a magyar demokrácia elleni támadással. A holland politikus úgy látja, a kormányzati ellenőrzés, monopólium és cenzúra napjainkban Magyarország történetének egy olyan korábbi, sötét időszakát idézi, melynek visszatérését senki sem kívánhatja. 

A szabad és sokszínű média ugyanis a szabad társadalom egyik alapkövét jelenti, s a demokratikus hagyományok érvényre jutásának biztosítéka. Többek között a bevezetni tervezett reklámadó azt jelzi, hogy még mindig sok veszély fenyegeti a magyar sajtószabadságot.

Neelie Kroes kitér arra, hogy a reklámadó által leginkább sújtott RTL Klub azon kevés magyar csatorna egyike, amelynek műsoraiban a Fidesszel szemben kritikus hangok is teret kapnak. Emlékeztet rá, hogy a 2010-ben bevezetett új médiatörvény aránytalanul nagy hatalmat adott a magyar média fölött egy olyan testület kezébe, amely politikai befolyás alatt áll. Ez ellentétes a magyar alkotmány szabályaival és az uniós jogszabályokkal is, valamint veszélybe sodorja az alapvető jogokat - írja.

Az EB alelnöke idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemrég készült jelentését, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy „a Fideszhez közvetlen módon köthető üzleti körök növekvő arányú tulajdonszerzése” tapasztalható a médiapiacon. Így bizonytalansággal és öncenzúrával küzdő médiaszektor alakul ki, a pesszimista értelmezés szerint viszont pártoktól függő, sőt a kormány által irányított sajtó jött létre.

Ilyen környezetben súlyos károkat okoz, hogy a kormány nem vesz tudomást a problémáról: az lenne ugyanis a feladata, hogy aktívan részt vegyen a média sokszínűségét fenyegető veszélyek elhárításában. Neelie Kroes ezért - a szabadság és a demokratikus értékek megóvása érdekében - szorgalmazza, hogy valósítsák meg a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó uniós munkacsoport javaslatait.

Hazugozás Orbán sajtófőnökétől

Visszaszólt a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök sajtófőnöke. Havasi Bertalan tegnap közleményben válaszolt a lap vezércikkére, amelyben Lukács Csaba azt írta: "a miniszterelnök körül riasztóan megnőtt a meglehetősen szervilis, ám a világ felé buta agresszivitást mutató emberek száma. Ennek a típusnak a jellemző példája a miniszterelnök sajtósa, aki fizikailag is inzultálta kollégánkat, miközben az lenne a dolga, hogy segítse a munkájukat végző újságírók tevékenységét. Mi a magunk részéről jeleznénk: a bunkóság, az agresszivitás, de még a lihegő szervilizmus sem tartozik a polgári, keresztény, konzervatív erények közé" - fogalmazott Lukács. 

A Magyar Nemzet amiatt nevezte lényegében agresszív bunkónak a miniszterelnök sajtófőnökét, ahogyan az egyik nemzetes újságíróval bánt a hétvégén a Bálványosi Szabadegyetemen, ahol Orbán Viktor is beszélt.

Havasi erre a lapnak azt üzente: "a hazugság nem tartozik a polgári, keresztény, konzervatív erények közé". Azután így folytatta: "Komolyan hihetőnek és reálisnak tartja a Magyar Nemzet, hogy miközben háttal állok három fotósnak (a Magyar Nemzeté, a táborszervezőké plusz egy ismeretlen), akik háromszoros túlerővel tolnak előrefelé, "te pöcs" és "lefejellek" fenyegetőzésekkel, és akiket én "Ne toljatok már be a kocsiba, jó? Köszönöm!" szavakkal próbálok jobb belátásra téríteni (videofelvétel bizonyítja!), tehát hogy mindezek után én vagyok az inzultáló, a bunkó, az agresszor?" Hozzátette, hogy a táborszervezők fotósa még ott helyben bocsánatot kért tőle, ezzel szemben a Magyar Nemzet rágalmazó cikkel áll elő - több nappal az eset után, ami "kissé gyanús".

Itt nem tudni, mire gondol Havasi - állapította meg tegnapi cikkében a hvg.hu -, hiszen Orbán Viktor szombaton látogatott el Tusnádfürdőre, vasárnap pedig nem jelenik meg a Magyar Nemzet, az írás tehát csak hétfőn jöhetett ki. Vélhetően arra gondol, hogy a Simicska Lajos-tulajdonú lap nem véletlenül támadja a Simicskával a sajtóhírek szerint összezördülő Orbán Viktor munkatársát.

Hallgatnak a szoborról

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.07.29. 07:06
Fotó: Vajda József/Népszava
Nem válaszolt a Szabadság téri emlékmű felállításával kapcsolatos megkeresésünkre a miniszterelnök sajtófőnöke. Lapunk azt kérdezte tegnap Havas Bertalantól, ki döntött arról, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, éjjel állítsák fel a Szabadság téri emlékművet. Az Országos Rendőr-főkapitányság viszont azt közölte: már az emlékmű kihelyezése előtt is 24 órás volt a rendőri jelenlét a téren. A birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű fő darabja július 20-ra virradóra, titokban érkezett a helyszínre, amelyet több száz méteres körben, dupla kordonnal zárták le.

Kordonok közt, erős rendőri jelenléttel, az éj leple alatt állították fel több mint egy hete a Szabadság téri megszállási emlékművet. A timpanonos, birodalmi sasos fő darab július 20-ra virradóra érkezett a helyszínre, amelyet több száz méteres körben, dupla kordonnal zárták le és legalább húsz rendőrautót vezényeltek a térre. Az "elátkozott" szoborcsoport felállításáról előre senkit nem tájékoztattak, az emlékmű ellen tiltakozó civilek éjjel az atlatszo.hu híradásából értesültek a történtekről, ám másnap délelőtt már a helyszínen demonstráltak. A Népszava tegnap megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, ki döntött arról, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, éjjel lopva állítsák fel a Szabadság téri emlékművet. Havasi Bertalan azonban lapzártáig nem válaszolt megkeresésünkre.

Az "elátkozott" emlékművet a kormány nem merte ünnepélyesen felavatni. A Blikk úgy tudta, hogy L. Simon László államtitkárt kérték fel, aki azonban ezt nem vállalta. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter végül bejelentette, hogy a titokban felállított alkotást nem fogják felavatni. A kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, "félreértéseit", és így nem lesz avatóünnepsége a budapesti Szabadság téri emlékműnek - közölte. A miniszter azt is elismerte, lehet, hogy voltak egyeztetési hibák adott esetben, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát.

A heves vitákat, tiltakozásokat kiváltó ’44-es német megszállási emlékmű őrzése naponta legalább 3 millió forintjába kerül az adófizetőknek. A Szabadság téren a felállítást követően golyóálló mellényt viselő készenléti rendőrök teljesítettek szolgálatot, a bevezető utcákat pedig rendőrautók állták el. Később a szoborcsoportot hátulról be is kamerázták. Magyar Fruzsina, az április 8-a óta tartó civil demonstráció egyik szervezője lapunknak kijelentette, a tüntetések kezdete óta tartó rendőri készültség kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától tegnap azt kérdeztük, mikor tudták meg, hogy éjjel állítják fel a Szabadság téri emlékművet, ezért a rendőrségnek abban az időpontban is őrizni kell a helyszínt. Azt válaszolták: az emlékmű kihelyezését megelőzően is 24 órás volt a rendőri jelenlét.

A kormány tavaly év végén döntött az emlékmű felállításáról, a december 31-i közlönyben jelent meg a kormányhatározat a Szabadság téren, a német megszállás évfordulójára tervezett emlékmű létrehozásáról. A Magyar Közlöny ugyanezen számában kormányrendelettel az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Az V. kerületi önkormányzat január 22-én előzetes tulajdonosi hozzájárulást adott az alkotás létrejöttéhez.

Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot Párkányi Raab Péter szobrász nyerte. A látványterv szerint a kompozíció két fő eleme Gábriel arkangyal és a rá lecsapó német birodalmi sas, az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas timpanonos kapuzatban állnak majd. A szobrász akkor azt írta: Gábriel arkangyal "Isten embere, Magyarország szimbóluma". Alakja "szép és szelíd". A birodalmi sas a harmadik birodalmat megjelenítő náci szimbólum, amely "formai megfogalmazásban tökéletes ellentéte Gábriel arkangyal alakjának." Párkányi Raab a Heti Válasznak adott múlt heti interjújában a szobor körüli helyzet a "balliberális bizniszpolitikusok, művészkörök és médiaholdudvaruk aknamunkája következményének" nevezte. Az emlékmű alkotója szerint balliberális körök azért támadták, mert kétmilliárd forintot buktak azzal, hogy ő készítette az emlékművet.

Párkányi Raab Péter műve előtt, amit szerinte szándékosan félreértelmeznek FOTÓ: MTI/CZIMBAL GYULA

Párkányi Raab Péter műve előtt, amit szerinte szándékosan félreértelmeznek FOTÓ: MTI/CZIMBAL GYULA

Kijelentette, szándékosan félreértelmezték a szoborcsoportot, mert Magyarország nem ártatlan, és nem Gábriel jelképezi, hanem az arkangyal ujjai közül kihulló országalma. A sas nem német birodalmi, annak ellenére sem, hogy a műleírásban ez szerepel. Az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánkat óvó Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg, az arkangyal ugyanis ezer évig védett bennünket, de a szobron lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas. Ami valójában nem is birodalmi sas, mert a német címerállat alakját átformálta. A szobor feliratáról azt nyilatkozta: a német megszállás áldozatainak emlékműve cím pontosan tükrözi a megbízás tárgyát. amely nem holokauszt-emlékműre szólt. Ebben az ügyben szerinte egy-két újságírót és történészt leszámítva két jó szándékú szereplő van: "a kormány és én" - fogalmazott.

Az emlékmű felállítását követően a Mazsihisz arról biztosította a tiltakozókat, hogy nem volt eredménytelen az akciójuk. Közölték, továbbra is várják, hogy a holokauszt-emlékévet meghirdető magyar kormány méltó módon és közös munkával, nemcsak szavakban, hanem tettekkel is fogadja vissza a magyar nemzetbe a magyar zsidóság ártatlanul legyilkolt áldozatait. Paul Lendvai ausztriai publicista a Der Standard című osztrák liberális lapban azt írta, hogy az emlékmű szimbolikus és példátlan üzenetet közvetít. Orbán Viktor kormánya ugyanis maga kívánja értelmezni a magyarországi holokausztnak és a csaknem hatszázezer zsidó meggyilkolásának felelősségét.

A Szabadság téren tegnap este is tiltakoztak a civilek, a demonstráción Bauer Tamás és Bokros Lajos szólalt fel.

Éjjel érkeznek
Károlyi Mihály szobrát éjjel, titokban távolították el még 2012 márciusában a Kossuth térről. Az MSZP aktivistái akkor napokon át őrséget álltak a szobornál, hogy azt ne tudják elszállítani.
Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője arról beszélt: a szobor elszállítását fizikailag nem tudják megakadályozni, ugyanakkor jelenlétükkel azt demonstrálják, hogy a köztársaság eszméjét "se hat ökörrel, se lánctalpas tankokkal nem tudják innen elvonni".
Az alkotás elbontását az Országgyűlés Hivatala kezdeményezte a Kossuth téri rekonstrukcióhoz kötődően és a bontáshoz a Fővárosi Közgyűlés adott tulajdonosi hozzájárulást. A szobor 2012 szeptembere óta Siófokon, a Végh Ignác téren áll.
Sibylle Hamann a Die Presse online kiadásában akkor azt írta: több helyen avattak Horthy-szobrot és emléktáblákat, ez pedig azért veszélyes, mert automatikusan magával hozza az antiszemitizmust. Ez történt, amikor Károlyi Mihály szobrát eltávolították a Kossuth térről - fogalmazott.