Lejtmenetben az orosz gazdaság

Publikálás dátuma
2014.07.29. 07:31
Putyin egyre bizalmatlanabbul tekint a külföldi befektetőkre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Bár az orosz vezetők nem győzik hangoztatni, hogy a nyugati szankciókkal nem lehet csapást mérni az országra, máris mutatkoznak annak a jelei, hogy megtorpant a gazdasági fejlődés. Amiben viszont nem téved a Kreml: a nyugati partnereknek is nagy árat kell fizetniük mindezért.

Még jóval a malajziai repülőgép lelövése előtt, pesszimista előrejelzésekről számolt be a moszkvai média. A központi bank már február derekán a bruttó hazai termék növekedési kilátásait a korábban várt 2 százalékról másfélre módosította. Márciusban a Sberbank még rosszabbra készítette fel az embereket: 0,2 százalékra. Júliusra a bizonytalanság megnőtt.

Bár Dmitrij Medvegyev kormányfő a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy "az orosz gazdaság nem érzi rosszul magát" és a makrogazdasági mutatók dinamikája valamivel jobb a vártnál, a szakemberek közül többen az első félévi tapasztalatok alapján már technikai recesszióról beszéltek.

A számokkal való zsonglőrködés, a kormányhivatalnokok reménykeltő kijelentései mind elvesztették a jelentőségüket, miután Kelet-Ukrajna felett lelőtték a malajziai repülőgépet közel háromszáz ember halálát okozva ezzel.  Mindenki számára világossá vált, hogy immár nemcsak idén kell számolni a gazdasági fejlődés visszaesésével, hanem hosszú távon fogja éreztetni a hatását mindaz, aminek ezekben a napokban a tanúi vagyunk.

A Bloomberg elemzői által júliusban megkérdezett 28 orosz és nyugati befektetői társaság recesszióra számít az elkövetkező 12 hónapban az új szankciók és a befektetők riadalma miatt. Hiába ismételgeti a kormányfő, hogy az amerikai szankciók nem képesek elfogadhatatlan kárt okozni a gazdaságnak, s hogy a nemzetközi tapasztalat azt bizonyítja, a hasonló szankciók még senkit nem kényszerítettek térdre.

Ha térdre nem is kényszeríthetik Oroszországot, sebeket ejthetnek rajta. Igaz sebeket ejthetnek az egész nemzetközi közösségen. Medvegyev máris figyelmeztetett az érem másik oldalára, a politikaira: a szankciók tovább növelhetik az Amerika és Európa ellenes hangulatot. Visszavethetik a világot a nyolcvanas évekbe.

"Ha partnereinknek ez a célja, akkor ezt hamarosan elérhetik"- jelentette ki. Ami egyben azt is jelentené, hogy Oroszország rákényszerülne gazdasági modelljének átalakítására, jobban ki kellene használnia belső erőforrásait. A kormányfő ezt nem is tartaná olyan rossznak.

A szakemberek ennél óvatosabbak. A stratégiai és technológiai elemző központ igazgatója úgy véli, hogy az Oroszországra gyakorolt amerikai nyomás még nem volna túl fájdalmas. De ha erre sikerül rávennie az európai országokat is, akkor a helyzet már súlyosabbá válna. Ebben az esetben két példára hivatkozott: Kínáéra, amelynek sikerült az ipari kémkedés révén importkiváltó módra kapcsolnia, és Iránéra, amely viszont megsínylette a szigorításokat.

Nehéz megmondani, milyen sors vár Oroszországra. Sok szakember arra számít, hogy már a közeljövőben növekvő mértékben érezhető hatásuk lesz a nyugati intézkedéseknek. Különösen a pénzügyi rendszert rendíthetik meg. Az IFC Markets elemzője emlékeztet arra, hogy az orosz társaságok külső korporatív adóssága 650 milliárd dollár. Ez kiszolgáltatottá teszi őket.

Mint ahogy az is, hogy megnehezítették az orosz bankok számára a hitelfelvételt. Számolni kell a befektetési klíma rosszabbodására, a tőke kivonulására, a felhasználói bizalom csökkenésére, a belső kereslet visszaesésére. A rubel folytatja értékcsökkenését, az infláció növekedni fog. Egyes szakértők a nemzeti össztermék egy százalékos csökkenésére számítanak. 

Annyi bizonyos, hogy a Kreml nem nézheti tétlenül a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat. Vlagyimir Putyin júliusban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz hatóságoknak mérlegelniük kell, milyen kiegészítő lépéseket tegyenek a nemzetgazdaság és a pénzügyi rendszer védelme érdekében, számolva nemcsak a globális piac instabilitásával, hanem a politikai kockázatokkal is.

Szerző
Frissítve: 2014.07.28. 22:08

Visszatért posztjára Jacenyuk

Múlt heti lemondása után hétfőn ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő és felszólította a parlamentet, hogy rendkívüli ülésen fogadja el azokat a kormányjavaslatokat, amelyeket előző héten még csak napirendre sem tűzött.

Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.  

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni.

"Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő.  

Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt. 

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.   

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról.

A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre. 

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Szerző
Frissítve: 2014.07.28. 21:43

Murszi börtönéből üdvözölte a palesztin "ellenállást"

Mohamed Murszi volt egyiptomi államfő hétfőn börtönéből dicsérte a Gázai övezetben harcoló palesztin harcosok ellenállását a politikus közleményében csak "megszállóként" említett Izrael három hete tartó hadműveleteivel szemben.

Az iszlám történelemben az ünnepek azt a célt szolgálták, hogy az emberek fellélegezhessenek, mielőtt folytatják küzdelmüket - áll a tisztségéből tavaly nyáron elmozdított, iszlamista Murszi Facebook-oldalán, a ramadánt záró íd al-fitr ünnep alkalmából megjelent jókívánságok között.

Egy évvel a hadsereg által véghezvitt hatalomváltás után, s miután az egyiptomi biztonsági erők átfogó terrorellenes hadjáratában több száz iszlamista lelte halálát, Murszi méltatta azon híveit, akik továbbra is kitartanak a "forradalom" mellett.

A gázai konfliktusra kitérve azt írta, "nem feledkezhetek meg arról sem, (…) hogy tudassam a világgal, továbbra is szilárdan kiállunk a palesztinok mellett, akiket támogatunk a bitorlókkal szemben. Mi minden ellenállót támogatunk, minden megszállóval szemben" - olvasható a szövegben, amelyet Murszi az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökeként írt alá.

A megbuktatott államfővel szemben jelenleg több olyan eljárás is folyik - egyebek mellett kémkedésért, és emberölésre felbujtásért -, amelyek esetében akár halálbüntetéssel is számolhat.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Ciszjordániát és a Gázai övezetet, amelyek területén a jelenlegi palesztin vezetők egy palesztin államot kívánnak létrehozni. Izrael Ciszjordániát megszállva tartja, a Gázai övezetből pedig 2005-ben ugyan egyoldalúan kivonult, de azt a Hamász szélsőséges szervezet ottani hatalomra jutása óta, mintegy nyolc éve blokád alatt tartja. Az egyiptomi sajtóban Izrael helyett rendszerint a "cionista entitás" kifejezést használják, fegyveres erőit pedig hivatalosan "megszálló hadseregnek" hívják.

Ugyancsak hétfőn rámalláhi sajtóforrások jelentették, hogy a gázai konfliktus rendezése érdekében Mahmúd Abbász palesztin elnök küldöttséget állít össze, amelyben az övezetet uraló Hamász és a zsidó állam elleni rakétatámadások mögött álló másik radikális szervezet, az Iszlám Dzsihád is képviselteti magát. A küldöttek Kairóba készülnek, azért, hogy a szemben álló felek közti tartós tűzszünet lehetőségeiről tárgyaljanak.

Szerző