Lesz vétójoga Budapest főpolgármesterének, de csak a választások után döntenek a jogkörről. Gulyás Gergely szerint a Fidesz-frakció támogatja az új lehetőség bevezetését, azt azonban kiemelte, hogy ez érdemben nem változtatna a közgyűlés működésén. Az Országgyűlés kormánypárti alelnöke a Hír Tv-ben arról is beszélt, hogy szerinte az új választási törvénnyel a fővárosi önkormányzat és kerületi vezetés között szorosabb lehet az együttműködés.
A műsorvezetői kérdésre, hogy mennyire elfogadható az, hogy a fővárosiak úgy választanak főpolgármestert, hogy még nem tudják mi a dolga, Gulyás azt mondta: "hogy nagyjából milyen jogkörökkel rendelkezik a főpolgármester, azt mindenki tudhatja, ráadásul nem árulunk zsákbamacskát a tekintetben, hogy ezt a módosítást a megválasztott főpolgármester személyétől függetlenül tudnánk támogatni. Annak ellenére, hogy én ma nemhogy nem látok kihívót - mert az ellenzék láthatatlanná teszi pillanatnyilag -, de nagyon csekély esélyt látok arra, hogy az elmúlt négy év teljesítményéből kiindulva ne Tarlós István legyen októbert követően Budapest főpolgármestere" - mondta Gulyás.
A fideszes politikus arról is beszélt, Tarlós jelezte, csak akkor tudja elfogadni az új szabályokat, ha ezzel párhuzamosan megerősítik a főpolgármestert a közgyűlésben. Tarlós a múlt héten még aggodalmának adott hangot, amiért az új önkormányzati választási szabályokkal a fővárosi közgyűlésbe bekerülő kerületi polgármesterek súlya lényegében nagyobb, mint magáé a közvetlenül választott főpolgármesteré. Tarlós szerint ugyanis nem a közgyűlésbe jutó jelöltek, illetve a választási szabályok alkotmányossága, hanem a polgármesteri hatáskörökről szóló szabályozás alakulása a döntő.
A Fidesz főpolgármester-jelöltje erről a TV2-ben beszélt még a múlt héten, amikor az alkotmánybírósági döntésre reagálva kijelentette: "nem magában véve ez az alkotmánybírósági döntés befolyásolja az én belső értékítéletemet a dologról. (...) Az kétségtelenül furcsa, hogy a második körös súlyozott szavazásnál egy húszezer lakosú kerület polgármesterének a szavazata számít, a több mint háromszázezer szavazattal rendelkező főpolgármesteré pedig személyektől függetlenül nem". Tarlós hangsúlyozta: nem ez, hanem "az a döntő, hogy a főpolgármesternek meglegyenek azok a minimális jogosítványai, hogy ne gúzsba kötve táncolva kelljen" a várost vezetni.
Egyértelmű tehát, hogy a jelenlegi főpolgármester, akit a kormánypártok újrajelölnek az októberi megmérettetésre, támogatja a főpolgármesteri vétójog ötletét. Tarlós erről még korábban, az RTL Klub felvetésére azt mondta, a vétójog sokat segítene az új választási szabályokkal lényegében működésképtelenné tett közgyűlési rendszeren. Az MSZP ellenben attól tart, hogy ez a vétójog csak a Fidesznek és Tarlós Istvánnak járna, és ha más nyerné meg a főpolgármester-választást, akkor nem kapná meg ezt a jogot.
Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője szerint, ha a kormányoldalt tisztességes szándék vezérelné, akkor még a választás előtt, függetlenül attól, hogy ki kerül majd a főpolgármesteri székbe, változtatna az önkormányzati törvény idevágó passzusain. Az Együtt-PM társelnöke, Szigetvári Viktor pedig azt nyilatkozta, a választás bojkottálásán gondolkodnak, és ha megszavazzák a vétójogot, akkor nem állítanak jelölteket, helyette kerületi polgármestereket fognak támogatni.
Gulyás ezzel szemben - már az RTL híradójának - azt állította, hogy rendes eljárásban nem tudják elfogadni az idevágó törvényjavaslatot az október 12-i önkormányzati választásig, mindössze ez az oka, hogy majd csak a voksolás után kerítenek sort a szabályváltoztatásra. Nem ezt erősíti azonban, hogy a kormányfő már korábban bejelentette, hogy az önkormányzati rendszert is újból át kívánja alakítani, méghozzá a helyi akaratnyilvánításon nyugvó képviselőtestületek kárára.
Amikor legalábbis Orbán Viktor kinevezte régi-új főispánjait, a miniszterelnök - mint megírtuk - kijelentette: az államnak jelen kell lennie, elérhetőnek kell lennie az állampolgárok számára egészen a járások szintjéig, enélkül nem lehet jól megszervezni az életüket. Szükségük van arra, hogy az önkormányzatok mellett a központi állam is jelen legyen, de középszintű közigazgatásra is szükség van - jelentette ki. Orbán hozzátette: 2015 januárjára újragondolják a középszintű közigazgatási hatásköröket, és ez új munkaköröket, feladatokat ígér a kormánymegbízottaknak is - tudósított az MTI.
Mindez természetesen nem csupán a fővárosi közgyűlés működési rendjét érintő változtatásokat ígér, ráadásul az sokat mondó, hogy miközben egy adott önkormányzati struktúrában, egy alig több mint két éve elfogadott, teljesen új önkormányzati törvény hatásköreit ismerve választanak meg a polgárok helyi vezetőket és képviselőtestületeket, amelyek és akik ráadásul immár nem négy, hanem öt évre kapnak felhatalmazást, a kormány ismét bele kíván avatkozni a rendszerbe. Mindez kísértetiesen egybevág azzal, amit a miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott.
Emlékezetes: Orbán arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. A jóléti állam és társadalmi rendszer pedig kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell. A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - jelentette ki a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".
A magyar nemzet "nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell" - fogalmazott, kijelentve, hogy ilyen értelemben "...az az állam, amit Magyarországon építünk illiberális állam, nem liberális állam". Orbán Viktor beszédében példa értékű, vagy "sztárállamokat" is megjelölt, amelyekben az illiberalizmus sikeres és az állam szintén. A magyar miniszterelnök Szingapúrt, Oroszországot, Törökországot és Kínát jelölte meg, mint követendő példa.