A szabadelvű Gandulban Lelia Munteanu az Orbán Viktor: egy zseb-Putyin című írásban egy karizmatikus, meggyőző, ám ugyanakkor "veszélyes kisiklásokra" hajlamos vezetőként írta le a magyar miniszterelnököt, akinek állítólag az a legnagyobb gondja a liberalizmussal, hogy az nem szolgálja a nemzeti érdeket és nem óvja a közvagyont. A cikkíró szerint ezt úgy kell érteni, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett nem liberális államszerveződés valójában a revizionizmusnak teremt keretet és ilyenként egész Európa számára veszélyt jelent.
A jobboldali román államfőhöz közel álló Evenimetul Zilei, és a hasonló irányultságú Hotnews.ro portál is közölte Vladimir Tismaneanu Orbán Viktor szédületes irányváltása című elemzését. Az Amerikában élő politológus szerint Orbán Viktor, aki "a polgári demokrácia nagyszerű ígéreteként érkezett" a politikába és Nagy Imre 1989-es újratemetésén mondott beszédével örökre beírta magát Kelet-Európa történelmébe, most a "putyini rendőrállamot dicsőiti", egyre inkább egy tekintélyelvű "etnokrácia" felé fordul, amely már "fojtogatja a demokráciát".
Az Orbán politikája Kelet-Európát veszélyezteti című írásában Cristian Campeanu, a jobboldali beállítottságú Romania Libera vezércikkírója úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök "emberarcú fasizmust" javasolt a liberális demokrácia helyett tusnádfürdői beszédében. A szerző szerint Orbán Viktor a civil szférát és a szabad sajtót "külföldről pénzelt" ellenségként próbálja elhallgattatni és szerinte ez a "rossz példa" ragadós lehet azokban a kelet-európai országokban, ahol a demokrácia még nem elég érett.
A liberális Adevarul blogrovatában Demény Péter közölt cikket Orbán Viktor sötét karizmája címmel. A szerző vitába szállt Sabin Gherman erdélyi román újságíróval, aki Orbán Viktor gazdasági eredményeit dicsérte. Demény szerint ugyanis minden diktátornak megvan a maga jó oldala, ez azonban nem feledteti a Brüsszellel szemben folytatott "faragatlan" diskurzust, vagy azt, hogy idegengyűlölő "ál-értelmiségiekkel" vette körül magát - állította a cikkíró.
A Ziarul Financiar gazdasági lapban Bogdan Cojocaru arról cikkezett, hogy Orbán Viktor a szingapúri, kínai, indiai, orosz és török modellt akarja követni, vagyis olyan országokét, amelyek nem a "hagyományos nyugati értékek" útján járnak. A cikkíró szerint a magyar miniszterelnök által dicsért országok közül csak az államkapitalizmust megtestesítő Szingapúr tekinthető fejlett és stabil gazdaságnak, a többi állam egy főre eső GDP-je nem, vagy alig magasabb a magyarnál.
A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről közölt kommentárt keddi számában.
Az Elég című írás szerzője, Javier Cáceres úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök már régen nem tud igazán meglepetést okozni, de "most felülmúlta önmagát". Orbán Viktor a liberális demokráciát elavultnak, hazája függőségét az uniós partnerektől pedig egészségtelennek nevezte, olyan országokat dicsért, mint Kína, Törökország és Oroszország, és azt mondta, hogy a sikerek fontosabbak az emberi jogoknál. Ezek után "már csak egy kérdés következhet: tényleg el kell viselni Orbánt az EU-ban?" - írta a Süddeutsche Zeitung kommentátora. Úgy vélte, hamarosan a beszéd "relativizálása" következik, ami mindig is része volt "Orbán mutatványainak", és ami eddig megvédte attól, hogy fizetnie kelljen olyan kirohanásokért és törvénymódosításokért, amelyeknek "igazán semmi közül az EU alapvető értékeihez". Most azonban "sürgősen és komolyan fel kell tenni a kérdést, hogy az általa kormányzott Magyarország az EU része akar-e lenni" - fűzte hozzá Javier Cáceres, megjegyezve, hogy az Európai Néppártnak "ajtót kell mutatnia" Orbán Viktornak. A Fidesz kizárása az Európai Néppártból "igencsak esedékes" - írta a liberális lap szerzője.