Reigl-festménnyel gyarapodott a Nemzeti Galéria gyűjteménye

Reigl Judit Folyamat című festményével gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Jelenkori Gyűjteménye; az alkotói adományként az MNG-be került munka június végéig a Ludwig Múzeum Reigl Judit-kiállításán volt látható.

A művész által a Nemzeti Galériának adományozott mű a Déroulement (Folyamat, 1973-1985) című sorozat egyik kimagasló darabja. Ezeket a műveket Bach A fúga művészete című ciklusa ihlette; Reigl a klasszikus zene komponálási eljárásait mint metaforát használja a felületen létrehozható új hatások eléréséért - közölte az MTI-vel kedden a múzeum.

Reigl Judit a vászon mindkét oldalát megfestve, a kép hátoldalát olyan kémiai anyagokkal kezelte, amelyek a vásznon átszivárogva foltszerűen taszítják az előoldalra felvitt akrilfestéket. A végső hatást így kémiai folyamatok alakítják, komplex módon fejezve ki a hetvenes évek indusztriális világát.

"A monumentális méretű, érzékeny felületű és színvilága minőségében is különleges alkotással a Magyar Nemzeti Galéria felzárkózik a világ olyan múzeumai közé, mint a párizsi Centre Pompidou vagy a New York-i Moma, amelyek állandó kiállításán is látható Reigl Judit-mű" - hangsúlyozta az MNG.

A múzeum   emlékeztet: Reigl Judit a második világháború utáni magyar művészet azon kevés kiemelkedő egyénisége közé tartozik, aki pályáját 1948 után külföldön folytatta, és ott ért el nemzetközi sikereket. Pályatársa, Hantai Simon mellett Reiglt a világ vezető múzeumai - az Egyesült Államokban és Európában egyaránt - a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső, megbecsült és nagyra értékelt művészként tartják számon.

Pályájának különböző korszakai új és új megközelítésbe helyezték ezt a fajta festészetet, ipari festékekkel és vegyszerekkel folytatott kísérletekkel bővítve alkotói nyelvezetét.

Szerző

Egy seb begyógyult

Publikálás dátuma
2014.07.30. 07:45
A volt Honvéd Főparancsnokság felújított épületének lépcsőháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Csaknem hét évtized után, augusztus elsején a nagyközönség is birtokba veheti a Budai Vár közepén, a Dísz téren álló egykori Honvéd Főparancsnokság épületét, ahol az Egy zseniális család: Zsolnay című kiállítás fogadja a látogatókat az év végéig, amely mintegy 300 művészi kerámiát és porcelánt vonultat fel.

A vár szégyene, az utolsó háborús seb - ilyen jelzőket akasztottak a Dísz térnél álló épületcsonk, az egykori Honvéd Főparancsnokság épületére. A XIX. század végén, Kallina Mór tervei alapján épült Honvéd Főparancsnokság négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épülete a második világháború végén súlyos károkat szenvedett, de meg lehetett volna menteni.

Késik a Csontváry  - tárlat

A Várkertbazár első nagy kiállítása egy Csontváry tárlat lett volna, aminek már meg is kellett volna nyílnia. Ezt szintén Gulyás Gábor rendezte volna. Ám kiderült, hogy a Várkertbazár múzeumi helyiségei alkalmatlanok Csontváry monumentális képeinek befogadására. Azok nélkül pedig a tárlat nem adott volna átfogó képet a festő működéséről. Úgy tudjuk, várhatóan mégis megvalósul a Csontváry-kiállítás, méghozzá a művész nagyméretű képeivel egyetemben. Ugyanis lehetőség nyílt rá, hogy a nagy belső terekkel rendelkező föld alatti rendezvénytérben valósul meg a kiállítás. A történet rávilágít arra, hogy a Várkertbazár északi és déli oldalát lezáró testőrpaloták - amik valójában tipikus pesti gangos bérházak - szinte alkalmatlanok komoly kiállítások befogadására.

A sérült kupolát és felső emeleteket azonban lebontották, mert az akkori álláspont szerint a vár együtteséhez nem illő magas, sérült épületeket kétemeletesre vissza kellett bontani. A homlokzaton több mint fél évszázadon át a lövésnyomok is láthatóak voltak.

Az épület felújítására az elmúlt évtizedekben számtalan ötlet született, ám a tényleges munka nem indult el. Hiába nyerte meg Kis Péter terve az építészeti pályázatot, a lebegő rózsaszín tető megépítésétől - ami egykori rom voltát is szimbolizálta volna - a politikusok visszariadtak. Pedig uniós támogatás is volt a felújításra, mintegy 10 milliárd forint.

Igaz, megnyugtató funkciót akkor sem sikerült találni az épületnek. Az I. kerület fideszes vezetése sokat tett azért, hogy a Honvéd Főparancsnokság épületének

rekonstrukcióját, a Várkertbazárhoz hasonlóan ne tudja elkezdeni a szocialista kormányzat. A második Orbán-kormány idején a kerület aztán lelkesen támogatta a kabinet elképzeléseit.

Az eredetileg tervezetthez képest fél éves késéssel, a korábban kalkulált 700 millió helyett 850 millió költségvetési forintból elkészült az épület rekonstrukciója. A felújítás során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944-1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható hatvannégy vármegye címereiből a megmaradt 25-öt szintén helyreállították és visszahelyezték.

Megújultak a vaskapuk, felújították a díszterem és a lépcsőház stukkóit, kandelábereit és szobrait. Csak a földszinti dísztermet és a lépcsőház egy részét állították helyre eredeti formájában, a többi helyiségben - utalva az épület torzó voltára is - csiszolt beton és nyers tégla felületeket alakítottak ki.

A hasznosítást illetően sok még a kérdőjel. A volt Honvéd Főparancsnokság épületének nyitó tárlatán különleges Zsolnay-kerámiák lesznek láthatóak jórészt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és egy magángyűjtemény anyagából, melyet Gulyás Gábor, a Műcsarnok egykori igazgatója rendezett. A kiállítás év végéig lesz látható. Ugyanakkor a 3300 négyzetméter alapterületű épület hasznosításával kapcsolatban sok még a nyitott kérdés.

Egyelőre nem lesz önálló menedzsmentje az épületnek, nem lesz önálló intézmény, hanem a Várgondnokság kezeli azt. Így természetesen a további kiállítási programjáról sem tudni semmit. Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy azt remélik, hogy az épület önfenntartó lesz, bár arról nem esett szó, hogy milyen bevételekre számítanak.

Sárváry annyit elárult, hogy terveznek turisztikai információs pontot és vendéglőt is az épületben, de hogy ezek hol lesznek, ki üzemelteti majd azokat, nem tudni. A helyettes államtitkár szerint a kiállítások mellett rendezvények is lesznek a felújított terekben.

Szerző
Frissítve: 2014.07.29. 22:29

Sokat dolgozunk kevés pénzért

A magyar munkavállalók tavaly átlagosan 1883 órát dolgoztak, ami az OECD 35 tagországának rangsorában a 7. legmagasabb volt. Ezzel szemben a vásárlóerő-paritáson számolt 8148 dollár éves magyar minimálbér a hatodik legalacsonyabbnak számít - írja az Mfor internetes gazdasági portál. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a magyarok tavaly öt órával kevesebbet dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez pedig azt is jelenti, hogy hazai viszonylatban 1993 óta nem dolgoztunk ennyire keveset. Akkor 1870 órát közölt az OECD. Nemzetközi viszonylatban így is a legdolgosabbak közé tartozunk, és tesszük mindezt rettentően alacsony minimálbérért.

A magyar bérszint nemzetközi összehasonlításban annyira alacsony, hogy ez a munkaórákkal összepárosítva rendkívül előnytelen képet mutat. Így csak a számok alapján a világ igáslovai közé lehet sorolni a magyar munkavállalókat.Tavaly így a magyarnál többet már csak a mexikóiak, a koreaiak, a görögök, a chileiek, az oroszok és a lengyelek dolgoztak. Ezzel szemben a rangsor másik végén Hollandia áll majdnem 500-zal kevesebb munkaórával, amelyet Németország és Norvégia követ.

A visegrádi országok körében egyedül Lengyelország van velünk egy szinten. Szlovákiában és Csehországban egyaránt az OECD-átlagnak (1170 óra) megfelelő időben dolgoztak a munkavállalók. A szomszédos Szlovéniában 20 százalékkal kevesebb időt töltenek a munkahelyükön az emberek, viszont azt a magyar minimálbér 170 százalékáért teszik.

Szerző