Szinte megállt a lakásépítés

Az elmúlt száz év legalacsonyabb bázisához képest mért jelentős növekedést az idei első félévi lakásépítések körében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egyelőre az állami támogatások és az egyre zsugorodó hitelkamatok sem lendítettek érdemben az építőipar lakossági ágazatán.

Hiányzó stratégia

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) a KSH adataira reagálva közölte: amennyiben a lakásépítésnél az első félévben mért 22 százalékos emelkedés kitart a második félévben is, úgy 11 ezer lakás épülhet idén, de ez még mindig csak arra elég, hogy a magyar lakásállomány 400 év alatt újuljon meg.

Az egyesület szerint a magyar lakásállomány 100 éves megújulási üteméhez évi 43 ezer lakást kellene építeni, de az idei első féléves teljesítmény a 2008 első félévében használatba vett lakások 29 százalékának felel meg.

A lakásállomány megújításához hosszú távú lakásprogramra lenne szükség, ez a lakosság és a hazai építőipar együttes érdeke - hangsúlyozza a TLE közleménye. Az évi 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek adna munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelent. A TLE szerint fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakáskörülmények fejlesztéséről.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség -magyarázza a szervezet. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány ugyanis nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

Építőipari szakemberek szerint egyébként az újlakás piacot az is nyomja, hogy a használt lakások ára továbbra is alacsony és sokan még mindig kivárnak, további árcsökkenésre számítanak. A kormányzati lépések, az őszre ígért szocpol a használt lakásokra is, egyelőre egyáltalán nem mozgatta meg a keresletet. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések amúgy is csak 1,5-2 év alatt fejtenek ki érdemi hatást.Ezeknél is többet érne egy évekre szóló kormányzati lakásstratégia, például bérlakásprogram.

Bedőlő vállalkozások

Az országos átlagnál több építőipari cég szűnt meg az elmúlt 12 hónapban, s romlott a szektor fizetési fegyelme is, ami azt mutatja, hogy az építőipari teljesítménynövekedés csupán a cégek szűkebb körét érinti - derül ki a nemzetközi cégminősítő Bisnode felméréséből. Az építőipari cégek bedőlési aránya az országos 2,7 százalékos átlagnál jóval magasabb, 4,83 százalékos.

A magasépítéssel foglalkozó vállalatok 5,29 százaléka egy éven belül fizetésképtelenné válik, a mélyépítés és az egyéb szaképítés területén tevékenykedő cégek esetén is 3,5 százalék feletti a bedőlési arány. Ez az arány ugyan a korábbiakhoz képest csökkent, mivel kevesebb volt felszámolások és végelszámolások száma, azonban több mint 5,5 ezer kényszertörlési eljárás indult, ami jelentős növekedés az azt megelőző 1,64 ezer eljáráshoz képest.

Élénkül az ingatlanpiac

A lakáspiaci tranzakciók száma az idei első félévben több mint 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérlői kereslet, illetve kínálat is nő, a lakáskiadással pedig a banki betéti kamatokat meghaladó hozam érhető el - derül ki az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat közleményéből.

Az OC szerint a tranzakciószám-növekedés mögött részben a befektetési célú vásárlások állnak. A mai lakásárakkal és bérleti díjakkal számolva ugyanis, tízéves időszakra vetítve Budapesten a panellakásoknál 7,73, míg a használt téglalakásoknál 6,78 százalékos hozam érhető el. Mindkettő meghaladja a banki betéti kamatokat. A legmagasabb hozamot a Pest megyei, 100 négyzetméteres családi házaknál mérte az OC 8,11 százalékkal. Az átlagos bérleti díj a paneles lakásoknál, négyzetméterenként 1090, míg a téglalakásoknál 1460 forint volt az első félévben.

Ősszel jöhet a félszocpol

A kormányzat őszre ígérte az új otthonteremtési programot. A listán számos elem szerepel: a szocpol kiterjesztése, a használt lakásokra igénybe vehető félszocpol visszavezetése, a bérlakáspiac vagy a lakásfelújítások támogatása és az áfacsökkentés.

A szocpol jelenlegi intézményét sokan túl szigorúnak tartják, és vélhetően ezért nem tudott igazán élénkülést hozni az újlakások piacán. Jelenleg állami támogatás használt lakásokra nem is igényelhető. Az újak esetében is szigorúan kötött azon lakások köre, amelyekre felvehető, a gyermekek számától és a lakóingatlan területétől illetve az energetikai besorolásától is függ a felvehető összeg. Például csak azon ingatlanok megvásárlására illetve építésére lehet igényelni, ahol a teljes nettó alapterületre jutó négyzetméterár nem haladja meg a 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztás esetén a 350 ezer forintot.

A szocpol igénylés könnyítése pozitív hatással lehet az újlakások piacára, de nagyon sokan várnak a félszocpol visszavezetésére is. Ez utóbbi megmozgathatja a használt lakások piacát, a bankok a támogatás összegét saját erőként fogadják el. Kérdés, hogy ez utóbbinak milyen gazdaság élénkítő hatása lehet, szemben az egyértelmű újlakás-vásárlások támogatásával.

Szakmai szervezetek szerint mindemellett szükség van a szociális lakásépítések körének szélesítésére, lakbértámogatásra, szociális lakásügynökségek létrehozására és a bérlakáspiac szabályozására is.

Hatékonyak az építőipari „békéltetők”

Július közepéig 130 esetben fordultak a tavaly létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSzSz), amely a vitatott 3,7 milliárd forintos összeg 80 százalékát ítélte meg a kérelmezőknek. Az ügyek száma a következő időszakban az építőipar fellendülésének következtében jelentősen emelkedhet - közölte Máté Miklós, a TSzSz vezetője.

A kérelmek kétharmada alvállalkozóktól érkezik, harmadukat fővállalkozók adják be. A vitatott összegek 32 százaléka 1 és 5 millió forint, míg 40 százaléka 10 és 50 millió forint közötti. Az "békéltetési" eljárás előnye, hogy a TSzSz szakértői díja a vitatott nettó érték 1 százaléka, legkevesebb 60 ezer, legfeljebb 450 ezer forint, míg a döntési határidő 30 nap.

Feljövőben a készházak

Trendfordulót jelentett 2013 novembere a magyar készházépítő piacon, mert azóta fokozatosan nő az érdeklődők száma. Tavaly mindössze 250 ilyen ház épült meg Magyarországon, ami a mintegy tizede a 2008-as csúcs évinek.

A készház könnyűszerkezetes, ablakokkal ellátott, vakolt fa-rost panelből gyárban előállított, de a helyszínen összeszerelt épület - mondta el érdeklődésünkre Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) készházépítő tagozatának elnöke.

Szerinte az ingatlanpiaci válságból való kilábalást jelzi, hogy a múlt év első félévével szemben - amikor alig kaptak megrendelést -, ez év első felében csaknem félszáz családi ház megépítéséről született megállapodás. 2013-ban 250 készházat értékesítettek hazánkban. Reméli, hogy az idén e szám emelkedni fog és elérheti a 300-at. Ugyanakkor ezekbe zömében 2015. első félévében költözhetnek be tulajdonosaik.

A tagozatelnök szerint okkal reméli, hogy az energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználásának előtérbe helyezése miatt emelkedni fog a készházak népszerűsége. Egy készház üzemeltetése ugyanis - a kiváló hőszigetelésnek köszönhetően - fele-harmada a hagyományos tégla-falszerkezetű épületének, ugyanakkor az építési költsége közel hasonló mint egy a hagyományos módon épülő hasonló alapterületű házé.