Olaszország;reformok;Északi Liga;Matteo Renzi;Öt Csillag Mozgalom;Beppe Grillo;
2014-07-31 07:34:00
Renzi első reformként új választási törvényt és az olasz parlament létszámcsökkenését ígérte a felsőház átalakításával júliusig. A szenátusi reform vitája hétfőn kezdődött a római parlamentben, a törvénytervezetéhez az ellenzék mintegy 8 ezer módosító indítványt terjesztett be.
A kabinet az augusztus 8-án kezdődő nyári parlamenti szabadság előtt lezárná a vitát, de a történések nem ezirányba mutatnak. Valóságos káoszba süllyedt a felsőház ülése, meg kellett szakítani, a nyolcezer módosító javaslat is végeláthatatlan hosszúságú vitákat vetít előre. A heves tiltakozások ellenére a kormányzat kitart tervei mellett.
A felsőház reformját Renziék azért tartják szükségesnek, mert jelenleg a szenátus ugyanakkora hatalommal rendelkezik, mint a képviselőház. Mivel azonban a felsőház a tartományok szavazatai alapján tevődik össze, így előfordul, hogy teljesen más erőviszonyok alakulnak ki a törvényhozás két házában. Ezzel megbéníthatják a kormány munkáját.
A reformtervek értelmében a szenátus nem hozhat törvényeket, s nem buktathatja meg a kormányt bizalmi szavazás után. A szenátorok számát pedig a jelenlegi 315-ről 100-ra csökkentenék. A szenátorokat nem választhatják közvetlenül. A tartományi kormányzatok, illetve az államfő delegálhat személyeket a második kamarába. A szenátus reformjának elfogadásához alkotmánymódosításra van szükség, amely kétharmados többséget igényel.
A reform ellen igen sajátságos szövetség jött létre a jobboldali radikális, bevándorlásellenes Északi Liga, a Baloldali Környezetvédelem Szabadsága (SEL) és Beppe Grillo Öt Csillag Mozgalma (M5S) között. A törvény elodázására irányuló kísérletük eddig sikeres volt, hiszen a javaslatot még áprilisban nyújtották be, s azóta sem sikerült elfogadni.
Augusztus elsejétől felfüggeszti megjelenését a L'Unitá című olasz baloldali lap. Az újságban tegnap megjelent közlemény szerint a részvényesek nem tudtak megállapodni a folytatásról, s mossák kezeiket. Az L'Unita-t 1924-ben az antifasiszta, marxista filozófus Antonio Gramsci alapította, majd a kommunista párt lapja lett. Évente megrendezett fesztiválja hosszú időn át a legnagyobb nyugat-európai baloldali találkozónak számított.
A L'Unitá esetleges megszűnése az olasz politikai élet átalakulásával is összefügg. A kommunista párt részben beépült a balközép demokrata pártba (PD), míg a Rifondazione Comunista nevű új párt saját lapot alapított Liberazione címmel. A L'Unitá így politikai támogató nélkül maradt.
A kormányzat egyre kevesebb állami hirdetést juttatott az egyes lapoknak a gazdasági válság idején, ráadásul a lapnak az internet növekvő hatásaival is meg kellett küzdenie.
Matteo Renzi miniszterelnök megígérte - megpróbál segíteni az újság megmentésében