Előfizetés

Magyarország Mussolinijének nevezi Orbánt a Newsweek

Publikálás dátuma
2014.07.31. 13:52
Fotó: Népszava
„Magyarország Mussolinije illiberális állammá akar változtatni egy EU-tagországot” – ezzel a címmel közölt összefoglalót a Newsweek Orbán Viktor bálványosi beszédéről és a reagálásokról.

Az amerikai magazin on-line kiadása a beszédből kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök Oroszország és Kína nyomdokaiba kíván lépni, továbbá a „munkaalapú társadalom felépítéséről” szóló elképzeléseit.

„Orbán a liberalizmus legfőbb hibájának a gazdasági megvalósíthatatlanságot nevezte és olyan országok politikai modelljét méltatta, mint Oroszország, Törökország és Kína” – írta a Newsweek, és hivatkozott a Népszabadságra, amely a beszédet Mussolini olasz diktátor  két világháború közötti autoritarizmusához hasonlította. Az amerikai lap  a Heti Világgazdaságból is idézett, amely szerint Orbán programja a „harmadik világba” taszítja Magyarország gazdaságát.

A Newsweek budapesti tudósítója úgy vélekedett, hogy bár a beszéd nagy felzúdulást okozott a baloldalon, de valójában kevés olyan dolog hangzott el, amit Orbán korábban valamilyen formában ne mondott volna el: például már régóta csodálattal viseltetett a „keleti szelek” iránt. A tudósító szerint tény, hogy Magyarországnak EU-tagsága segít abban, hogy demokrácia maradjon, a kérdés csak az, hogy vajon milyen demokrácia?

A Newsweek emlékeztet arra, hogy Orbánt és a Fideszt áprilisban olyan kampány után választották újra, amelyben az EBESZ szerint „a korlátozó szabályozásokkal, az egyenlőtlen média-megjelenéssel megsértették a politikai párt és az állam szétválasztásának elvét.”

 

Egy másik merénylet 1914 nyarán

Göbölyös N. László
Publikálás dátuma
2014.07.31. 13:00
Fotó: Gettyimages.
Korántsem volt olyan hatása, mint Gavrilo Princip tettének, de azért nem maradt visszhang nélkül az a gyilkosság sem, amely 1914. július 31-én történt Párizsban. Ezen a napon ölték meg a párizsi Café du Croissant-ban Jean Jaurés francia szocialista politikust, a meggyőződéses pacifistát, aki általános sztrájkot akart szervezni a háború ellen.

Jaurés (1859 – 1914) volt az egyetlen olyan francia parlamenti képviselő, aki a mozgósítás ellen szavazott 1914 nyarán. Gyilkosa, egy Raoul Villan nevű nacionalista fiatalember elfogásakor kijelentette: „Megöltem a haza ellenségét.” Villain az Elzász-Lotharingia Fiatal Barátainak Ligája  (Ligue des jeunes amis de l'Alsace-Lorraine) nevű szervezet tagja volt, amely revansot követelt az 1870-es porosz-háborúban elvesztett tartományért, és amely  Jaurès-t már 1913-ban támadta, mivel a politikus nem szavazta meg a három éves kötelező katonai szolgálatról szóló törvényt.

Fotó: Népszava-archívum

Fotó: Népszava-archívum

Jaurés filozófus diplomát szerzett, középiskolai tanár volt Albiban, de már 25 évesen bekapcsolódott a politikába. 1885-ben szülővárosa, Castres parlamenti képviselője lett. A republikánus párttól az 1892-es  carmaux-i nagy bányászsztrájk vitte el a szocialisták felé. Néhány évvel később Albiban munkás szövetkezetet alapított. Közben, humanista alapon, kiállt az ártatlanul hazaárulással vádolt Albert Dreyfus kapitány mellett,  1904-ben ő lett a máig élő L’Humanité című lap alapító főszerkesztője és kezdettől fogva hangot adott pacifista nézeteinek. „A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint a felhő a vihart” – írta egy cikkében. 1905-ben aktívan részt vett a két franciaországi szocialista párt fúziójában, bábáskodott a francia általános szakszervezet, a C.G.T. megszületésénél és szorgalmazta a párt és a szakszervezetek együttműködését.

A kiváló szónok a háború közeledtével egyre több ellenséget szerzett magának, a németekkel való megbékélést célzó felhívásait egyenesen „hazaárulásnak” nevezték. Pedig Jaurés 1914 nyarán megjósolta: minden eddiginél borzalmasabb, az egész világot érintő háború előtt áll az emberiség. Az általános militarista hisztéria kellős közepén egyáltalán nem volt meglepő, hogy a mozgósítás napján merénylő végzett vele.

Jean Jaurés emberi nagyságát, ragyogó szellemét alig 10 évvel halála után már elismerte Franciaország: a nemzet nagyjai közé temették el földi maradványait a párizsi Pantheonban.

A Népszava 1914. augusztus 2-i száma, nem kevesebb, mint három oldalon foglalkozik Jaurés életútjával, akit a lap „a nemzetközi szociáldemokrácia és a kultúremberiség büszkeségének” nevez, akiben „a vajúdó idő méhében megszületendő francia proletárforradalom vezérét” látták, merénylőt pedig a „hazaffyas őrjöngés fanatikusának” titulálja. A Népszava ugyanakkor még ekkor is bízik abban, hogy a francia szociáldemokraták meg tudnak akadályozni egy „minden tekintetben igazságtalan, népellenes, undorító háborút és meg tudja magamagát menteni a rettentő embermészárszéktől.”

És mi lett Raoul Villain-nel?

A merénylőt a háború idején börtönben tartották, majd 1919-ben felmentették. A közfelháborodás elől külföldre menekült, 1932-ben Spanyolországban telepedett le, ahol 1936 szeptemberében, két hónappal a polgárháború kitörése után Ibiza szigetén anarchisták ölték meg anélkül, hogy tudták volna, hogy ki volt.

 

Kolozsvár szolidáris az ukrajnaiakkal

Miután az ukrán hadseregben elrendelték a részleges mozgósítást, a lakosság tüntetésekkel, útlezárásokkal tiltakozott ez ellen magyar és román többségű vidékeken egyaránt.

Szerdán este Kolozsvár is kifejezte szolidaritását a kárpátaljai magyarok és a bukovinai románok demonstrációival. Nyolc óra előtt néhány perccel már gyülekeztek a flashmob résztvevői Mátyás király szülőháza előtt, és ha a közel harminc ember nem is jött el, akik pozitív visszajelzést adtak a Facebook eseményre, két tucat többnyire fiatal szolidaritását fejezte ki – írja a maszol.ro.