Romaügyek

Pásztor Albert személye és nyilatkozatai körül hetek óta dúl a vita. Az egyik tévén végre személyesen is hallhattuk őt. Korábbi, rasszista ízű szavait rossz megfogalmazásnak mondta, romák helyett nincstelenekről kellett volna beszélnie – állítja. Kiemelte: a cigányokat nemzettársaknak tartja. Magát humanistának nevezte, akinek fő célja a rend, a munka, az oktatás és nevelés révén működőképessé, élhetővé tenni a ma hanyatló várost. Beruházásokra, a helyi vállalkozók támogatására lenne szükség, s az építőipar felszívná a képzetlen romákat, mint korábban.

Ugyanott egy másik beszélgetésben Bogdán László, a baranyai Cserdi község roma polgármesterét szólaltatták meg. A „cserdi csoda” létrehozója a faluban mindenkinek munkát teremtett, a fiatalokat börtönvizitre vitte, hogy lássák: hová vezet a bűnözés, nyári iskolát indított nekik. Az emberekkel egyénileg foglalkozott, hogy megtalálják a helyes utat. Roma és nem roma ma együtt dolgozik, főleg a mezőgazdaságban. Bogdán fölöslegesnek és rossznak tartja a cigány önkormányzatokat, mindet felszámolná.

Elítéli a az általánosítást, így mondja: a romáknak épp olyan személyi igazolványuk van, mint másnak. Igen meggyőző személyiség, tudja, mit akar, s azt is, hogyan érheti el a célját. A két személy a kérdés kétféle megközelítését jelképezi. Pásztor miskolci jelölése a Jobbik-ellenes összefogás eredménye, az egykori rendőr esélyt jelent a városi hatalom megszerzésére. Bogdán ismeri a sajátjait, s tisztában van az eszközökkel, amelyekkel hatni lehet rájuk. Én csak egy hasonló roma értelmiségit ismertem, egy Sajó-menti falu plébánosát, aki ugyanilyen hittel állt ki mindenki mellett. Akár roma volt, akár nem.