Az előző hét éves uniós pénzügyi ciklusban 340-350 milliárd forint jutott az AKG programokra. Eközben a kormány folyamatosan azt sulykolja, hogy soha akkora támogatás nem érkezett még a magyar mezőgazdaságba, mint amire 2014-2020. között lehet számítani, ugyanakkor az agrár-környezetgazdálkodásra a kabinet - saját bevallása szerint is - a korábbi összeg fele, mintegy 170 milliárd forint juthat majd. A harmadik Orbán-kormány azzal, hogy bejelentette: a 2014 augusztusában lejáró agrár-környezetgazdálkodási programot jövőre nem folytatja, rossz, vagy még rosszabb döntési kényszerbe hozza a programban résztvevő termelőket, súlyos károkat okozva ezzel a környezet- és természetvédelemnek - a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) véleménye szerint. A szaktárca ígérete szerint nemzeti forrásból pótolják az uniós pénzeket, ám a Miniszterelnökség bevallása szerint csak most vizsgálják, hogy honnan teremtsék elő a szükséges összeget.
Máhr András a MOSZ főtitkárhelyettese közölte: ez a döntés újabb csapás nemcsak a mezőgazdasági termelőkre, hanem a vidékre, a környezet-és tájgazdálkodásra is. Ha a program a kormány döntése nyomán megszakad, kárba vész a több, mint 10 éve folyó program, az ebbe fektetett munka, és az évi 45-50 milliárd forintos támogatás, amely arra ösztönzi a gazdákat, hogy az agrár mezőgazdasági területeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával, jelentős többlet kötelezettségeket és ráfordításokat vállalva, környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszereket alkalmazzanak, és áldozzanak a genetikai erőforrások megőrzésére. A programban hektáronként 40 ezer forinttól több százezer forintig terjedő összegű uniós támogatások tartoznak, amelyeket azonban nem az agrártermelőknek szóló jövedelemtámogatásokként, hanem a környezet védelmében vállalt többletköltségek, jövedelem kiesések kompenzálása gyanánt fizetnek ki.
Az AKG-ban jelenleg mintegy 15 ezer gazdálkodó és több mint 1,1 millió hektár földterület szerepel, több mint kétharmaduk egyéni gazdálkodó. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke lapunknak kifejtette,évente legalább 30-40 milliárd forinttal csökken az agrártámogatások összege. Arra is figyelmeztetett, hogy nem kizárt, a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus lehet az utolsó, ahol még ilyen jelentős támogatást élvezhetnek a közösség országaiban termelő gazdák. Több ország is jelezte már, hogy alaposan vissza kellene fogni az agrárium támogatását. Ezért most a legfontosabb feladat a magyar falu, a magyar mezőgazdaság erősítése, nem pedig a gyengítése. A MOSZ elnöke, több más agrárpolitikushoz hasonlóan nem először fejtette ki, mennyire hamis az az érvelés, amellyel a kormány a közvetlen területalapú támogatás 150 ezer euró (45 millió forint) feletti részét elvonja az úgynevezett nagybirtokoktól, az állítólagos oligarcháktól. Az elvonással érintett az 525 gazdaságnak ugyanis 100 ezer tulajdonosa van, 85 százalékuk növény- és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozik, tehát még az a kormányzati állítás sem igaz, hogy a növénytermesztő nagybirtokok extraporfitjából vesznek el. Az 525 társaság alig 8 százaléka tekinthető magyar viszonyok között valóban nagygazdaságnak, s köztük van az első Orbán kormány végnapjaiban a Fidesz holdudvarához tartozó személyeknek kedvező feltételekkel 50 évre bérbe adott 12 egykori állami gazdaság.
A támogatás elvonással éppen azt a derékhadat találja el a kormány, akik a hazai mezőgazdasági termelés több mint 25 százalékát állítják elő. Ráadásul a tulajdonosok ezrei maguk is dolgoznak a növénytermesztésben, vagy állattenyésztésben. Magyarországon a kis- és közepes vállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe a kormány, holott éppen ezek az agrártársaságok a stabil foglalkoztatói a vidéknek - jegyezte meg a MOSZ elnöke. Szerinte ilyen drasztikus elvonást olyan uniós országok fontolgatnak, ahol a mezőgazdaság szerepe elhanyagolható a GDP-ben. A foglalkoztatást pedig a közvetlen mezőgazdasági termelés mellett egyéb szolgáltatások támogatásával kellene bővíteni. Ilyen módon 10 év alatt 100 ezer új munkahelyet lehetne vidéken teremteni.
Nagy Tamás konkrét példával is érvelt a támogatás elvonás jelenlegi konstrukciójával szemben. Egy 2500 hektáros gazdaságban, ahol egyebek mellett 400 tejelő szarvasmarhát is tartanak, évente 3,9 millió liter tejet állítanak elő. Az agrártársaság 140 tulajdonos kezében van és 1100 tulajdonos földjét bérelik. A támogatás elvonása miatt sok bérleti szerződés felbontására is rákényszerülhet a társaság, hiszen sok más agrárcéghez hasonlóan a bérleti díjat a területalapú támogatás 60-80 százalékából fedezik. Ezzel a földtulajdonosok is rosszul járhatnak. A mérleg szerinti eredmény 20-30 millió forint, de az elvonás hatására ez legalább ekkora veszteségbe fordulhat át. Ez pedig például az állattartás és ezzel együtt létszámleépítéssel jár. A szakember azt javasolta, hogy a még hátralévő majd' egy hónapban a kormányzat gondolja át újra a területalapú támogatás elosztásának módját, hiszen Brüsszel a 150 ezer euró feletti résznek csak az 5 százalékának elvonását tette kötelezővé. Sok agrártársaság talpon maradását segíthetné, ha a bérköltségeket és a közterheket jóváírhatnák a területalapú támogatásból. Ha nem változik a kormány álláspontja, Magyarország vissza "bombázhatja" magát az esélytelenek táborába - summázta véleményét Nagy Tamás.
