Maláj utasszállító - Hatvan szakértő vizsgálja a roncsokat

 Sikerült pénteken is eljutnia a maláj utasszállító kelet-ukrajnai becsapódásának helyszínére a katasztrófa okait vizsgáló és a holttestek után kutató nemzetközi szakértői csoportnak - közölte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).

A Twitteren közzétett tájékoztatás szerint több mint hatvan, köztük holland és ausztrál szakértő érkezett a helyszínre, és azonnal munkához látott.
A csoportnak több napi sikertelen próbálkozás után csütörtökön sikerült először eljutnia a térségbe, ahol két héttel ezelőtt lezuhant az utasszállító. Kijev szerint a szakadárok akadályozták a szakértőket ebben azzal, hogy tűzharcot színleltek a környéken.

A szakértők elsőszámú feladata a július 17-én történt katasztrófa után még a helyszínen maradt holttestek és maradványok, valamint az áldozatok személyes tárgyainak összegyűjtése. Az ausztrál külügyminisztérium úgy véli, hogy még mintegy 80 áldozat holtteste maradhatott a gép lezuhanásának helyszínén.

A kelet-ukrajnai válság rendezésére létrehozott úgynevezett kontaktcsoport - amelyben az ukrán és az orosz kormány, a kelet-ukrajnai régiók, valamint az EBESZ képviselteti magát - előző napi minszki megbeszélésén megállapodott abban, hogy a szemben álló felek nem folytatnak harci cselekményeket abban a folyosóban, amelyet a katasztrófa helyszínének megközelítésére jelöltek ki a nemzetközi szakértők számára, és amelynek biztonságosságáról előző nap az EBESZ megfigyelői meggyőződtek. Ezt Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettes - aki egyben a Boeing 777-es lezuhanásának okait vizsgáló ukrán állami bizottság vezetője - közölte újságírókkal. Elmondta, hogy Kijev tudomása szerint egy vonatvagon az áldozatok személyes holmijaival még mindig a szakadárok által ellenőrzött területen vesztegel. Követelte, hogy mihamarabb juttassák el a vagont az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött területre.

A maláj nemzeti légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe Donyeck megyében, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen zuhant le július 17-én. A gépen tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát, mind a 298-an meghaltak. A maláj utasszállítót feltehetően rakétával lőtték le. Erre utalnak Kijev szerint a fekete dobozok adatai, amelyek szerint egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a repülőgép. Kijevi feltételezések szerint a szeparatisták lőhették le az utasszállítót, tévedésből, mert ukrán katonai gépnek vélték. A Nyugat szerint is szakadárok lőtték le a gépet. Ezt a szakadárok egyik vezetője elismerte, egy másik lázadóparancsnok pedig valószínűsítette.
Az eddig összegyűjtött holttesteket a szakadárok három napig nem engedték elszállítani az ukrán hatóságoknak. Az állították, hogy a holttestek összegyűjtését az EBESZ ellenezte, de szervezetnél ezt cáfolták. Július 22-én végül az áldozatok testi maradványai hűtővagonokban a kelet-ukrajnai Harkivba érkeztek, onnan egy részüket repülőgépeken Hollandiába vitték.

Szerző

Titkos megállapodás az ukrán válság rendezésére?

A Krím szuverenitásáért cserébe az ukrán energiaellátás biztonságát garantálná az a megállapodás, amelyről titokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár tárgyalt a hónapok óta húzódó ukrán válság békés megoldása érdekében - írta a titkos alkut ismerő forrásokra hivatkozva a The Independent című brit napilap.

A béketervezet két fő törekvése: az ukrán határok stabilizálása, valamint a pénzügyi gondokkal küzdő kelet-európai ország gazdasági fellendülésének előmozdítása elsősorban olyan új energiaügyi megállapodással, amely szavatolná a földgázellátás biztonságát. Ha erre az oroszok rábólintanának, akkor a megállapodás értelmében a nemzetközi közösségnek egy olyan lépésre kellene elszánnia magát, amelyre néhány ENSZ-tagállam vélhetően nehezen lesz majd képes: el kellene ismernie a Krím félsziget függetlenségét és oroszországi bekebelezését - írja honlapján a brit napilap.

A titkos tárgyalásokat ismerő források azt állítják, hogy a stabilizációs terv első részeként Oroszországnak le kell állítania a Kelet-Ukrajnában működő különböző szakadár csoportok pénzügyi és katonai támogatását. Az ukrán államfőnek eközben bele kell egyeznie abba, hogy országa nem csatlakozik a NATO-hoz, cserébe viszont Putyin nem hátráltatja majd az Európai Unió (EU) és Ukrajna között néhány hete aláírt szabadkereskedelmi megállapodás megvalósulását.

A körvonalazódó béketerv második részeként Ukrajnának hosszú távú egyezséget ajánlanának a Gazprom orosz energiaóriással a jövőbeli gázszállításokkal és gázárakkal kapcsolatban. Jelenleg nincs megállapodás a felek között, így apadnak az ukrán gázkészletek, és még a tél előtt valószínűleg ki is fogynak, ami gazdasági és társadalmi katasztrófát vonna maga után - jegyezte meg a The Independent.

A titkos megállapodás szerint Oroszország egymilliárd dolláros (234 milliárd forintos) pénzügyi csomaggal kompenzálná Ukrajnát azért a veszteségért, amelyet az orosz flotta krími, illetve szevasztopoli állomásoztatásáért - a félsziget márciusban megszavazott függetlenségéig - fizetett bérleti díj elmaradása okozott. A The Independent értesülése szerint Merkel arra irányuló erőfeszítései, hogy közvetítőként lépjen fel Putyin és Petro Porosenko ukrán államfő között, alábbhagytak a maláj utasszállító július 17-i kelet-ukrajnai (feltételezett) lelövése nyomán.

Az eddigi titkos tárgyalásokat ismerő források azonban a napokban azt közölték, hogy a "német béketerv" továbbra is a tárgyalóasztalon van és az egyetlen szóba kerülő megállapodás. "A tárgyalásokat felfüggesztették az MH17 katasztrófája miatt, de várhatóan újraindulnak, amint kivizsgálták a történteket" - tette hozzá a névtelenül nyilatkozó forrás.

A brit napilap megkereste a brit külügyminisztériumot azzal kapcsolatban, hogy van-e tudomása ezekről a titkos tárgyalásokról. A tárca nemmel válaszolt, a szóvivő ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint elég valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím felett. A The Independent megjegyezte, hogy Angela Merkel kormánya a maláj gép katasztrófájáig rendületlenül ellenezte az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket (azok harmadik körét) kereskedelmi és diplomáciai okokból egyaránt.

Szerző

Orbán, a „putyinista”

Publikálás dátuma
2014.08.01. 15:32
Fotó: Népszava, Bielik István
Orbán Viktor „illiberalizmusáról”, valamint „putyinista” törekvéseiről ír a magyar kormányfő tusnádfürdői beszéde kapcsán két vezető amerikai lap, a The Wall Street Journal, és a The Washington Post.

A WSJ  véleménycikke szerint az, hogy világszerte csorbát szenvedett a politikai és gazdasági szabadság eszméje, annak egyik következménye, hogy az Egyesült Államok visszavonult globális vezető szerepéből. Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét ismertetve a  WSJ emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor a nyolcvanas években a szó XIX. századi értelmében vett liberális politikusként vált ismertté, de 2010-es ismételt hatalomra kerülése óta apránként leépítette az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.

"Magyarország lassított felvételben történő átalakulása puha autoriter állammá provinciális problémának tűnhet Washington vagy Brüsszel számára Európa perifériáján, de Orbán Viktor csodálattal tekint Vlagyimir Putyinra és hozzá hasonló vágyakat dédelget" - írja a lap, amely szerint a "nacionalista elit" sok tagja számára nem pusztán fantázia a határokon átnyúló Nagy Magyarország feltámasztása.


"Orbán Viktor illiberális őszintesége figyelmeztetés, hogy a szabad piacok és a szabad társadalmak erőteljesebb védelmet igényelnek" - írja a WSJ, emlékeztetve, hogy a hidegháborút követően eluralkodott az elégedettség, hogy a liberalizmus győzedelmeskedett, "a történelemnek vége". De a tekintélyelvűek mindig lesben állnak, hogy kihasználják a demokrácia gyenge pontjait - fűzi hozzá. A cikk végül felszólítja Nyugat-Európát, hogy a gazdaság beindításával bizonyítsa be, mire képes a szabadság, valamint az amerikai elnökhöz is, hogy emeljen szót a liberális eszme védelmében.

Magyarország az 1989-es forradalmakban betöltött szerepe után most ismét iránymeghatározó, az első európai ország, amely elítéli a liberális demokráciát, és elhatárolódik tőle. Olyan új rendszert vezet be, és olyan értékeket állít a középpontba, amelyekre példaként Vlagyimir Putyin Oroszországát szokták felhozni, de amelyek visszhangra találnak más országokban is - írta Fareed Zakaria publicista a The Washington Post című amerikai napilap csütörtöki számában megjelent cikkében, utalva Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére.

Orbán utóbbi évekbeli intézkedései alátámasztják, hogy ő mintának a putyini Oroszországot tekinti, Putyin nyomdokain járva olyan rendszert vezet be, amelyet a "putyinizmus" szóval lehet a legjobban jellemezni. Ennek a rendszernek a legfőbb elemei a nacionalizmus, a vallás, a konzervatív társadalomszemlélet, az államkapitalizmus és kormánynak a média feletti uralma. Ha az ember körülnéz a világban, láthatja, vannak más vezetők is, akik célul tűzték ki a putyinizmus egyes fő elemeinek átvételét, többek között között Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.


 Putyin sikere nagyrészt magának az orosz elnöknek és az általa vezetett országnak a sikerén fog múlni. Ha diadalmaskodik Ukrajnában, és Oroszország szomszédja végül Moszkvának fog könyörögni, akkor úgy tűnik majd, hogy Putyin győzött. De ha Ukrajna Oroszország érdekszféráján kívül is megállja a helyét, és az orosz gazdaság tovább gyengül, akkor Putyin egy globálisan elszigetelt, szibériai olajtermelő állam élén találhatja magát - véli a The Washington Post cikkírója.

 

Szerző