Dobozokban a trafikmutyi

Publikálás dátuma
2014.08.02. 07:23
Varju László a kilométernyi papírhalom mellé adatkezelői „jogosítványt” is kapott FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója pénteken átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a trafikpályázatok során elbírált értékelési lapokat és a települési értékelési jegyzőkönyveket. Arra törekszenek, hogy az adatvédelmi törvény betartásával minél hamarabb nyilvánosságra hozzák azokat. Céljuk, hogy bebizonyítsák, politikai szimpátia alapján osztották el a dohányboltokat. 

Tizennégy méternyi aktahalmazt, mintegy 17600 oldalt tartalmazó tíz nagyobb és közel 160 kisebb dobozt, a trafikpályázatok dokumentációját kapták kézhez hosszú pereskedés után a Demokratikus Koalíció aktivistái tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) székháza előtt. Varjú László a párt átvételt irányító képviselője az átadási és átvételi jegyzőkönyveket szignálva nyugtázta: a DK egy éves politikai munkájának eredménye a trafikpályázati iratok kiadása.

Mint ismeretes az NFM és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. a nemzeti dohányboltok 2013. július elsejei indulása óta mindent megtett azért, hogy eltitkolják a pályázati anyagok tartalmát, a pályázatok értékelését, a döntnökök neveit, de még a nyertesek beazonosíthatóságát szolgáló személyi adatokat is. Ennek ellenére a sajtó és civilek segítségével hamar kiderült, hogy a pályázat eredményeként a jól jövedelmező helyeket mindenütt a Fidesz klientúrájába tartozók kapták meg.
Az ország egyik legszégyenteljesebb pályázati kiírásának következményei - melyeket a "trafik-kormány" elkövetett - tízezreket fosztottak meg munkájuktól - közölte Varjú László. A DK mindvégig tiltakozott az ellen, hogy a kormány törvénnyel politikai alapon juttat egyeseket biztos üzleti lehetőséghez és kezdettől fogva követelte a pályázati dokumentumokhoz történő hozzáférést, amit végül bírósági eljárással sikerült elérni -összegezte az idáig vezető utat a pártigazgató. Az NFM ezek után nem tehetett mást, mint kiadta az értékelő lapokat és bírálati jegyzőkönyveket, így nyilvánvalóvá válik, milyen alapon születtek meg a döntések - emelte ki a DK politikusa.

A Demokratikus Koalíció 2014. május 9-én másodfokon jogerősen is megnyerte azt a pert, amelynek ítélete a trafikpályázatok minden lényeges iratának nyilvánosságra hozatalára kötelezi a nemzeti fejlesztési minisztert. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a fejlesztési tárcának át kell adnia a koncessziós pályázatokat elbíráló bizottságokban helyet foglaló személyek nevét, az összes pályázati bírálati lapot és értékelési jegyzőkönyvet.

Az erre szabott határidőig, azaz június 25-ig azonban nem kapott a DK semmit, az NFM egy közleményben csupán a bírálóbizottság névsorát tudatta, egyúttal az iratokat csak 25 millió forintos fénymásolási költség ellenében adta volna át a DK-nak.

Az időhúzásra válaszul a DK közérdekű adattal történő visszaélés miatt büntetőfeljelentést tett a minisztérium ellen, aminek meg lett a hatása és tegnap megtörténhetett az irathegy átadása. Mi több a minisztérium lemondott arról a 25 millió forintról, amelyet korábban a másolásért akartak kérni.

A DK törekszik arra, hogy a pályázati jegyzőkönyvek minél hamarabb nyilvánossá váljanak, hogy kielégítsék a közvélemény felfokozott kíváncsiságát. A folyamatot lassítja, hogy dokumentáció tartalmazza a vesztes pályázók személyes adatait is, így az adatvédelmi törvény betartásával kell eljárniuk. Ezt Varjú Lászlónak kell felügyelnie, miután mint a dokumentumok átvevője egyben adatkezelővé is vált. Most a szakértőkön a sor, hogy kiötöljék, hogyan lehet az adatvédelmi törvény betartásával egyben a közérdekűséget is szolgálni. Varjú ígéri, a hétvégén a DK erre megoldást talál, amiről a jövő héten adnak további tájékoztatást.

A képviselő a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy az adatvédelmi szakértők véleményezése után három szakértővel megkezdik az pályázati lapok feldolgozását, amely az iratok mennyiségéből kiindulva hosszú időt - akár több hetet is - igénybe vehet majd.

Elsősorban azokat az iratokat tekintik át tüzetesebben, ahol a pályázók 5-10-15 dohánybolt üzemeltetési jogát nyertek el. Véleményük szerint ezt semmi sem indokolhatta, és ezeknél valószínűleg tetten érhető - amire korábban egy volt fideszes képviselő hívta fel a figyelmet - a döntéshozatali előkészítő eljárás pártossága, amikor kifejezetten politikai döntés kellett ahhoz, hogy valaki nyertessé válhasson. Ezáltal kisemmizetté váltak azok, akik korábban ilyen munkát végeztek, illetve azok is, akik jogszerű, szakmailag alapos pályázatot adta be, de "törvényszerűen" vesztettek.

Az iratokban, településenként és a nyertes személyek szerint haladva, keresni fognak minden visszaélésre okot adó információt. Varjú László szerint furcsa például, hogy a Miskolci kórház főigazgatója és családtagjai Miskolcon 15 pályázatot nyertek el, éppen orvosként egy olyan törvény keretében, amelynek célja a nemdohányzók védelme és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása.

A DK-s politikus szerint önmagában a pályázat lebonyolítása megmutatta milyen módon viselkedik ez a kormány, hogyan igyekszik osztogatni saját barátainak. A pályázati iratok következő hetekben történő átvizsgálásától az egyértelműen politikai szándékú döntések feltárását is remélik.

                                      Képviselői pénzről is szó volt...

Az iratok átvételekor a Varjú László újságírói kérdésre saját pénzügyeiről vallott: jogszerűen vette fel azt az 1,4 millió forintot, amelyet azután utalt neki az Országgyűlés, hogy az előző ciklus végén, 2014. május 5-én megszűnt a képviselői mandátuma. A politikus június 30-án azonban megkapta párttársa, az Európai Parlamentbe távozó Molnár Csaba képviselői helyét, így azóta újra képviselő. Többen úgy vélik jogtalanul használta fel végkielégítését. Varjú László elmondta: a pénzből 980 ezer forintot Zugló fideszes polgármesterének, Papcsák Ferencnek fizetett, akivel szemben elveszített egy politikai pert, míg a fennmaradó összeget abban a két hónapban költötte el, amíg nem rendelkezett mandátummal.
Nem rendelkezik arról jogszabály, hogy vissza kellene fizetnie a neki utalt pénzt, szerinte más képviselők is (például Varga Mihály is) voltak hasonló helyzetben, de visszafizetés nem történt, annak ellenére, hogy később állami alkalmazásba kerültek - mondta Varjú László. Arra a kérdésre, hogy erkölcsösnek tartja-e, ha megtartja a pénzt annyit felelt: jogszerűen járt el akkor és annak megfelelően használta fel a pénzt, tehát ez így rendben van.

Szerző

Csak egy hitelminősítő lát jobbnak minket

A kormány régi vágya teljesült azzal, hogy egy kínai hitelminősítő icipicit javított Magyarország adósbesorolási kilátásain. 

A kevéssé ismert kínai Dagong negatívról stabilra javította Magyarország szuverén adósosztályzati kilátását. Tulajdonképpen ezt várná a nevesebb társaságoktól is a kormány, ám azok ilyen értelmű nyilatkozatot eddig - talán nem véletlenül - nem tettek. A hitelminősítő értékelése szerint a magyar gazdaság rövid távon lassú talpra állást mutat, a kormány gazdaságpolitikájának és a kedvező külső gazdasági környezetnek köszönhetően a 2013-as 1,1 százalék után az idén és jövőre magasabb, 2,4 százalékos növekedés valószínűsíthető. Hosszú távon a hazai gazdasági szereplőknek nyújtott adókedvezmények segítik a bővülést - véli a Dagong.

A hitelminősító úgy értékeli, hogy a magyar költségvetési hiány mérsékelt, az idén és jövőre is az Európai Unió 3 százalékos plafonja alatt marad, a kormányzati adósság lassan csökkenhet. Mindezekre tekintettel a Dagong a következő egy-két éves időtávra stabilra javítja az ország adósosztályzati kilátását.
A hitelminősítő megemlíti, hogy a hosszú távú növekedési kilátásokat az Európai Unióval (EU) való súrlódások rontják, a kormány ugyanis jelentős mértékben rá van utalva az EU-s forrásokra.

A Dagong - más elemzőkkel összhangban - úgy véli, hogy kifejezetten sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot az, hogy az összes külső magán és közadósság állománya hatalmas, a GDP 147,8 százalékán áll. Hozzáteszik, hogy a lejáró hitelek visszafizetését a viszonylag stabil valuta és a nemzetközi források segítik, és rövid távon a gazdasági kiigazítás az állomány némi csökkenését hozza majd.

További kockázatokat lát a Dagond abban is, hogy a bankok nem teljesítő hitelállománya jelenleg a teljes állományon belül megközelítette a 17 százalékot, ráadásul a bankok csökkenő nyereségessége akadályozza a rosszhitelek eredményes kezelését. A Dagong szerint a pénzügyi rendszer jelenlegi formájában nem elég stabil, és nem szolgálja a gazdaságot eléggé.
Korábban, a nyár elején a Fitch vizsgálódott Magyarországon, ám meglepetésre még kilátás enyhe javítására sem látott esélyt. Sokan vártak a Moody's jelentésére is, de ez a hitelminősítő még csak meg sem szólalt a megjelölt időpontban - emlékeztet a Portfolio.hu. Feltehetően a devizahiteles-mentés befejezése előtt a hitelminősítők nem is kívánnak lépni. Felminősítésre pedig kedvező tőkepiaci hangulat és kockázati megítélés fennmaradása esetén is legkorábban év végén, de inkább a jövő évben lehet esély.

Szerző

Mérlegen az alapkamat

Publikálás dátuma
2014.08.01. 19:19
A kamatvágási ciklus végén mérleget készített a jegybank FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megvonta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt két évi kamatcsökkentési ciklusának mérlegét: a 2012. augusztusi 7,0 százalékos alapkamatot a jegybankárok 2014. júliusáig 2,1 százalékra vágták. A 4,9 százalékpont kamatkülönbség nyomán mérséklődtek az államháztartás kamatterhei. Az MNB úgy tervezi, hogy 2015 végéig nem nyúl az alapkamathoz, így az éves megtakarítás hosszú távon megközelítheti a GDP 1-2 százalékát, azaz 300 és 600 milliárd forint közt alakulhat. A bankok jövedelmezősége ebben az időszakban romlott, veszteséget szenvedtek el a hitelezésen.

A két éves kamatcsökkentési ciklus lezárása jó alkalmat teremtett a jegybank stábjának arra, hogy megvonja ennek az időszaknak a mérlegét. Az MNB honlapján megjelent tanulmányában Palotai Dániel és Horváth Dániel arról írnak, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusa és más nemzetközi és hazai gazdasági fejlemények következtében érdemben csökkent a forintban kibocsátott állampapírok hozamszintje. Az államháztartás nettó pénzforgalmi szemléletű forint kamatkiadásai elsősorban a kamatcsökkentés miatt kialakult csökkenő hozamszint nyomán - minden egyéb hatást kiszűrve - 2014-ben 100 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak, mint 2012-ben. Az elmúlt két évi kamatcsökkentés a legerősebben a rövid futamidejű állampapír-hozamokban éreztette hatását, ott ahol az államadósság jelentős része koncentrálódik.

A tanulmány szerzői nem tagadják, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarországi hozamcsökkenés kiemelkedő. A hozzánk hasonló adottságú Lengyelországban az állampapírok hozamszintje csak feleakkora mértékben csökkent, mint Magyarországon az elmúlt két évben, vagyis a magyar államháztartás kamatterheinek mérséklődésében érdemi szerepet játszottak a jegybank kamatcsökkentő lépései. Ugyanakkor pénteken az MNB-szemle legfrissebb számában megjelent egyik tanulmányban arról olvashatunk, hogy a jegybank szakértőinek becslése szerint ha a két éves időhorizonton 1,0 százalékponttal csökken az alapkamat, akkor a bankrendszer jövedelmezősége 26,9 milliárd forinttal, vagyis évi 13,45 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az 1,0 százalékpontos alapkamat okozta hatásokat nem lehet automatikusan öttel megszorozni, ha közel 5,0 százalékpontos volt az alapkamat-csökkentés. Az általunk megkérdezett banki szakemberek szerint azonban nyugodtan számolhatunk azzal, hogy a kamatvágások következtében összességében 80-100 milliárd forintot vesztettek 2012. augusztusa óta a vállalati és háztartási hitelezésen. A legnagyobb negatív eredmény 7,4 milliárd forint volt. Lapunk megkérdezte az MNB szakértőit, hogy miért nem a tényleges kamatvágás hatásával számoltak ki, miért az elméleti 1,0 százalékponttal. Megtudtuk, hogy ilyen döntés született: ezt az elemző munkát kellett elvégezniük.

A forint a várakozásoknak megfelelően pénteken délután is a gyenge "arcát" mutatta, alig valamivel volt alacsonyabb az euró árfolyama 314 forintnál. Az MNB- Szemle bemutatóján Palotai Dániel ugyanakkor úgy vélekedett, hogy ennek még nincs hatása az infláció növekedésére. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint csak akkor kell a pénzromlással érdemben számolni, ha tartósan veszít erejéből a magyar deviza, 3-5 forintos árfolyamnövekedés, amely néhány napig tart, nem ad aggodalomra okot. Ugyanakkor, ha huzamosabb ideig nem lesz korrekció, akkor a jegybank szeptemberben esedékes inflációs jelentésében fejtik majd ki véleményüket a kilátásokról. (Közismert, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de Pleschinger Gyula Monetáris Tanács tag már idén márciusban kijelentette, hogy kamatcsökkentés alacsony mértéke is exponenciális kockázatot jelent. Ezt követően még négyszer vágtak a kamaton ..)

Szerző