Az ukrán válság lefékezheti a német gazdaságot

Az ukrán váláság és az Oroszország elleni szankciók következményei lenullázhatják a német gazdasági növekedést - írja a német Wirtschaftswoche hírportálon megjelent cikkében Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet igazgatója.

"A tavalyi év második felében beindult és a télen is folytatódó gazdasági növekedés lassulni látszik" - írja Hans-Werner Sinn, hozzátéve: az ifo múlt hónapban kiadott gazdasági növekedési előrejelzését úgy tűnik, lefelé kell revideálniuk.

Az ukrán válság a második negyedévben már visszafogta a német gazdasági növekedést. "A feltételezés, hogy a második negyedévben a gazdaság 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest, a dolgok jelenlegi állása szerint tarthatatlannak tűnik. Sokkal inkább zéró növekedés lesz belőle" - fogalmazott az igazgató. "A negyedik negyedévre előre vetített 0,4 százalékos növekedést is minden bizonnyal lefelé kell módosítani. Mindez a 2014-es és 2015-ös növekedési előrejelzések számottevő csökkentését is maga után vonja" - tette hozzá.

Attól azonban nem kell tartani, hogy Németország újabb gazdasági válságba esne - hangsúlyozta Hans-Werner Sinn. Egyrészt a gazdaság jórészt a belső kereslet növekedésére támaszkodik, másrészt a szolgáltatóipari szektor stabil teljesítményt mutat, harmadrészt az ifo saját gazdasági hangulatindexe is csak csekély mértékben csökkent az előző periódusokhoz képest - magyarázta a szakember, aki szerinte a helyzet semmiféle hasonlóság nem mutat a 2008-as válsággal.

Szerző

Hétköznapi csoda a Balatonnál: a hekkzsugorítás

Úgy fest, a vendéglátóipar továbbra is stabil bevételi forrásként számol a vendégek átverésével – legalábbis ez derül ki a hvg.hu olvasóinak történeteiből. A vendéglősök előszeretettel számláznak többet és mást, mint amit a vendég fogyasztott, de nem riadnak vissza a termékek silányításától, vagy feltűnő mennyiségi csonkításától sem. A hozzá nem értés, a vendégekkel való, időnként vállalhatatlan kommunikáció így a főszezoni hajszában pedig már-már mindennapos.

“Megmutattak egy hekket nyersen, lemérték, kifizettük. Amit aztán sülve kiadtak, majdnem fele akkora volt.” Egy olvasó járt így a Balaton északi oldalán, Tihany egyik legmenőbb fürdőhelyén. A vendéglátóipari lehúzós technikákat bemutató cikk nyomán az olvasók egymás után osztották meg átvágós vendéglátóipari tapasztalataikat. Legtöbben nagyon olcsó és átlátható stiklikre panaszkodnak, úgy tűnik, egy csomó helyen teljesen hülyének nézik a vendéget.

Sok egység alapoz arra, hogy a vendég, ha már leült, nem áll neki komolyabban balhézni, inkább fogyasztani akar, mint az igazáért harcolni. Ebben bízva trükkök sorozatát zúdítják a nyakába, főleg, ha külföldi. Egy, a szakmát belülről ismerő olvasó írja: a tételek “ízre nagyon finomak, viszont roppant miniatürizáltak, mind a gyorskaják mind a főételek. Felszolgáltam egy 800 forintos hamburgert, és az asztalnál ülő külföldi vendégek kinevették a tányéron tartózkodó hamburger falatkát."

Napi rutin a félretájékoztatás, vannak helyzetek, amikor vendég nem böngészi hosszasan az ét-, vagy itallapot, hanem csak úgy nagyvonalúan – ám, mint később kiderül, felelőtlenül – blindre berendel egy üdítőt. Arra azonban nem számít a nyaraló, hogy “ha kér egy kólát, akkor az 500 forintos félliteres kiszerelést kapja. Nutella helyett hasonló ízű német klón. Menük: táblára kiírják a csalogató jól hangzó menüket, beül a vendég megkapja az étlapot és az első oldalon rögtön észreveszi, hogy a táblán kiírt ezer forintos menü egy gyerekadag.”

További történeteket itt olvashat.

Szerző

Hétköznapi csoda a Balatonnál: a hekkzsugorítás

Úgy fest, a vendéglátóipar továbbra is stabil bevételi forrásként számol a vendégek átverésével – legalábbis ez derül ki a hvg.hu olvasóinak történeteiből. A vendéglősök előszeretettel számláznak többet és mást, mint amit a vendég fogyasztott, de nem riadnak vissza a termékek silányításától, vagy feltűnő mennyiségi csonkításától sem. A hozzá nem értés, a vendégekkel való, időnként vállalhatatlan kommunikáció így a főszezoni hajszában pedig már-már mindennapos.

“Megmutattak egy hekket nyersen, lemérték, kifizettük. Amit aztán sülve kiadtak, majdnem fele akkora volt.” Egy olvasó járt így a Balaton északi oldalán, Tihany egyik legmenőbb fürdőhelyén. A vendéglátóipari lehúzós technikákat bemutató cikk nyomán az olvasók egymás után osztották meg átvágós vendéglátóipari tapasztalataikat. Legtöbben nagyon olcsó és átlátható stiklikre panaszkodnak, úgy tűnik, egy csomó helyen teljesen hülyének nézik a vendéget.

Sok egység alapoz arra, hogy a vendég, ha már leült, nem áll neki komolyabban balhézni, inkább fogyasztani akar, mint az igazáért harcolni. Ebben bízva trükkök sorozatát zúdítják a nyakába, főleg, ha külföldi. Egy, a szakmát belülről ismerő olvasó írja: a tételek “ízre nagyon finomak, viszont roppant miniatürizáltak, mind a gyorskaják mind a főételek. Felszolgáltam egy 800 forintos hamburgert, és az asztalnál ülő külföldi vendégek kinevették a tányéron tartózkodó hamburger falatkát."

Napi rutin a félretájékoztatás, vannak helyzetek, amikor vendég nem böngészi hosszasan az ét-, vagy itallapot, hanem csak úgy nagyvonalúan – ám, mint később kiderül, felelőtlenül – blindre berendel egy üdítőt. Arra azonban nem számít a nyaraló, hogy “ha kér egy kólát, akkor az 500 forintos félliteres kiszerelést kapja. Nutella helyett hasonló ízű német klón. Menük: táblára kiírják a csalogató jól hangzó menüket, beül a vendég megkapja az étlapot és az első oldalon rögtön észreveszi, hogy a táblán kiírt ezer forintos menü egy gyerekadag.”

További történeteket itt olvashat.

Szerző