A Spanyol Lépcső előtti téren kiszélesítették a járdákat. A tervek szerint november végére a Piazza di Spagna és a közeli Piazza del Popolo közötti teljes terület gyalogosövezetté válik.
A Spanyol Lépcső a második helyszín a római belvárosban, amelyet a 2013-ban megválasztott főpolgármester, Ignazio Marino gyalogosövezetté változtatott. Az első tavaly nyáron a Forum Romanum és a Colosseum közötti sugárút volt.
A római kereskedők szövetsége fenntartással fogadta az újabb gyalogosövezet bevezetését, hangsúlyozva, hogy ennek biztonságos működtetéséhez a rendőri jelenlét megerősítése szükséges, máskülönben a belváros az utcai árusok és a tolvajok területévé válik és a Spanyol Lépcső környékéből ellenőrizhetetlen bazár lesz. Éppen ez történt hétfőre virradóra, amikor három bangladesi mozgó árus megpróbált kirabolni két amerikai turistát, de időben riasztották a rendőröket és a támadókat elfogták.
A kereskedőszövetség szerint a Forum Romanum környékén máris ilyen állapotok uralkodnak, ahol a gyalogosövezet üzletek bezárásához és a kisebb súlyú bűncselekmények elszaporodásához vezetett. Pedig a sebészprofesszorból lett főpolgármestert a jó szándék vezette, mert úgy vélte, hogy az egyre nagyobb gépkocsi-forgalom tovább rongálja az amúgy is nagy igénybe vételnek kitett műemlékeket.
A Piazza di Spagna és környéke a barokk Róma egyik legszebb és leglátogatottabb negyede. A Spanyol Lépcső felett ott magasodik a gyönyörű Trinitá dei Monti templom, alatta pedig ott vannak a pompás szökőkutak. A lépcső tetejéről egyedülálló panoráma nyílik az egész Örök Városra. A 60-as években a hippik, utcai zenészek kedvenc találkozóhelye volt, sok turista ma is a 135 lépcsőfok egyikén ülve piheni ki a városnézés fáradalmait. Ráadásul nagyon központi helyen van, a templomtól elindulva végig lehet sétálni a Villa Borghese parkjában, és legfeljebb negyedórás perces séta a lépcső aljától a Trevi-kút, amelynek szintén most zajlik a felújítása.
A Piazza di Spagna számos híres filmben szerepelt. Az 1952-ben készült Római lányoknak, Luciano Emmer alkotásának a tér és környéke valóságos főszereplője, de feltűnik William Wyler romantikus örökzöldjében, a Római vakációban (1953) is.